Lege Artis Medicinae

Új gyógyszerek az antivirális terápiában

SZLÁVIK János

2001. MÁRCIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2001;11(03)

There has been increasing attention all over the world focusing on the prevention and treatment of epidemics of viral origin. Some of the recent global viral epidemics (AIDS, Ebola, flu) poses enormous challenge for researchers with the need to develop new antiviral drugs. Significant progress has been made in the development af AIDS drugs and there are new possibilities in the treatment of infections caused by hepatitis, herpes, cytomegalovirus and respiratory syncytial virus, as well as for the effective prophylaxis and therapy of influenza.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

VI. Debreceni Kardiológiai Napok 2001. március 1-3.

CZURIGA István

Az idén hatodik alkalommal megrendezett Kardiológiai Napok posztgraduális konferencia a több mint 1500 résztvevővel ma már a város és az ország egyik legnagyobb orvoskongresszusává vált. A kardiológus szakorvos résztvevők mellett szép számmal képviseltették magukat a belgyógyászok és a háziorvosok.

Lege Artis Medicinae

Művészeti analógiák, orvosi elnevezések

BOGA Bálint

Amikor gyarapodnak a tudományos ismeretek és új kutatási eredmények születnek, leírásuk, jellemzésük során kézenfekvõ és az emberi gondolkodásra jellemzõ megoldás, hogy ezeket gyakorta egy már ismert jelenséghez, jellegzetes, híres alkotáshoz hasonlítjuk. Gyakran elõfordul, hogy az új jelenség még a nevét is ebbõl az öszszehasonlításból nyeri.

Lege Artis Medicinae

Az ACE-gátlók antiatheroscleroticus hatása

CZURIGA István

Állatkísérletes és humán experimentális adatok alapján feltételezik, hogy a reninangiotenzin- aldoszteron rendszer fontos szerepet játszik az atherosclerosis patogenezisében és progressziójában. Számos nagy, randomizált, placebokontrollált klinikai vizsgálatban kimutatták, hogy az ACE-inhibitorok csökkentik az ischaemiás események kockázatát balkamra-diszfunkciós betegeknél. Az ACE-gátlók kedvező hatása részben a vérnyomáscsökkentő hatás, részben az érrendszerre kifejtett specifikus hatás következménye. Úgy tűnik, hogy az ACE-gátlók egyedülálló cardioprotectiv és vasculoprotectiv hatásúak még olyan betegek esetében is, akik nem hypertoniásak, vagy akiknek nincsen balkamra- diszfunkciójuk. Az újabb adatok azt sugallják, hogy a legtöbb, atheroscleroticus érbetegségben szenvedő betegnél megfontolandó az ACE-gátló adása, kivéve az ACEgátló- intolerancia és -kontraindikáció eseteit. A szerző összefoglalja azokat a klinikai tanulmányokból származó adatokat, amelyek megerősítik az ACE-gátlók antiatheroscleroticus és antiischaemiás hatását.

Lege Artis Medicinae

A légmell kezelése cystás fibrosisban

CSISZÉR Eszter, CSEKEŐ Attila

BEVEZETÉS - A cystás fibrosisban szenvedő gyermekek közül egyre többen érik el a felnőttkort. A betegség hosszú fennállásával együtt növekszik a szövődmények, így a légmell előfordulásának gyakorisága. BETEGEK ÉS MÓDSZER - Az intézetünkben gondozott és kezelt 10 serdülő, fiatal felnőtt cystás fibrosisos betegnél 17 alkalommal kialakult légmell kezelését vizsgáltuk retrospektíven. EREDMÉNYEK - A pneumothorax kiterjedésétől és a beteg klinikai állapotától függően az első terápia hat esetben pihenés, megfigyelés, három betegnél pleuracan volt, illetve nyolc esetben dréncsőt vezettünk a mellkasba. Eredménytelen szívókezelés miatt hat betegnél thoracotomia vált szükségessé, közülük három betegnél mindkét oldalon. KÖVETKEZTETÉS - A konzervatív kezelés még a panaszmentes betegen, a kis kiterjedésű pneumothorax esetén is túl kockázatos és bizonytalan eredményű. Pleuracan behelyezése csak sürgős, életveszélyes állapotban javasolt, végleges eredmény nem várható tőle. Első választandó kezelési javaslat a mellkasi drenázs. Öt-hét napos eredménytelen szívókezelés után thoracotomia szükséges. Recidíva esetén várakozási idő nélkül műtéti beavatkozás javasolt. Mind a drenázs, mind a műtét végzése célzott antibiotikus védelemben javasolt.

Lege Artis Medicinae

Stendhal és az „aria cattiva”

GROÁK Lajos

A XIX. századi francia irodalom markáns figurája - polgári nevén Henri Beyle (1783-1842) - miután kisfiúként megélte a francia forradalmat, 17 éves korában Párizsba ment szerencsét próbálni. Pár hónappal később már a napóleoni sereggel lovagol Itália felé, hogy aztán ez az ország élethosszig tartó szenvedélyévé váljék, és szülővárosába, Grenobléba csak olykor, vendégként térjen vissza.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Fiatalkori dementiák Három beteg kórtörténetének ismertetése

MERKLI Hajnalka, PÁL Endre, GÁTI István, KOSZTOLÁNYI Péter, KÖVÉR Ferenc

Bevezetés - A dementia az intellektuális képességek csökkenése. A dementia hátterében sokféle kórok állhat. A szerzõk ritkán elõforduló, fiatalkori dementiában szenvedõ három betegük kórtörténetét ismertetik. Esetismertetések - Egy 44 éves férfi - akit enyhe törzsataxia mellett memóriazavar, meglassultság, apátia miatt vizsgáltak - tünetei hátterében AIDS-dementia igazolódott. A másodikként bemutatott 37 éves nõ esetében a hirtelen jelentkezõ beszédzavar hátterében a képalkotó és a liquorvizsgálatok alapján herpes simplex encephalitis gyanúja merült fel. Az antivirális kezelésre beszéde javult, majd progresszív dementálódás kezdõdött. Az ismételt liquorvizsgálatok szeropozitivitása bizonyította a neurolues dementia paralytica fennállását. A harmadik esetben, egy 38 éves nõbetegnél a liberációs jelek mellett progresszív feledékenység, figyelmetlenség, megváltozott magatartás miatt az elvégeztetett neuropszichológiai tesztek eredménye súlyos dementiát jeleztek. A csökkent arilszulfatáz-aktivitás alapján a diagnózis metakromáziás leukodystrophia volt. Következtetések - A korai dementia felismerése nem könnyű, észlelésekor az alapos anamnézisfelvételen, a neurológiai vizsgálaton, a neuropszichológiai tesztek elvégeztetésén túlmenõen a koponya MR- és a liquor szerológiai vizsgálata elengedhetetlen a korrekt diagnózis érdekében, különösen, ha a beteg fiatal.

Klinikai Onkológia

Onkológiai kezelések speciális klinikai helyzetekben

FUTÓ Ildikó, HORVÁTH Dorottya Katalin, LANDHERR László

Az onkológiai ellátás még klinikailag jelentős társbetegségek hiányában is nagy kihívást jelent a páciensek és az egészségügyi személyzet számára. A rutin daganatellenes kezelést számos esetben árnyalják különleges élethelyzetek, mint például a terhesség vagy szervtranszplantáció. Az egyes onkoterápiás készítmények dozírozását tovább befolyásolhatja a károsodott vese- és májfunkció vagy a cukorbetegség. A tumoros betegségek prognózisának javulásával, a túlélés növekedésével egyre fontosabbá válik napjainkban a személyre szabott terápia, illetve a hosszú távú mellékhatások prevenciója, különösen a fenti nem mindennapi onkológiai helyzetekben. Jelen összefoglalóban az ESMO által, speciális klinikai helyzetekben ajánlott daganatellenes kezeléseket tekintjük át.

Ideggyógyászati Szemle

Akut psychosis mint az AIDS-hez társuló Toxoplasma-encephalitis első tünete

ILNICZKY Sándor, DEBRECZENI Róbert, KOVÁCS Tibor, VÁRKONYI Viktória, BARSI Péter, SZIRMAI Imre

A szerzett immunhiányos tünetegyüttes (acquired immunodeficiency syndrome, AIDS) legfontosabb idegrendszeri szövődményei az agyi toxoplasmosis, a primer központi idegrendszeri lymphoma, a progresszív multifokális leukoencephalopathia és az AIDS-encephalitis (AIDS-dementia-komplex, óriássejtes encephalitis, HIVencephalopathia). Az opportunista fertőzések neurológiai tünetei főként a betegség késői szakaszában jelentkeznek. Az esetek kisebb részében elsőként pszichiátriai tünetegyüttes alakul ki, amely nehezíti az alapbetegség felismerését. Harmincnégy éves, AIDS-beteg férfi kórtörténetét ismertetjük. Toxoplasma-encephalitise akut psychosissal kezdődött, amely rapid mentális és szomatikus leépülést követően három hónap alatt halálhoz vezetett. A beteg HIV-pozitivitása pszichiátriai, majd neurológiai kezelése idején nem volt ismert, egyéb szervi manifesztációk csekélyek voltak. A diagnózist szerológiai vizsgálat, képalkotó eljárások és végül a kórszövettani lelet erősítették meg. A klinikai tünetek ismertetése után tárgyaljuk a differenciáldiagnózis kérdését, különös tekintettel a képalkotó vizsgálatokkal kapott leletekre, és ismertetjük a patológiai feldolgozás eredményeit.

Klinikai Onkológia

Vírusinfekciók az onkológiai kezelés alatt

ARÁNYI Zsuzsanna

Az utóbbi években alkalmazott immunszuppresszív terápiák különböző mértékű immunkárosodással járnak. Csökkent celluláris immunitás esetén fokozott a szervezetben lappangó vírusok reaktivációjának esélye. A vírusinfekciók vagy a vírusreaktivációk súlyos lefolyású betegséget idézhetnek elő malignus kórképekben szenvedőkben. Enyhe lefolyású infekciók is hátráltathatják a malignus betegség kezelését, ami a gyógyulás esélyét hátrányosan befolyásolja. Ezért figyelmet kell fordítani a szolid tumoros betegekben is a vírusinfekciók, és a vírusreaktivációk lehetőségére. A rizikó függvényében megfelelő preventív stratégiát, és ha szükséges, antivirális terápiát kell alkalmazni.

Lege Artis Medicinae

Az immungenomikai faktorok hatása a HIV-infekcióra

FÜST György

A szerző azokat a javarészt az elmúlt két-három évben napvilágot látott adatokat tárgyalja, amelyek egyértelműen igazolják, hogy a HIV-betegség lefolyását - a vírus tulajdonságai mellett - a kezdetétől a végéig genetikai faktorok is szabályozzák. A HIV egyik koreceptora a CCR5. A koreceptor expresszióját megakadályozó mutációt - CCR5Δ32 - homozigóta formában hordozók érzékenysége a HIV-fertőzés iránt lényegesen kisebb, mint azoké, akik nem hordozók. A HIV átvitelének veszélyét fokozhatja, ha a fertőzött és nem fertőzött partner immungenetikailag nagyon közel áll egymáshoz, HLA-alléljeik között csak csekély a különbség. Más HLA-allélek, ilyen elsősorban a HLA A2/6802 szupertípus, hordozása viszont jelentős mértékben csökkentheti a szexuális úton és az anyáról a magzatra való HIV-átvitel kockázatát. A HIV-betegség átlagosan tíz évig tartó, de igen tág időhatárok között váltakozó progresszióját is jelentős mértékben befolyásolják a genetikai faktorok: a CCR5Δ32, a HLA-B*27 és a HLA-B*57 allélt hordozókban az átlagosnál lassabban, míg a HLA-B*35.1 allél hordozóiban az átlagosnál gyorsabban zajlik le a HIV-betegség. Azoknak a legújabb vizsgálatoknak az eredményei alapján, amelyekben az antiretroviralis terápia hatásosságát és mellékhatásait befolyásoló genetikai tényezőket tanulmányozzák, arra következtethetünk, hogy a közeljövőben a kezelést a betegek genetikai tulajdonságai alapján egyénre lehet szabni.