Részletes keresés

Idegtudományok

2011. SZEPTEMBER 22.

Rude Radical Reductionism - Ede Frecska's reflection on Neuromania

FRECSKA Ede

This rudely radical reductionism is not a characteristic of the neuroscientific field only. A behavioral psychologist would state that you are not more than a package of adaptive behavioral patterns, a radical social psychologist would say that you are not more than the sum of social roles, or a classical psychoanalyst would suppose that you are a bunch of complexes. Richard Dawkins has moved in another direction stating that we are vessels of selfish genes.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Kulcsfontosságú változások - a DSM-5 munkaverziójáról

2010 februárjában közzé tette a DSM-5 munkaverzióját az Amerikai Pszichiátriai Társaság.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Paroxysmalis pitvarfibrilláció - abláció vagy gyógyszerek?

A katéteres abláció hatá- sosabb volt a gyógyszeres kezelésnél korábban antiarrhythmiás gyógyszerrel sikertelenül kezelt betegekben.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A hirtelen szívhalál kockázatának nem invazív előre jelzése

Hiába lehetne megelőzni az arrhythmia által okozott hirtelen szívhalál eseteinek nagy részét beültethető cardioverter defibrillátorral, ha nem tudjuk pontosan előre jelezni, hogy kinél áll fenn a kockázata. Az American Heart Association új irányelveket közölt erről a témáról…

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2008. JANUÁR 22.

Komplex regionális fájdalom szindróma

EMBEY-ISZTIN Dezső

Minden nagyobb nemzetközi fájdalomkongresszuson az utóbbi években kiemelt téma a komplex regionális fájdalom szindróma (complex regional pain syndrome, CRPS) I és II.

HUN 2008;61(01-02)

Lege Artis Medicinae

2002. MÁRCIUS 20.

Köhögési syncope

AVRAMOV Katalin, MAYER Péter, KISS Éva, PAPRIKA Dóra, ZÖLLEI Éva, VÉCSEI László, RUDAS László

A szituációs syncopék egyik ritkán diagnosztizált formája a köhögési syncope. A kórkép irodalmi adatok szerint elsősorban krónikus obstruktív légúti betegségben szenvedő középkorú, illetve idős, túlsúlyos férfiaknál fordul elő. A szerzők közleményükben négy syncopés beteg bemutatásával demonstrálják a köhögési syncope mechanizmusát.

HUN 2002;12(03)

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Az ischaemiás szívbetegséghez társuló életveszélyes kamrai tachyarrhythmiák kezelése

BORBOLA József

A jelenkori cardiovascularis halálozás mintegy feléért a tartós kamrai tachyarrhythmiák következtében kialakuló hirtelen szívhalál felelős. A kamrai tachyarrhythmiák kezelési lehetőségei közül széleskörűen, nagy betegcsoportokban az antiarrhythmiás gyógyszerek vagy az automata implantabilis cardioverter-defibrillátor készülékek alkalmazhatók. Mind a korai megfigyelések, mind az utóbbi évek randomizált, prospektív, multicentrikus vizsgálatainak eredményei egyöntetűen évi 1-2%-os arányú hirtelen szívhalált bizonyítottak az implantabilis cardioverter-defibrillátorral kezelt betegek körében, míg az implantabilis cardioverter-defibrillátor nélküli betegcsoportokban 15-25%-os volt ez az arány. Az eddigi vizsgálatok eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy a kamrai tachyarrhythmiák szekunder prevenciójában az implantabilis cardioverter-defibrillátor alkalmazása sokkal hatékonyabb, nagyobb mértékben hosszabbítja meg az életet, mint a legjobb" antiarrhythmiás gyógyszer. Jelenleg az AHA/ACC 1998-as ajánlása alapján az implantabilis cardioverter-defibrillátor alkalmazása az elsőként választandó kezelés a hirtelen (arrhythmia okozta) szívhalál szekunder prevenciójában, amelyet minden egyes beteg esetében mérlegelni kell. A jövőben az antiarrhythmiás készülékek és gyógyszerek együttes adása, az úgynevezett hibrid kezelés alkalmazása várható.

HUN 2000;10(09)

Ideggyógyászati Szemle

1997. NOVEMBER 20.

[Neurogenetikai betegségek - A diagnosztika és a terápia kérdései. Beszámoló az I. Neurogenetikai Tudományos Ülésről]

[Molekuláris genetikai alapfogalmak. A nem tradicionális öröklődéssel kapcsolatos alapfogalmak. A Southern-féle hibridizálás és a PCR-technika jelentősége a genetikai betegségek diagnosztikájában. A gén vizsgálata egy konkrét betegségben. Gyermekkori öröklődő idegrendszeri betegségek kivizsgálásának menete . Egy új transthyretin mutáció (TTRAsp18Gly) felderítését megnehezítő tényezőkről. A genetikai vizsgálatok szerepe a neurológiában. A genetikai laboratórium felépítése. A Magyarországon elvégezhető neurogenetikai vizsgálatok. A spinalis izomatrophia genetikai diagnosztizálásának újabb lehetőségei. A prenatalis vizsgálatok tapasztalatai. Trinukleotidrepeat-expanzió okozta neurológiai kórképek. A Huntington-betegség molekuláris genetikai diagnosztikája és annak problémái. Fragilis X-betegség molekuláris genetikai kimutatásának bevezetése hazánkban. A von Hippel-Lindau-betegség genetikai vonatkozásai. A molekuláris genetikai ismeretek fejlődése az öröklődő neuromuscularis betegségekben. A Charcot-Marie-Tooth 1. típusú perifériás neuropathia molekuláris genetikai diagnosztizálásának első hazai tapasztalatai. Heterozigóták vizsgálati problémái Duchenne-Becker-típusú myopathiákban. Analysis of IQ and genotype in Duchenne and Becker muscular dystrophy. Primer mitochondrialis myopathiák. Az mtDNS aberratióin alapuló nem primer mitochondriopathiák. A Leber-féle herediter opticus neuropathia magyarországi eseteinek feldolgozása során nyert tapasztalataink. Mitochondrialis deletiók detektálása PCR-módszerrel. Újabb adatok egyes epilepsziás tünetegyüttesek genetikai alapjaira. Új ismeretek az epilepszia genetikájában. Lysosomalis betegek osztályunk tíz éves beteganya­gában. Biochemical diagnosis of inherited neuro-metabolic diseases. Neurogenetics in Germany. Prospect for gene therapy for the nervuous system and muscle. Preclinical research on gene therapy for Duchenne muscular dystrophy. Absence of apoe e4 allele in the neurofibrillary tangle subset of senile dementia. Mitochondrial DNA sequence variaton of complex I genes in Parkinson's disease. Ikervizsgálat epilepsziákban - Magyarországi multicentrikus vizsgálat. Az antiepileptikus hatás csökkenése terhes epilepsziás nőnél folsavtartalmú multivitamin adása mellett. Heredoataxiák molekuláris genetikai vizsgálata (SCAl, SCA2, SCA3, FA). Atrophia olivopontocerebellaris (Déjeriné-André-Thomas). A diagnosztika problémái. Hereditary Motor and Sensory Neuropathies (HMSN) in Southern Burgenland and Vicinity. Apolipoprotein E e4 allele frequency in patients with multiple system atrophy. Expression of nitric oxide synthase (NOS) isoforms in skeletal muscle of patients with mitochondrial. Pedigree analysis of hungarian Rett syndrome girls. Epidemiológiai vizsgálatok nyugat-dunántúli Huntington-kóros populációban. Pszichológiai tényezó'k szerepe Huntington-kór szempontjából veszélyeztetett egyének tanácsadása, illetve gondozása kapcsán. Lesch-Nyhan-szindróma . II. típusú spinalis izomatrophia klinikai elemzése. Familiaris scapuloperonealis szindróma és mitochondrialis DNS-defektus. Rilutek alkalmazása familiaris ALS-ben. Addison-kór és tünetek - adrenoleukodystrophia Esetismertetés. A familiaris hemiplegiás migrénről. Szomatikus mutációk vizsgálata kadáver agymintákon. A paramyotonia congenita EMG- és genetikai diagnosztikája. CTG-triplet-expanzió vizsgálata egy háromgenerációs myotonia dystrophiás családban.]

ENG 1997;50(11-12)

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Antiaritmiás gyógyszerértékelő csoport tanulmánya

MATOS Lajos

Két éves követési idő után a kezelésre reagáló 76 betegből (54%) 60 nem szorult gyógyszerváltásra (49% az amiodaronnal, 46% a flecainiddal, és 30% a propafenonnal indított kezelés esetén). Mellékhatások miatt a terápiát kénytelenek voltak felfüggeszteni 50 esetben (amiodarone: 17%, flecainide: 21%, propafenone: 35%). A szívfrekvencia variabilitás gyakori kamrai ritmus-zavar mellett is megbízhatóan becsülhető a 24-órás Holter monitorozás alapján. Az arrhythmia jelenléte vagy megszűnte a szívműködés variabilitását önmagában nem befolyásolja. Az lc. csoportba tartozó antiarrhythmiás szerek jelentősen megváltoztathatják a szívműködés variabilitását és ez a hatás hozzájárulhat ezen készítményeknek a mortalitást befolyásoló tulajdonságához.

HUN 1993;3(04)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚLIUS 29.

Szívritmuszavar-szuppressziós kísérlet

MATOS Lajos

Az encainide és flecainide csoportban az arrhythmia okozta halálozás és a nem-halálos szívmegállás 4,5% volt (730 betegből 33), míg csupán 1,2% a placebót szedők között (725-ből 9). A relatív kockázat 3,6%-nak bizonyult. Az aktív szerekkel kezelt csoportban az összhalálozás is magasabb volt (7,7%), mint a placeboval kezeltek között (3,0%). A relatív kockázat az utóbbiban 2,5%-nak adódott.

HUN 1992;2(07)