Lege Artis Medicinae - 2000;10(04)

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Kórokozók szerepe az atherosclerosis etiológiájában és patogenezisében

BURIÁN Katalin, GÖNCZÖL Éva, VÁLYI-NAGY István, PETŐ Mónika, CSÁSZÁR Albert, VIRÓK Dezső, HELTAI Krisztina

A jól ismert rizikófaktorok (magas koleszterin szint, magas vérnyomás, cukorbetegség, dohány zás) az atherosclerosisban szenvedő betegek mintegy felénél nem találhatók meg. Az athero sclerosis a gyermekkorban kezdődik. Az utóbbi évek kutatásai arra utalnak, hogy bizonyos fer tőző ágensek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Számos in vivo és in vitro adat szól amellett, hogy a Chlamydia genusba tartozó Chlamydia pneumoniae baktérium és a herpesz vírusok családjába tartozó... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Holland Echokardiográfiai Kardiális kockázatértékelés Stress Echocardiography alkalmazásával

MATOS Lajos

A vizsgálat célja annak tisztázása, hogy a fokozott kockázatú szív- és érbetegek morbiditását és mortalitását milyen mértékben képes csökkenteni a bisoprololkezeléssel elért perioperatív béta-blokkó terápia.

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Az asthmás betegek tüneteinek önértékelése az orvosi GINA-osztályozása tükrében és az asthma bronchiale társadalmi költségvonzata (HUNAIR vizsgálat)

BÖSZÖRMÉNYI Nagy György, MAGYAR Pál, GYURKOVITS Kálmán, HERJAVECZ Irén

BEVEZETÉS - Az asthma bronchiale gyermek- és felnőttkorban egyaránt elterjedt, növekvő preva­lenciájú, a fejlettebb országok népességének jelenleg mintegy 3-5%-át érintő krónikus betegség. Az asthmabetegek tüneteinek önértékeléséről és ennek az orvos véleményével való összehasonlításáról egy Egyesült Királyságban végzett tanul­mány, az AIR vizsgálat számolt be. Ennek ered­ményeit megismerve, a Pulmonológiai Szakmai Kollégium Magyarországon - az AIR vizsgálattól részben különböző -... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

A funkcionális gasztroenterológiai kórképek korszerű szemlélete

LONOVICS János

A funkcionális gasztroenterológiai kórképek alatt olyan krónikusan fennálló vagy rekurráló gastroin testinalis tünetek kombinációját értjük, amelyeknek hátterében strukturális vagy biokémiai eltérés nem mutatható ki. Klinikai jelentőségüket az adja, hogy rendkívül nagyszámú beteget érint mind az általános orvosi, mind a gasztroenterológiai praxisban. A kórképek patogenezise komplex, a tünetek létrejöttében a motilitási zavarok, a szenzoafferens pályák hiperszenzitivitása, hyperalgesiája és a... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

A funkcionális dyspepsia

LONOVICS János, SIMON László

A funkcionális dyspepsia nagyon változatos megjelenési formájú, számos klinikai átfedést produkáló tünetcsoport, amelynek okaként jelenlegi ismereteink alapján nem tudunk határozott morfológiai, biokémiai vagy infekciós kóreredetet kimutatni. A szindróma multifaktoriális patogenezisű, létrejöttében biztosan szerepet játszanak a visceralis percepció zavarai is. A gyomorsósav szekréciójának eltérései nem döntő jelentőségűek, de csökkentése egyes esetekben jó effektusú. Ugyan így, a Helicobacter... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

A funkcionális bélbetegségek reprezentánsa: az irritábilis bél szindróma

WITTMANN Tibor

Az utóbbi években minőségileg megváltozott az irritábilis bél szindrómával (IBS) kapcsolatos orvosi szemlélet. A kórkép patogenezisét illetően jelentős új felismerések születtek, amelyeknek eredményei a megújuló farmakoterápia szempontjából is lényegesek. Ma már bizonyos, hogy a tünetek kialakulásáért több mechanizmus együttesen felelős: a tápcsatorna motilitási zavarai, a tápcsatorna hiperszenzitivitása, a bélrendszer szenzoros és motoros regulációjának zavara, a központi idegrendszeri... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Az irritábilis bél szindróma diagnózisa és komplex kezelése

TÚRY Ferenc, ÚJSZÁSZY László

Az irritábilis bél szindróma diagnózisának alapja a beteg tüneteinek értékelése. A korábban elterjedt, az organikus eltérés lehetőségét mindenáron kizáró „maradék diagnózis" alkalmazási köre csak a súlyosabb klinikai képpel járó, pszichiátriai kórállapotokhoz társult esetekben és idősebb korban javasolható. Az utóbbi évek megegyezései alapján (római kritériumok I., II.) a panaszokon alapuló primer kórismének szerves része a tüneteknek megfelelő kezelés azonnali megkezdése. A differenciál... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Az irritábilis bél szindróma modern gyógyszeres terápiája

WITTMANN Tibor

Az új patofiziológiai ismeretek jelentik az irritábilis bél szindróma hatékonyabb és specifikusabb gyógyszeres kezelésének alapját, amelynek eszközei három fő hatástani csoportba oszthatók: a tápcsatorna-motilitást, a visceralis szenzitivitást, valamint a központi idegrendszeri moduláció zavarait befolyásoló szerekre. A szigorúbb nemzetközi kritériumoknak a gyakorlatban eddig alkalmazott készítmények csak egy kis csoportja felel meg.

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Pszichológiai vonatkozások pszichoterápiás lehetőségek irritábilis bél szindrómában

TÚRY Ferenc, ÚJSZÁSZY László

A szerzők áttekintik az irritábilis bél szindróma legfontosabb pszichiátriai vonatkozásainak újabb adatait. Ezek közül kiemelhetők a jellegzetes személyiségtényezők (általában depresszív és szorongásos vonások), továbbá egyes pszichiátriai zavarok és az irritábilis bél szindróma közötti komorbiditás, a szexuális abúzus és a stressz szerepe. A pszichoterápiák közül leggyakrabban a viselkedés- és a kognitív terápiák hatékonyságát vizsgálták, de vannak adatok egyéb módszerek előnyeiről is.

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Intracoronariás stentek

MANISH M. Gandhi, KEITH D. Dawkins

Az elmúlt öt évben jelentős emelkedés figyelhető meg az intracoronariás stentek használatában, amelyeket a perkután transzluminális angioplastica (PTCA) során, annak kiegészítéseként alkalmaznak az anginás betegek revascularisatiójára. 1996-ban az Egyesült Királyságban 25000 PTCA-beavatkozást végeztek, amelynek során a betegek felénél (átlag 46%, szórás 15–99%) használtak stenteket, ami ötszörös számbeli emelkedést jelent az 1994-es adatokhoz képest (HH. Gray személyes közlése alapján).

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Hálapénz a magyar egészségügyben; Attitűdök és vélemények

NAGY András László

Az egészségügy egyre kevésbé kielégítő finanszírozása mellett feltűnő a kormányzat egyre fokozódó érdeklődése a hálapénz iránt. Szinte egy időben hívta életre az egészségügyi miniszter az úgynevezett hálapénzbizottságot és kezdett kutatást – a Közép-európai Egyetem és az Állami Pénztárfelügyelet megbízásából, illetve támogatásával – a Tárki. A két program eredményeit összefoglaló tanulmányok is közel ugyanekkor váltak ismertté. Sorozatunkban párhuzamosan tallózunk az elméleti megközelítéseket... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Az orvosi hivatás autonómiájának etikai vonatkozásai

KAPOCSI Erzsébet

Az autonómia kifejezés – mint a bioetika egyik alapelve – a medicinával foglalkozó hazai és I külföldi etikai szakirodalomban elsődlegesen a betegek autonómiáját jelenti. Az utóbbi évtizedek jelentős változása, hogy az orvosi tevékenység kapcsolatrendszerében központi helyet elfoglaló orvos-beteg viszonyban a hangsúly eltolódott, a jog és az etika is a páciensek önrendelkezésének elvét, autonómiáját állította középpontba. Ezen túlmenően számos olyan folyamat zajlott le, amelyek indokolttá... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Historica Medica; Nők a gyógyszerészeti pályán

SZABÓ Katalin

A nőknek gyakorlati pályákra való alkalmazásának kérdése mind inkább előtérbe lépvén, a közoktatásügyi kormány a társadalomnak ezen irányban való törekvése elől nem csak nem térhet ki, de sőt kötelessége azt idejekorán figyelembe venni s annak kellő mederben való vezetéséről gondoskodni – e szavakkal kérte fel Wlassics Gyula vallási és közoktatásügyi miniszter 343/95. számú rendeletében az egyetemi tanácsot, hogy mondjon véleményt a nők tudományos pályára való bocsátásáról, s ugyanezekkel a... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Képzőművészet; A betegágytól a világhírig

TUROK Margit

Az olvasásszociológiai vizsgálatok feltárták, hogy az életrajzok a legkedveltebb olvasmányaink közé tartoznak. Feltehetően azért, mert szeretjük "meglesni" mások titkait, felfedezni a híres, általunk is tisztelt emberekben a ránk is jellemző tulajdonságokat, és eljátszani a gondolattal, hogy helyet cseréljünk velük. Mert mindannyiunk lelkében ott él a felemelkedés, a tehetség érvényesítésének eredendő vágya. Napjaink művészetéletrajzait azonban úgy felduzzasztják a dokumentumok és az értékelő... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Zenetörténet; A flagellás

MALINA János

Ha feltennénk a találós kérdést: ki lehet az a zenész, akit az oxfordi zenei szótár így jellemez: „Egész élete során megmaradt kísérletező kedve, volt benne valami excentrikus, alakja rendkívül életteli és inspiráló volt” - és könnyítésképpen még azt is hozzátennénk, hogy ausztrál születésű amerikai művészről van szó, akinek a teljesítményéről Edvard Grieg és a nála hetven évvel később született Benjamin Britten egyaránt a legnagyobb elismerés hangján szólt – nos, valószínű, hogy a legtöbb... tovább »

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.