Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Ideggyógyászati Szemle - 1993;46(03-04)
Tartalom
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Post-stroke depresszió
Az agyi vascularis katasztrófák utáni hangulatzavar (post-stroke depresszió) pathogenesisét különböző kutatócsoportok különbözőképpen ítélik meg. A szerzők által bevezetett Stroke Adatbankban nyilvántartott betegek közül 134-ből 37 beteget (28%) találtak depressziósnak, 32 betegnél (86%) a depresszió a stroke-ot követő 3 hónapon belül alakult ki. A depresszió diagnózisát CES-D, Hamilton és Zung tesztre alapozták. 11 depressziós és 11 nem depressziós betegnél szófluencia vizsgálatot is végeztek. Összehasonlítva a carotis és vertebrobasilaris, valamint a jobb és bal arteria cerebri media ellátási területén kialakult károsodásokat, a post-stroke depresszió gyakoriságában szignifikáns különbséget nem találtak. A depressziós csoport és nem depressziós csoport stroke súlyossági pontszáma 4,7, illetve 4,1, közel azonos volt, ugyanakkor a napi aktivitás mértéke lényegesen különbözött. A depressziós csoportnál ez az érték 7,8, míg a nem depressziós csoportban 3,8 volt. Ez azt jelenti, hogy a post-stroke depresszió a stroke-betegek rehabilitálhatóságát kedvezőtlenül befolyásolja, a post-stroke depresszió kórismézése és kezelése a stroke-beteg ellátás fontos része.
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Az agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál vizsgálat helye a vertebrobasilaris keringészavar diagnosztikájában
A szerző az akusztikus kiváltott potenciál diagnosztikus értékét vetette össze más vizsgálati módszerekkel. 151, vertebrobasilaris keringészavar tüneteit mutató betegnél agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál vizsgálatot végzett. A betegeket a klinikai tünetek tartama alapján 3 csoportba sorolta. 85 transiens ischaemiás attack (TIA) miatt felvételre kerülő, 31, három héten belül rendeződő ischaemiás tüneteket mutató beteget, illetve 35, három héten túl még tüneteket mutató beteget vizsgált. Az akusztikus kiváltott válasz 49,3%-ban talált megnövekedett latencia és interpeak latancia idő értéket. A TIA-s csoporton belül külön vizsgálva azokat a betegeket, akik közvetlenül rosszullétüket követően kerültek felvételre, az agytörzsi kiváltott válasz 45,8%-ban volt kóros. A leggyakoribb eltérés az I., III. hullám latencia idő megnövekedése, illetve az I-III., l-V. hullám interpeak latencia idő meghosszabbodása volt. A második és harmadik betegcsoportban az otoneurológiai vizsgálat gyakrabban mutatott agytörzsi funkciózavart a kiváltott válasznál (54%, 12%; illetve 43%, 20,4%). A komputer tomográfia igazi segítséget csak a krónikus esetekben jelent, míg a TIA-s csoportban 3,6%-ban mutatott agytörzsi hypodensitast, addig a 3 héten túl is még tünetekkel bíró csoportban 17,3%-ban jelzett eltérést. Az akusztikus kiváltott válasz vizsgálat az akut ischaemiás történések kimutatásában a legérzékenyebb vizsgálati módszer.
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Gyermekkori spontán intracerebralis haematomák
A szerzők két gyermekkori spontán intracerebralis haematoma esetét ismertetik. A súlyos tünetekkel járó vérzés eredetét egyik esetben sem sikerült igazolni. A gyermekkori spontán intracerabralis haematomák hátterében egyéb, vérzést okozó tényezők kizárása esetén arteriovenosus malformatio tételezhető fel akkor is, ha ezt angiográfiás vizsgálattal nem lehet kimutatni. Az ilyen ,,occult” arteriovenosus malformatiók kezelésében, amennyiben a vérömleny nem térszűkítő és liquorpasszázs zavaró jellegű, lehetséges a konzervatív álláspont.
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Liquor-drainage hatása az arteria cerebri mediában mérhető véráramlási sebessége koponyaűri nyomásfokozódásban
A szerzők különböző eredetű, koponyaűri nyomásfokozódással járó állapotokban vizsgálták az arteria cerebri mediában mért áramlási sebességet 42 betegnél. A kifejezett (25 Hgmm) vagy mérsékelt (25 Hgmm-15 Hgmm) fokú intracranialis nyomást folyamatos vagy szakaszos liquor-drainage segítségével csökkentették. A transcranialis Dopplerrel mért áramlási sebességváltozás alapján háromféle reakciótípust különítettek el: 1. tartós véráramlási sebesség (feltehetően vérátfolyás) növekedés; 2. átmeneti sebesség (feltehetően vérátfolyás) emelkedés; 3. változatlan áramlási sebesség, azaz feltehetően konstans vérátfolyás. A vascularis rezisztenciára utaló pulzatilitási index értéke a legmagasabb az 1. csoportban volt és változása az áramlási sebességgel ellentétes irányú volt az 1. és 2. csoportban. Véleményük szerint az 1. csoportban a teljes tágult állapotban lévő véredények a perfúziós nyomás fokozatos emelése ellenére változatlan állapotban maradtak, ami az agyi autoreguláció zavarára utal, s kedvezőtlen prognózist sejtet. A 2. jelenség alapján átmeneti, vagy nem súlyosan károsodott, míg a 3. jelenség alapján ép agyi autoregulációt tételeznek fel. A vizsgálatot rutin klinikai használatra javasolják, hiszen a prognózison túl a koponyaűri nyomást csökkentő kezelés hatékonyságának ellenőrzésére is alkalmazható.
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Az agyi vérátáramlás és áramlási sebesség mérése cisternalis infúzióval létrehozott koponyaűri nyomásfokozódásban
A szerzők egy olyan állatkísérletes modellről számolnak be, amely lehetővé tette számukra a transcranialis Doppler készülékkel mért áramlási sebesség és az agyi vérátáramlás összehasonlítását intracranialis nyomásfokozódásban. A koponyaűri nyomás fokozatos emelését mesterséges liquor cisterna magnába történő folyamatos infúzióval érték el, miközben az artéria carotis interna (ACI) intracranialis szakaszán áramlási sebességet, illetve az általa ellátott kéregben hidrogen polarográfiával agyi vérátáramlást mértek. Az autoreguláció alsó tartományában la perfúziós nyomás kisebb mint 90 Hgmmm), állandó pCO2 (PCO2=35+2 mmHg) mellett az arteria carotis internában mért áramlási sebesség és az ugyanezen oldali féltekében mért agyi vérátáramlás szoros összefüggést mutatott (0,86). A perfúziós nyomás 80 Hgmm-ről 40 Hgmm-re történő csökkentése alatt az agyi vérátáramlás és az áramlási sebesség állandó maradt, ami a cerebrovascularis rezisztencia jelentős csökkenésének, feltehetően a prekapilláris rezisztencia arteriolák kifejezett tágulásának volt köszönhető. Ha a perfúziós nyomás 40 Hgmm alá csökkent, további vazodilatáció már nem volt lehetséges, amint azt a cerebrovascularis rezisztencia emelkedése is jelezte. Eredményeik amellett szólnak, hogy a noninvazív és könnyen alkalmazható TCD vizsgálat a fenti feltételek mellett helyettesítheti a körülményes és költséges agyi vérátáramlásmérő módszereket, így az aktuális állapot megítélésében és a gyógykezelés hatásának nyomonkövetésében jól használható.
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Benigus focalis amyotrophia
A szerzők egy 36 éves nőt ismertetnek, akinek a jobb alsó végtagot, elsősorban a lábszár izmait érintő atrophiája és gyengesége volt. A gyermekkorában is meglévő enyhe végtag aszimmetriája a negyedik évtized kezdetén vált kifejezetté. Az EMG és az izomszövettan is krónikus neurogén károsodást igazolt, ami megfelelhetett a spinalis motoneuron károsodás következményének. Az elektrofiziológiai vizsgálatok is a folyamat focalis, segmentalis lokalizációját igazolták. A benignus kórlefolyás alapján is föltétlenül indokolt ezt a tünetcsoportot elkülöníteni a többi motoneuron megbetegedéstől. A betegség kialakulásáért felelős oki tényezők nem ismertek, valószínűleg etiológiai szempontból heterogén tünetegyüttesről van szó.
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Akut-fázis fehérjék viselkedése pszichotikus állapotokban
Szerzők 27 pszichotikus nőbetegnél végzetek ún. akut-fázis fehérjék meghatározást szérumban. Összehasonlították a pszichózis akut szakában és a stabilizáció időszakában mért értékeket azzal a céllal, hogy, vajon a heveny pszichotikus állapot minősül-e ezzel a módszerrel megközelíthető „stressz-reakciónak". Az eredmények - részben irodalmi adatokkal egyezően - a feltevést nem támasztották alá, de újszerű adatokhoz vezettek. Pszichotikus állapotokban a mért fehérjék koncentrációja csökken. A paranoid csoportnál az alfa-2-makroglobulin, az affektív csoportnál pedig a cöruloplazmin és az alfa-1-ac-glikoprotein mutatja ezt a tendenciát. Úgy tűnik, az akut-fázis fehérjék értékelése - akár más biológiai markerekkel együtt - hasznosítható részadatokat szolgáltathat a pszichiátriában.
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Anorganikus és pigment-lerakódások az agyban hallervorden-spatz-betegségben
A szerzők áttekintik a Hallervorden-Spatz-féle betegségben található agyi lerakódások (lipofuscin, ceroid, haemosiderin, ferri-foszfát és kalcium-foszfát) hisztokémiáját.
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Stimulációs jitter vizsgálat
Szerzők ismertetik a stimulációs jitter vizsgálat módszerét, a normális jitter értékeket, a módszer előnyeit és a hibalehetőségeket.
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Farmakoterápiás protokollok a pszichiátriában
Bevezetés 1. Organikus és gerontopszichiátriai kórképek. 2. Schizophreniás pszichózisok paranoid állapotok és affektív zavarok. 3. Az alkohol és gyógyszer okozta psychosisok, dependenciák és abúzusok. 4. Szedatohipnotikumok, anxiolyticumok. Megjegyzés a tervhez
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága
A Neurológiai Szakmai Kollégium 1992. december 4-én tartott ülésének összefoglalója.
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Magyar gyermekneurológiai, -idegsebészeti, gyermek- és ifjúságpszichiátriai társaság
A Gyermekideggyógyászati, Idegsebészeti, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Szakmai Kollégium 1993. január 22.-ei ülésének összefoglalója.
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Magyar gerinc társaság
A spondylolisthesis diagnosztikája és kezelése. Könyvismertetés "Gyakorlati Reumatológia". A Magyar Gerinc Társaság 1993. évi tudományos programja.
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Nemzetközi epilepsziaellenes liga magyarországi tagozata
A Nemzetközi Epilepszia Kongresszus 20. 1993 júliusában megrendezett ülésének összefoglalója.
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.