Ideggyógyászati Szemle - 1966;19(01)

Ideggyógyászati Szemle

1966. JANUÁR 01.

Diagnosztikus tévedések jelentősége agydaganatokban

GÁTAI György

A tévedések jelentékenyebb csökkentése csak a hibaforrások ismertetésétől, illetve az oktatás, szervezés és különböző szakterületek bevonásától, segítségétől várható. Meg kell ragadnunk minden alkalmat arra, hogy a kérdésnek, jelentőségéhez mért publicitást biztosítsunk. Ez a harmadik, de nem utolsó ok, amiért az agydaganatok diagnosztikai problémáit, a korai kórisme fontosságát tárgyaltuk.

HUN 1966;19(01)

Ideggyógyászati Szemle

1966. JANUÁR 01.

Fonónők neurózis-morbiditásának alakulásában szerepet játszó tényezők vizsgálata

BÁLINT István, HÓDOS Tibor

A szerzők statisztikai vizsgálat segítségével meghatározták a textilipar és ezen belül a fonodai üzemek helyét az ipar neurózis-morbiditási szerkezetén belül. Ebből kitűnt, hogy a fonodai üzemek t öbb éven át a második, ill. har madik helyen állnak a neurózis-morbiditás terén mutatkozó magas értékeikkel. A foglalkozási tényezőknek ezen neurózis-morbiditás előidézésében betöltött szerepének vizsgálatát végezték el az egyik magas neurózis-morbiditású fonodában. A fizikai terhelés leglényegesebb komponenseit, a statikus munkavégzésben, a technológiailag ma már indokolatlan magas hőmérsékletben, nagy relatív páratartalomban, elégtelen megvilágításban, erős zajhatásokban jelölik meg. Ezekre vonatkozóan mérési adatokat közölnek. A pszichés igénybevétel domináns tényezőjének a tartós figyelmi igényt és az állandó figyelemmegosztás szükségességét tekintik. A munka- és pihenési rend elégtelenségére utaló jelnek minősítik a munkaközi szünetek hiányát. Neurotikus és kontrollcsoport figyelemmegosztási és kéztremor vizsgálati eredményei alapján a neurotikusoknál a műszak közepén szignifikáns módon nagyobb elfáradást találtak, mint a kontrollcsoportnál. Az általános terhelés csökkenésére felszólító jelzésként értékelik, hogy a műszak végén a kontroll személyek műszeres vizsgálati eredményei már a neurotikusokétól nem szignifikáns módon térnek csak el.

HUN 1966;19(01)

Ideggyógyászati Szemle

1966. JANUÁR 01.

Aminosav-megoszlás a liquor cerebrospinalisban (I.) Arginin

SZILÁGYI Á. Katalin, PATAKY István

Kolorimetriás arginin-meghatározásokat végeztek, rutin laboratóriumi módszerekkel normálisnak talált, liquor cerebrospinalisban és serumban. Megállapították, hogy a világirodalom ellentmondó értékei feltehetően a liquor vételhelyében, illetve a levett liquor mennyiségében lelhetik magyarázatukat, mert a cysternalis liquor arginin-tartalma magasabb, mint a lumbalisé. Összefüggést állapítottak meg a lumbalis liquor arginin-szintje és az azonos személynél talált serum-szint között. Számszerű összefüggés látszik a liquor arginin tartalma és az életkor között is (az előrehaladó életkorral fokozatosan csökken), ez az összefüggés azonban statisztikailag nem igazolható.

HUN 1966;19(01)

Ideggyógyászati Szemle

1966. JANUÁR 01.

Az agy bioelektromos tevékenységének változása kísérletes hyperoxiában

SZÁM István, NIKOLITS Ilona, GOTTSEGEN György

3,7 atm. nyomású oxigén hatásának kitett kísérleti patkányok - beépített corticalis elektródák révén regisztrált-elektroencephalogrammján durva, nem specifikus, amplitudó- és frequentia-változások, valamint tüskekisülések figyelhetők meg. Az EEG változások fellépte megelőzi a légzés és szívműködés károsodását és a „hyperoxiás” tüdővizenyő kifejlődésének legkorábbi szakát is ; az arteriás vér 02-telítettsége ugyancsak normális ez időpontban. Az állatok által termelt CO2 megkötése, s így a CO2 visszalégzésének megakadályozása késlelteti az EEG változásoknak, s részben kivédi a tüskepotentialoknak kialakulását. Az agy bioelektromos tevékenységének károsodása az oxigen mérgezés legkorábbi tünete.

HUN 1966;19(01)

Ideggyógyászati Szemle

1966. JANUÁR 01.

Nagyméretű intracerebralis aneurysma esete

EPSTEIN Ottó, VAATAY Irén

A szerzők a jobb frontalis lebenyben elhelyezkedő nagy intracerebralis aneurysma esetét írják le, amely aneurysmából valószínűleg legalább kétszer indult ki kisebb vérzés és okozott neurologiai tüneteket. Végül is enyhébb neurologiai tünetek mellett főként psyches elváltozásokat hozott létre és ezek miatt vált szükségessé a beteg elmeosztályi elhelyezése. A halált intercurrens bronchopneumonia okozta, míg a boncolásnál az aneurysma ép volt és az észlelt tünetek az aneurysma elhelyezkedésével és nagyságából folyó nyomásával voltak okozati összefüggésbe hozhatók.

HUN 1966;19(01)

Ideggyógyászati Szemle

1966. JANUÁR 01.

Carotis angiographia idős és arterioscleroticus betegeken

SZEGEDY László, HAITS Géza

Szerzők 422 cerebrovascularisan károsodott, idős betegnél végzett carotis: angiographiáról számolnak be. Az összesen 482 angiographiás vizsgálat során egyetlen esetben sem észleltek szövődményt. 64 betegük az angiographia után kifejezett javulást mutatott. Szerzők irodalmi adatok és saját beteganyaguk alapján elemzik az érbetegségekben végzett angiographiák problematikáját.

HUN 1966;19(01)