A koleszterinszint célértékének elérése 12 százalék a férfiaknál – ez is lesújtó adat, de az, hogy mindez a nőknél mindösszesen 2 százalék, az már „megdöbbentő” – fogalmaz Vitrai József, aki részt vett a Semmelweis Szalonba szervezett második EgészségÉRTÉS – Női egészség programon, ahol ezúttal a szív- és érrendszeri betegségek voltak fókuszban. 

Szeptember 9-én érkezett második állomásához a Semmelweis Szalonba szervezett EgészségÉRTÉS – Női egészség program, melybe bekapcsolódott a SZÍVSN Országos Betegegyesület is. A mostani találkozón már az orvos- és betegszervezeti szcéna szinte minden meghatározó szereplője részt vett. Prof. dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának igazgatója, a klinika Kardiológiai Tanszékének tanszékvezetője, a Semmelweis Egyetem rektora előadásában a cardiovascularis betegségek hazai előfordulásáról, illetve a női érintettségről beszélt.

_{Kép forrása: Mályvavirág Facebook}

Mint elmondta: nem vagyunk jó helyzetben, de szerinte nem az ellátás minősége, hanem más okok állnak ennek hátterében.

„Az edukációban nem állunk jól, és az is tudható, hogy a nők cardiovascularis halálozása magasabb, mint a férfiaké, aminek több oka van. Mondok egy példát. Azt gondolnánk, hogy a nők számos kérdésben, elsősorban a prevencióban, a szűrésen való részvételben vagy adott esetben a beavatkozás eredményességében jobbak. De ennek pont az ellenkezője igaz. Gyakoriak a kísérőbetegségek is, és mivel a nők kevésbé „panaszkodósak”, egy kicsit később is kerülnek a fókuszba. Gyakori az, hogy a feleség hozza el a férjet valami panasszal, miközben hasonlóak már neki is vannak. Minden egyes műtétnek kevés kivétellel nagyobb a kockázata a nőknél, mint a férfiaknál, tehát egy bypassműtét, koszorúér-tágítás, billentyűk beültetésének rizikója a hölgyek esetében magasabb. Egy kicsit több tévhittel rendelkeznek, mint a férfiak, és inkább náluk van egyfajta bizalmatlanság a medicina, a tudományos innovációs megoldásokkal szemben. Ráadásul van bennük egy aggodalom is: ki fog vigyázni a férjemre, a gyerekeimre, az unokáimra, ezért a kórházban sem akarnak sokáig maradni. Igaz az is, hogy kevesebb adatunk van a nőkről, mint a férfiakról, hiszen a nők minden egyes klinikai vizsgálatban alulreprezentáltak, vannak olyan vizsgálatok, ahol mindössze 10 százalék a női résztvevők aránya, de általában is csak 30-40 százalék az arányuk. A férfiak sokkal nyitottabbak az újra, az innovatív megoldásokra, és ami meglepetés, hogy a nők sokkal kevésbé vesznek részt cardiovascularis szűrővizsgálatokon, mert úgy gondolják, hogy ezek döntően a férfiak megbetegedései. Egyébként mindannyian tudjuk, hogy nem így van” – mondta előadásában az egyetem rektora.

„Vannak adataink. Annak idején a Covid-járvány első hullámát követően nagyon keveset tudtunk még. A kormány megbízta az egyetemi konzorciumot, amelyet a Semmelweis Egyetem vezetett, hogy nézzük meg, milyen az átfertőzöttség és az aktuális fertőzöttség az országban. Ebben már kellően okosak voltunk, és azt mondtuk, hogy egy ilyen reprezentatív, több mint tízezer fős felmérés, régiókra és életkorra lebontva alkalmas arra, hogy több mindent megtudjunk. És nagyon hasznos információkat tud nyújtani abban a tekintetben, hogy egy adott betegség, egy adott paraméter mentén, lehet ez koleszterinszint, vércukorszint, milyen a lakosság állapota. Olyan, mintha az egész országot megszűrtük volna, ami nagyon sok érdekes eredményt fog még hozni. Volt egy kérdőív is, kiderült, hogy nem kevés az ischaemiás szívbetegek száma: 900 ezer fő” – folytatta a rektor, aki külön kitért a koleszterinszint kérdésére is.

„A felnőtt lakosság 32 százaléka mondta, hogy magas a vérnyomása, 11 százaléka nyilatkozott arról, hogy cukorbetegsége van, de feltehetőleg ennél jóval több az érintett. Mivel meg tudtuk mérni az LDL-koleszterin-szintet is, itt is sok adatot kaptunk. Férfiak esetében 70 év alatt a célértéken belül az összes beteg 13 százaléka van, azaz 87 százalék célérték felett marad. 70 év fölött ez az arány már 15, illetve 85 százalék. Hát mondhatjuk, hogy ez nem jó, de ha megnézzük a hölgyeket, akkor a 40–70 éves korosztályban bizonyítottan ischaemiás szívbetegek esetében 2 százalék van célértéken belül, és 70 év felett is csak 8 százalék. Ezek az adatok is egyértelműen bizonyítják, hogy rosszabb a helyzet a nők esetében, de ez nem azért van, mert a nők ilyen szempontból veszélyeztetettebbek, hanem alul vannak kezelve. Vannak regionális különbségek is, keleti irányban növekszik a nők kitettsége. Pedig majdnem mindenkinél elérhető az optimális érték, ma már hatékony gyógyszerek vannak erre. Nem a női nem sajátja az, hogy nem lehet őket jól beállítani. Nem. Kevésbé vannak kezelve. Ha sikerül elérni az optimális célértéket, akkor ugyanazt kellene tudjuk elérni, mint a férfiaknál. Egy hatásos kampánysorozattal a női egészségértés is növelhető, és ezzel a nemi különbségek a szív- és érrendszeri betegségek terén csökkenthetők” – mondta Merkely Béla.

Előítélet vagy diszkrimináció?

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy mennyiben csak az egyéni gondolkodás, hozzáállás befolyásolja mindezt, vagy inkább rendszerszintű problémáról van szó?

Dr. Vitrai József népegészségügyi szakértő szerint éppen maga az egészségügyi ellátórendszer diszkriminál. A szakember szerint már Merkely professzor előadásában is több olyan megállapítás volt, ami előítéleteken alapul.

„Az előadásban elhangzottaknak azért ellentmondanak az adatok: a KSH szerint 2022-ben 35 ezer nő és 29 ezer férfi halt meg szív- és érrendszeri betegségben, de 65 év alatt 3600 nő és 5700 férfi, és az Eurostat szerint 2021-ben a korra standardizált keringési rendszeri halálozás 607/100 ezer volt a nőknél és 886/100 ezer a magyar férfiaknál. Az adatok arra utalnak, hogy az idősebb kort megérő nők miatt alakul ki a túlsúly. És szintén vitatkoznék abban is, hogy az ellátórendszer nem hibás abban, hogy a nők között ilyen extrém alacsony az elért LDL-célértékek aránya. Feltételezhető, hogy az orvosok nem veszik annyira komolyan a női panaszokat, kevésbé adják nekik a korszerűbb gyógyszereket, ahogy ennek okairól a szakirodalomban is lehet olvasni. Az sem jó, hogy a férfiaknál mindössze 12 százalék az elért célérték aránya, de hogy a nőknél mindössze kettő, az lesújtó. És ők már azok, akiknek van diagnózisuk, azaz eljutottak az orvoshoz” – kommentálta az előadást a szakértő az eLitMednek. 

Az egészségfelmérések eredményei nem igazolják azt a felvetést, hogy a nők kevésbé „panaszkodósak”, ugyanis a felmérésekben éppen a nők számolnak be több betegségről a férfiakhoz viszonyítva. „De ugyanígy előítéletesnek hangzik az a megállapítás is, hogy a nők egy kicsit több tévhittel rendelkeznek, mint a férfiak, és inkább náluk van egyfajta bizalmatlanság a tudományos innovációs megoldásokkal szemben’. Az ilyen előítéletek – és más okok – vezetnek azután a nők férfiakhoz képest alacsonyabb színvonalú ellátásához” – tette hozzá Vitrai József.

Ezt igazolja a Global Heart Hub kezdeményezése is, melyben a szervezet sürgős globális fellépést sürget a szív- és érrendszeri betegségben szenvedő nők szűrésének, diagnózisának és kezelésének javítása érdekében. Az Írországban alapított Global Heart Hub az első olyan globális nonprofit szervezet (szívbetegszervezetek szövetsége), melyet azért hoztak létre, hogy hangot adjon a szív- és érrendszeri betegségekkel élők vagy azok által érintettek véleményének. 

2024 áprilisában Madridban kerekasztal-beszélgetést szervezett a Global Heart Hub a nők szívbetegségének késői, elmulasztott és téves diagnózisáról, melyen 15 országból 27 résztvevő vett részt, köztük érintett nők, betegszervezetek vezetői, közegészségügyi szakértők, kutatók és klinikusok – erről szeptemberben egy szakirodalmakkal ellátott részletes beszámolót is kiadott a szervezet. A beszélgetés apropója volt, hogy ugyan a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) világszerte a nők vezető halálozási oka (2019-ben 35 százalék), a nők körében a CVD továbbra is alulvizsgálat, alulfelismerés, aluldiagnosztizálás és alulkezelés alatt áll. Általában korlátozott a nők és az egészségügyi szolgáltatók tudása is azzal kapcsolatban, a CVD jelei és tünetei hogyan jelentkeznek másképp a nőknél, hogyan hat a menstruáció, a terhesség és a menopauza a CV egészségére. Egy tanulmány arról számolt be, hogy az alapellátóknak csak 22%-a, a kardiológusoknak pedig 42%-a érezte magát rendkívül jól felkészültnek a nők CVD-kockázatának felmérésére. Ennek eredményeképpen a nők nagyobb valószínűséggel tagadják a CVD jeleit, és késlekednek azzal, hogy felkeressenek egy egészségügyi szakembert. Ha mégis felkeresik az orvost, az nagyobb valószínűséggel utasítja el a CVD tüneteit, vagy másnak tulajdonítja őket (pl. stressznek, szorongásnak, savas refluxnak). Még diagnózis esetén is fennáll az alulkezelés: a nők ritkábban jutnak vizsgálatokhoz, és kisebb valószínűséggel kapnak életmentő terápiát vagy rehabilitációra való beutalást. Ez különösen igaz a hátrányos helyzetben élőkre. Ráadásul annak ellenére, hogy a nőknél jelentős fiziológiai különbségek és kockázati tényezők vannak, amelyek hatással vannak a kezelésre és az eredményekre, a nők jelentősen alulreprezentáltak a kutatásokban. A nők klinikai vizsgálatokban való részvétele ritkán haladja meg a 30 százalékot, annak ellenére, hogy a világ népességének csaknem felét teszik ki. Ez a nők számára kevésbé hatékony vagy akár potenciálisan káros kezeléseket eredményezhet. Ez azt jelenti, hogy a CVD-vel élő nők nagyobb valószínűséggel rosszabb egészségügyi eredményekkel rendelkeznek és alacsonyabb életminőséggel bírnak. A nők körében magasabb a rokkantság és a szívelégtelenség aránya, és sok nő hal meg megelőzhető vagy kezelhető CVD miatt. A kerekasztal résztvevői a következő kiemelt területeket határozták meg: az egészségügyi rendszer és az orvosi oktatás, a kutatás, a betegek és a nyilvánosság bevonása és tudatosítása, a szakpolitikai változások és a közegészségügy voltak. Ezek a prioritási területek a Global Heart Hub számára útitervet jelentenek, mivel a központ megkezdi az érintett érdekelt felekkel való együttműködést azzal a céllal, hogy javítsa a szív- és érrendszeri betegségben szenvedő nők szűrését, diagnosztizálását és kezelését.