Lege Artis Medicinae

Szívritmuszavar-szuppressziós kísérlet

MATOS Lajos

1992. JÚLIUS 29.

Lege Artis Medicinae - 1992;2(07)

Kigyógyít

Az encainide és flecainide csoportban az arrhythmia okozta halálozás és a nem-halálos szívmegállás 4,5% volt (730 betegből 33), míg csupán 1,2% a placebót szedők között (725-ből 9). A relatív kockázat 3,6%-nak bizonyult. Az aktív szerekkel kezelt csoportban az összhalálozás is magasabb volt (7,7%), mint a placeboval kezeltek között (3,0%). A relatív kockázat az utóbbiban 2,5%-nak adódott.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A disszeminált intravascularis coagulatio laboratóriumi diagnózisa

HORVÁTH Andrea Rita, MUSZBEK László

A disszeminált intravascularis coagulatio (DIC) egy dinamikus, gyorsan változó folyamat, melyben a klinikai és laboratóriumi tüneteket számos tényező befolyásolhatja. Fontos kihangsúlyozni, hogy nincs egyetlen DIC-specifikus laboratóriumi teszt sem, ha nem több meghatározás együttes értékelése, adott esetben a paraméterek változásának követése szükséges a consumptios coagulopathia diagnosztikájában. A DIC laboratóriumi tesztjei három csoportba sorolhatók: 1., Az alaptesztek segítségével - protrombin idő, aktivált parciális tromboplasztin idő, trombin idő, thrombocytaszám, fibrin monomerek kimutatása – az esetek túlnyomó többsége diagnosztizálható; 2., A kiegészítő tesztek – fibrin degradátumok, fragmentocyták kimutatása, antitrombin III meghatározása – a diagnózis megerősítésére szolgálnak; 3., A speciális módszerek - alvadási faktorok meghatározása, reptiláz idő, aktivációs peptidek, trombin-antitrombin III komplexek kimutatása – differenciáldiagnosztikai nehézségek esetén nyújthatnak segítséget, ill. hozzájárulhatnak az esetek tudományos feldolgozásához, ezáltal a DIC mechanizmusának jobb megértéséhez. Összefoglalónkban kritikusan elemezzük a DIC laboratóriumi diagnosztikájában alkalmazott módszereket.

Lege Artis Medicinae

A prosztaciklin szerepe a gyomornyálkahártya működésében

BÁLINT Gábor Sándor

Patkányok gyomornyálkahártyáján a kívülről bevitt (exogen) prosztaciklin többfázisú hatással rendelkezik, melynek időbeni lefolyása a következő: 1. a sejten belüli, úgynevezett „második jelzőrendszer”-re gyakorolt hatás, 2. a calmodulin-rendszer aktiválása, 3. nukleinsav - DNS, RNS – mennyiségi változások, 4. a fehérjeszintézis befolyásolása, s mindezek eredőjeként, 5. új sejtek képződése. Ugyanakkor a nyálkahártyában normális (élettani) körülmények között is jelenlévően dogen prosztaciklin természetes védőhatást fejt ki a különböző károsító tényezőkkel szemben, s mint ilyen, igyekszik fenntartani a nyálkahártya élettani (természetes) integritását.

Lege Artis Medicinae

Miért késik a primer Sjögren-szindróma felismerése?

ZEHER Margit, SZEGEDI Gyula

A primer Sjögren-szindróma a rheumatoid arthritis után a második leggyakoribb autoimmun betegség. Jellegzetes megnyilvánulásai, a keratoconjunctivitissicca és a sialoadenitis chronica évek alatt alakulnak ki, és sokszor hosszú ideig csak egyik vagy másik tünetet figyelhetjük meg. A betegség ritkábban arthritissel vagy a nyálmirigyek recidiváló duzzanatával kezdődik. A primer Sjögren-szindróma felismerése elsősorban a vezető tünetek diagnosztizálásával lehetséges. A klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegek egy részében a kórkép felismerése éveket késik. A szerzők segítséget kívánnak nyújtani azzal, hogy ismertetik a primer Sjögren-szindróma jellegzetes tüneteit, valamint a diagnózis megállapításához használható klinikai és immunszerológiai vizsgálómódszereket.

Lege Artis Medicinae

A disszeminált intravascularis coagulatio diagnózisának és kezelésének klinikai alapelvei

SAS Géza

A vérnek az ereken belüli alvadását az érfal, az alvadási rendszer inhibitorai és a keringés akadályozzák meg ép viszonyok között. Különböző patológiás történések hatására a vér alvadási tényezők diffúz aktiválódása disszeminált alvadék-képződésre (DIC) vezethet, és az erek elzáródása az érintett szervekben ischaemiát okoz, másrészt a véralvadási tényezők felhasználódása miatt véralvadási zavar következik be. A fibrinolitikus rendszer aktiválódása az előbbi folyamatot javítja, a másikat súlyosbítja. A DIC megelőzésében és kezelésében is elsődleges az alapbetegség hatásos gyógyítása. A DIC diagnosztikájában a klinikai tünetek gondos elemzése és a laboratóriumi vizsgálatok nyújtanak segítséget. A kezelés során heparin adására csak szűk korlátok közt kerülhet sor, ha a DIC hiperkoagulációs-consumptios formájával állunk szemben és a beteg aktuálisan nem vérzik. Az utóbbi években előtérbe került az anti trombin-koncentrátum adása, amely elősegíti az alvadásgátló rendszer restitúcióját anélkül, hogy a vérzékenységet fokozná. Antifibrinolitikus kezelésre (Gordox) csak ritkán, excesszív fibrinolízis-fokozódás esetén van szükség.

Lege Artis Medicinae

Szövetbank: lehetőség és kihívás

CSÖNGE Lajos

A szövetbanki technika lehetővé tette a különböző módon konzervált kollagén alapú szövetek (bőr, csont, duramater, fascialata) széles skálájának előállítását. Az allogén és xenogén graftok klinikai alkalmazásával kitűnő klinikai eredmények érhetők el. A szerző összefoglalja az amerikai és európai szövetbankok tevékenységét és bemutatja e disciplina legfontosabb graftfeldolgozási szempontjait (antigenitás, sterilitás, konzerválás és tárolás).

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[A török kávé illatának hatása a Covid-19-betegek szaglászavaraira: Kísérleti klinikai tanulmány]

BULBULOGLU Semra, ALTUN Yasar

[A tanulmány célja a török kávé szippantásának Covid-19-betegek szaglására gyakorolt hatásának vizsgálata volt. A vizsgálat kísérlet-kontroll módszert alkalmazott. Az adatokat egy beteg- és betegséginformációs űrlap, valamint a Connecticut Kemoszenzoros Klinikai Kutató­köz­pont (CCCRC) Teszt segítségével gyűjtöttük össze. A vizsgá­lati Covid-19-betegcsoport török kávé illatát szagolta, és megvizsgáltuk ennek hatását a betegek szaglására. Az adatokat az SPSS 25. verziójával (IBM) elemeztük. A vizsgálati csoportba tartozó betegek 25%-ának mérsékelt, 58,3%-ának súlyos hyposmiája volt, és 16,7%-ára anosmia volt jellemző a török kávé szippantása előtt. A török kávét szippantó betegek 13,3%-a vissza­nyerte normális szaglási képességét, míg 18,3%-uk enyhe, 45%-uk mérsékelt, 6,7%-uk súlyos hyposmiától szenvedett, 16,7%-uk anosmiás maradt. A kontrollcsoportban nem volt különbség az első és a második mérés között a CCCRC Teszt értékeiben. Az 1 óra időtartamig török kávét szagoló Covid-19-betegek visszanyerték a szaglásuk egy részét. A tö­rök kávé olcsó, illatos, széles körben elérhető és könnyen hozzáférhető. Ennek a tanulmánynak az eredményei azt su­gallják, hogy a török kávé szippantása ajánlható a Covid-19-betegek szaglási rendellenessé­gei­nek kezelésére.]

Lege Artis Medicinae

Depresszió, szorongás és öngyilkos magatartás. Felismerés és ellátás

RIHMER Zoltán, BLAZSEK Péter, HARGITTAY Csenge, KALABAY László, TORZSA Péter

A depressziós és szorongásos betegségek gyakoriságuk és visszatérő jellegük miatt komoly problémát jelentenek mind a pszichiátriai, mind a háziorvosi praxisban. Gyakori komplikációikkal együtt (öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet, másodlagos alkoholizmus/drogbetegség, fokozott car-diovascularis és cerebrovascularis morbiditás és mortalitás, munkahely elvesztése, szociális izoláció stb.) jelentős egyéni, családi és össztársadalmi terhet jelentenek. Közle­ményünkben áttekintjük a depressziós és szorongásos betegségekben esetlegesen észlelhető, klinikailag feltárható ön-gyilkossági rizikó- és protektív faktorokat, valamint a suicidalis betegek felismerésének és ellátásának főbb szempontjait. A rendelkezésre álló gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiák segítségével a depressziós és szorongásos betegségek döntő többsége sikeresen kezelhető és a velük kapcsolatos öngyilkos magatartás az esetek döntő többségében megelőzhető. Ebben - és elsősorban az öngyilkossági rizikó felismerésében - a pszichiátereken kívül jelentős szerep jut a háziorvosoknak is.

Nővér

Dohányzási szokások és leszokásra való hajlandóságot előre jelző tényezők egészségügyi dolgozók körében

SZELKÓ Olajosné Katalin, SIKET Ujváriné Adrienn, SÁRVÁRY Attila, ZRÍNYI Miklós

A vizsgálat célja: A vizsgálat célja a dohányzás gyakoriságának és a dohányzásról való leszokás motivációs tényezőinek meghatározása volt az egészségügyi dolgozók körében. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat önkitöltős kérdőívvel a Jósa András Oktatókórház összes egészségügyi dolgozójának bevonásával készült. Az elemzésekhez khi-négyzet próbát, Mann-Whitney tesztet, valamint korreláció analízist használtunk. Eredmények: A válaszadók (N =1561) 29,9%-a aktív dohányzónak vallotta magát, 52,0%-uk napi 11-20 szál cigarettát szív el. A válaszadók 20,4%-a próbált már leszokni a dohányzásról. Dohányzásról való leszoktató programban 43,2% nem, 35,6% biztosan részt venne. Szignifikáns összefüggést mutattunk ki a leszokási kísérlet és a leszokási módszer között (χ2 = 7,73; p = 0,02) és a leszokás és a stressz miatti dohányzás között (r = 0,1; p = 0,12). A leszokni nem vágyók a dohányzás társas kapcsolatokat építő szerepét erősebbnek látták (Z = -2.34; p = 0,02). Következtetések: A leszokás iránti igény káros mellékhatások hangsúlyozásával való megalapozása mellett elsősorban menedzsment feladat olyan légkör megteremtése, ahol a kollegiális kapcsolatok fejlesztése átveszi a dohányzás, mint közösségteremtő funkció helyét.

Lege Artis Medicinae

A végtelen kísérlet - Pozitivista gondolatok Bánfalvi Attila A hittelenség hite című írása kapcsán

BRYS Zoltán

Bánfalvi Attila álláspontjával ellentétben írásomban amellett próbálok érvelni, hogy egy szűk érvényességi tartományban a kísérletes- pozitivista ismeretalkotási módszertan biztosabb, fejlődőképesebb és hasznosabb tudást nyújt, mint egyes, a komplementer és alternatív medicina (complementary and alternative medicine, CAM) területére sorolható iskolák ismeretalkotási eljárásai.

Hypertonia és Nephrologia

Hypertonia és pitvarfibrilláció

SZŐKE Vince Bertalan, BARACSI-BOTOS Viktória, JÁRAI Zoltán

A populációs szinten legnagyobb klinikai jelentőségű szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció legfontosabb önálló rizikótényezője a hypertonia. A magasvérnyomás-betegség a pitvari falfeszülés, szívizomzat-remodelláció, reninangiotenzin- aldoszteron (RAAS) rendszer aktiváció, fibroticus átépülés révén járulhat hozzá a pitvarfibrilláció kialakulásához. A hypertonia és pitvarfibrilláció kapcsolatának ismerete fontos a megfelelő terápiás stratégiák megválasztásakor mind a pitvarfibrilláció megelőzésének, mind korszerű kezelésének igénye esetén. A vér - nyomásértékek normalizálásán túl, részben a fenti mechanizmusok gátlása révén preventív hatásúak a RAAS-gátló vegyületek és a β-blokkolók. A hypertonia szövődményeként létrejött bal kamrai hypertrophia és hipertenzív szívizom-károsodás nagyban befolyásolja a ritmuskontroll céljából választható gyógyszerek körét. A magasvérnyomás-betegségben szenvedők túlnyomó többségében a pitvarfibrilláció jelenléte a nagy stroke-rizikó miatt indokolttá teszi az orális antikoagulánskezelés bevezetését.

1.

Lege Artis Medicinae

"Karakterfejek" Messerschmidttől
ÁPR 28.

2.

Lege Artis Medicinae

Könyvekről
ÁPR 28.

3.

Lege Artis Medicinae

A Moreno-i pszichodrámáról
ÁPR 28.

4.

Lege Artis Medicinae

Markusovszky Lajos halálának centenáriumára
ÁPR 28.

5.

Lege Artis Medicinae

A mulandóság dicsérete
ÁPR 28.