Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 110
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Liquor-drainage hatása az arteria cerebri mediában mérhető véráramlási sebessége koponyaűri nyomásfokozódásban
A szerzők különböző eredetű, koponyaűri nyomásfokozódással járó állapotokban vizsgálták az arteria cerebri mediában mért áramlási sebességet 42 betegnél. A kifejezett (25 Hgmm) vagy mérsékelt (25 Hgmm-15 Hgmm) fokú intracranialis nyomást folyamatos vagy szakaszos liquor-drainage segítségével csökkentették. A transcranialis Dopplerrel mért áramlási sebességváltozás alapján háromféle reakciótípust különítettek el: 1. tartós véráramlási sebesség (feltehetően vérátfolyás) növekedés; 2. átmeneti sebesség (feltehetően vérátfolyás) emelkedés; 3. változatlan áramlási sebesség, azaz feltehetően konstans vérátfolyás. A vascularis rezisztenciára utaló pulzatilitási index értéke a legmagasabb az 1. csoportban volt és változása az áramlási sebességgel ellentétes irányú volt az 1. és 2. csoportban. Véleményük szerint az 1. csoportban a teljes tágult állapotban lévő véredények a perfúziós nyomás fokozatos emelése ellenére változatlan állapotban maradtak, ami az agyi autoreguláció zavarára utal, s kedvezőtlen prognózist sejtet. A 2. jelenség alapján átmeneti, vagy nem súlyosan károsodott, míg a 3. jelenség alapján ép agyi autoregulációt tételeznek fel. A vizsgálatot rutin klinikai használatra javasolják, hiszen a prognózison túl a koponyaűri nyomást csökkentő kezelés hatékonyságának ellenőrzésére is alkalmazható.
Lege Artis Medicinae
1991. DECEMBER 25.
Az ideiglenes pacemaker terápia újabb szempontjai: a pitvari ingerlés
A széles körben használt kamrai pacemaker kezelés nem ritkán hemodinamikai zavart, ún. „pacemaker syndromát" okoz. A pitvari ingerlés kedvezőbb hatású, ezt az ideiglenes ingerlés kapcsán is kihasználhatjuk. 11 beteg (>2 nap) ideiglenes pitvari pacemaker kezeléséről számolunk be. Négy betegnél definitív pitvari (AAI) pacemaker implantáció előtt, három betegnél acut infarctushoz társuló bradyarrhythmia miatt, további négy esetben a gyógyszeres kezelésre nem reagáló ritmuszavar megszüntetése végett végeztük a pitvari ingerlést. A hemodinamikailag károsodott, bradyarrhythmiás infarctusos betegeknél a keringési paraméterek javultak a kamrai ingerléshez viszonyítva. A tartós szapora pitvari ingerlés hatásosan supprimálta a refracter supraventricularis és a „torsade de pointes" kamrai arrhythmiákat. A pitvari elektródákat általában röntgen-ellenőrzés nélkül sikerült elhelyezni. A speciális „J" formájú elektródák a fülcséből kevésbé mozdulnak ki, biztonságosak voltak. A definitív fiziológiás pacemaker implantációk analógiájára - válogatott esetekben – az ideiglenes ingerlésben is előnyös a pitvart (is) ingerlő módszerek bevezetése.
Ideggyógyászati Szemle
1989. ÁPRILIS 01.
Jansky-Bielschowsky típusú késői infantilis neuronális ceroid lipofuscinosis elektrophysiológiai jellemzői
A szerzők egy késői infantilis (Jansky-Bielschowsky) típusú NCL-ben szenvedő leánygyermek esetét ismertetik a jellegzetes elektrophysiológiai eltérésekkel: generalizált tüske-hullám mintájú görcsjelek az EEG-ben, lassú frekvenciájú fényingerlésnél frekvenciakövetés, kórosan nagy amlitúdójú vizuális kiváltott potenciál és károsodott elektroretinogram. Ezek mellett normális agytörzsi acusticus kiváltott potenciálok voltak regisztrálhatók.
Ideggyógyászati Szemle
1986. MÁRCIUS 01.
Izomdystrophiák biokémiai diagnózisa
A referátum elsősorban az izomdystrophiás betegek vérében és vizeletében észlelhető összetételbeli elváltozásaival foglalkozik. Az utóbbi évtizedekben számos ilyen elváltozást közöltek, noha ezek zömének nincs diagnosztikus értéke, lévén aspecifikus elváltozás. A klinikai gyakorlatban messze a legnagyobb jelentőségű a károsodott izomrostokból a vérbe kikerülő enzymek értékeinek követése, ezért legelőször ezt tárgyaljuk.
Ideggyógyászati Szemle
1985. AUGUSZTUS 01.
Myasthenis gravis: Izomminta tejsavdehidrogenáz (LDH) összaktivitása és LDH izoenzim eloszlása
A szerzők 62 myasthenia gravisban szenvedő beteg m. sternothyreoideusából thymectomia során vett izommintájában meghatározták a tejsavdehidrogenáz (LDH) és almasavdehidrogenáz (MDH) nedvessúlyra vonatkoztatott összaktivitását, illetve az LDH izoenzimek százalékos eloszlását, valamint kiszámították az MDH/LDH hányadost, illetve a H és M alegység százalékos arányát. Eredményeik és a klinikai adatok összehasonlítása során megállapították, hogy az LDH; izoenzim, valamint M alegység százalékos arányának szignifikáns csökkenése – illetve a tendenciajellegű LDH összaktivitás csökkenés és az esetenkénti MDH/LDH hányados növekedés - korrelál a mintákban szövettanilag kimutatott izompusztulás fokával, illetve a klinikailag manifeszt izompusztulás és az anamnesisben szereplő légzési krízisek gyakoriságával. Véleményük szerint a károsodott izommintákban észlelt biokémiai eltérések az anaerob glikolízis csökkenését jelzik a myasthenia gravis izomatrophiával járó formájában. A szövettani vizsgálat szerint ép izommintákban talált hasonló, de enyhébb eltérések az izompusztulás korai biokémiai jele mellett, felvetik esetleges biokémiai szintű adaptatív kompenzáló mechanizmus lehetőségét is a myastheniás izomban. A vizsgálat myasthenia gravishoz szövődményként társuló izompusztulás korai felismerésében az ismert egyéb módszerek hasznos kiegészítője lehet.
Ideggyógyászati Szemle
1969. OKTÓBER 01.
Adatok az alpha-tevékenység plasticitasának klinikai értékeléséhez
11 beteg psychés feszültségi állapotának változásával párhuzamosan változott alpha-aktivitásuk fényhatást követő reactiója. Ennek elemzése során levonható az a következtetés, hogy az optimalis ingerlékenység szintjét fenntartó szabályozás adaptatio-készsége nem károsodott.
Ideggyógyászati Szemle
1967. OKTÓBER 01.
Izomelváltozások finom-structurájának vizsgálata dystrophia muscularis progressivában
Szerzők fény- és elektronmikroszkóppal vizsgálták dystrophia musculorum progressivában szenvedő testvérpárizom-biopsiából származó anyagát. A finom structuralis alteratiók megegyeznek a neurogen atrophiák, denervalt vagy egyéb okból károsodott harántcsíkolt izmok finom-structurájában bekövetkezett károsodásokkal. Véleményük szerint dystrophia musculorum progressiva esetén a legtöbb izomrostot érintő, legáltalánosabb elváltozás a sarcoplasmatikus reticulum-rendszer duzzanata, mely morphologiai képe lehet a Richterich féle decompenzált enzymsynthesis stádiumának.
Ideggyógyászati Szemle
1966. JANUÁR 01.
Carotis angiographia idős és arterioscleroticus betegeken
Szerzők 422 cerebrovascularisan károsodott, idős betegnél végzett carotis: angiographiáról számolnak be. Az összesen 482 angiographiás vizsgálat során egyetlen esetben sem észleltek szövődményt. 64 betegük az angiographia után kifejezett javulást mutatott. Szerzők irodalmi adatok és saját beteganyaguk alapján elemzik az érbetegségekben végzett angiographiák problematikáját.
Ideggyógyászati Szemle
1963. FEBRUÁR 01.
Hemihypertrophia EEG és szemészeti vonatkozásai
Szerzők 8 és féléves- az egész j.o.-i testfélre kiterjedő- hemihypertrophiás fiúgyermeken a következő szemészeti, neurológiai és EEG. elváltozásokat találták: A j. szem neroepithelialis eredetű szöveteinek fejlődési zavara (sphincter, dilatator pupillae sérülés, peripapillaris és macula coloboma, Bergmeister pupilla). Phakomatosisnál megszokott segmentális bőrtumorok. Imbecillitás; ritkán jelentkező b. o.-i facio-brachialis clonisálással járó eszméletvesztéses epilepsiás rohamok. A PEG-en a hemihypertrophiás oldalon az oldalkamra tágabb és parietalis irányban kihúzott volt. Az éber állapotban végzett EEG. felvételeken a j. o.-i temporalis, parietalis és occipitalis területén állandó 2,5-3 c/s magas amplitúdójú sinusoid delta-tevékenység, amelyet a szemnyitás gátolt. Evipan-natrium adásakor a j. félteke felett 0,35-0,38 g evipan-natrium hatására diffusan periodusosan ismétlődő teljes depressiós szakaszok "elektromos csendek" alakultak ki, amelyek a b. o.-on csupán 0,20 g.mal később 0,55-0,58 g evipan-natrium hatására kezdtek kialakulni, azaz a károsodott j. félteke több, mint 50%-kal fokozott barbiturát érzékenységet mutatott. A szemészeti fejlődési rendellenességek alapján a hemihypertrophia valódi embryopathia, amely a fejlődés igen korai stadiumában keydődik. Jelen esetben a központi idegrendszer fejlődési sérülése folyamatos volt az intrauterin élet egész ideje alatt a hemihypertrophiás oldalon. A klinikai tünetek és irodalmi adatok a vegetatív idegrendszer féloldali sérülésének szerepére is felhívják a figyelmet.
Ideggyógyászati Szemle
1959. JÚNIUS 01.
Neuropathologiai elváltozások az arteria carotis interna elzáródása kapcsán
A szerző 9 egy- és 1 kétoldali carotis interna elzáródás esetéből egy emboliás eredetű, hét scleroticus és kettő sclerosissal szövődött thrombangitis obliterans volt. Ezek vizsgálata alapján úgy véli, hogy a carotis interna elzáródáson kívül az egyidejűleg jelenlevő általános érmegbetegedés jelentősen hozzájárul a klinikai tünetek, a necrosisok létrejöttéhez és helyének meghatározásához. Különösen a Willis-kör átjárhatósága, ennek fejlődési rendellenességei és kóros elváltozásai lényegesek. A basalis collateralis keringés akadályozottsága megkönnyíti friss carotis elzáródásban a thrombus folytatólagos felterjedését a média és anterior törzsébe. Continuus felterjedést csak friss elzáródáshoz csatlakozva talált, feltételezi, hogy ez a friss thrombus a circ. art. Willisiiben és attól distalisan, az embolusokhoz hasonlóan, később recanalisalódhat helyenként organisált thrombusrészeket hagyva hátra. A széttöredező friss thrombusból microembolusok juthatnak a peripheriás kis erekbe, foltos ischaemiás elváltozásokat okozva. A 10 esetben 11 carotis interna volt elzárva. Ezzel azonos oldalon levő média terület minden esetben károsodott. 3 esetben, amelyekben circ. art. Willisii révén való compensatio anatómiailag akadálytalan volt, csak microscoposan. Az anterior terület lágyulása esetén mindig teljesen vagy részlegesen elzárt volt az a. cer. ant.-nak az a. communicans ant.-tól distalis törzse. Az a. cer. post. terület kielégítő vérellátását a basilaris rendszer biztosítja olyankor is, amikor az vastagabb ággal ered a carotisból. Ha azonban a posterior törzs a Willis körtől distalisan záródik el, az egész ellátási terület sérül. Carotis interna elzáródás ellenére macroscoposan ép maradt a hemispherium két esetben, amikor anatómiailag kifogástalan basalis és pialis collateralis keringés lehetősége állt rendelkezésre.
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”
2024 JÚN 18.
1.
2.
3.
4.
5.