Lege Artis Medicinae - 2000;10(09)

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Bakteriofágterápia és -profilaxis; Régebbi eredmények újjáéledése

MILCH Hedda

A baktériumokat 84 évvel ezelőtt fedezték fel egy baktériumtenyészet feloldásának észlelése kapcsán. Az első kísérletek a bakteriofágok terápiás felhasználására irányultak. A nem megfelelően kontrollált kísérletek nem igazolták a várakozásokat, és az antibiotikumok eredményes hatása döntő érvként szolgált a fágterápia elvetésére. Az 1950-es évektől a bakteriofágok a biológiai és genetikai kutatások modelljeként általános biológiai jelentőséget nyertek. Az antibiotikum-terápia sikerének... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Egy újonnan felfedezett molekulacsalád; A kemokinek

KŐHIDAI László, DÉRFALVY Beáta

A kemokinek családjába tartozó molekula csoportok kutatása az utóbbi évtized orvos biológiai vizsgálatainak számos területén hozott új eredményeket. Megismerésük és egymásra hatásuk bonyolult hálózatának vizsgálata sok esetben játszott szerepet eddig nehezen modellezhető kórtani, immunológiai folyamatok értelmezésében. Segítségükkel a patogének elleni védelem egészéről, a gyulladás egyes részfolyamatairól vagy az angiogenezis mechanizmusáról is merőben új kép rajzolódik ki. Napról napra nő... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Heparin akut embolikus stroke-ban

A vizsgálat célja annak tanulmányozása volt, hogy akut stroke-ot elszenvedett pitvarfibrilláló betegnél a stroke korai ismétlődésének megelőzésére a subcutan alkalmazott alacsony molekulatömegű heparin hatékonyabb-e, mint a stroke kialakulását követően 30 órán belül indított acetilszalicilsav-terápia.

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

A Kalciumcsatornablokkolók ínyre kifejtett hatásának vizsgálata belgyógyászati betegeken

BARNA István, KEGLEVICH Tibor, ZSIDRÓ Emese, BENEDEK Erika, SZEGEDI Zsolt, SCHWAB E. Richárd, GERA István

Az antihipertenzív, antiarrhythmiás és antiischaemiás szerként alkalmazott kalciumcsatorna-blokkolók egyik mellékhatása az ínyhyperplasia. A mellékhatás patomechanizmusa nem teljesen ismert. Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestünk választ, hogy az íny hyperplasia milyen gyakran fordul elő, milyen tényezők befolyásolják kialakulását és súlyosságát. 243 belgyógyászati beteg minden teljesen áttört foga körül hat felszínen vizsgáltuk az ínyhyperplasiát, a statust a módosított... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Az ischaemiás szívbetegséghez társuló életveszélyes kamrai tachyarrhythmiák kezelése

BORBOLA József

A jelenkori cardiovascularis halálozás mintegy feléért a tartós kamrai tachyarrhythmiák következtében kialakuló hirtelen szívhalál felelős. A kamrai tachyarrhythmiák kezelési lehetőségei közül széleskörűen, nagy betegcsoportokban az antiarrhythmiás gyógyszerek vagy az automata implantabilis cardioverter-defibrillátor készülékek alkalmazhatók. Mind a korai megfigyelések, mind az utóbbi évek randomizált, prospektív, multicentrikus vizsgálatainak eredményei egyöntetűen évi 1-2%-os arányú hirtelen... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

A myocardium adaptációja a stresszhez kóros állapotokban; Kísérletes kutatási eredmények

FERDINANDY Péter

Már régóta keresik a hatékony terápiás megoldást arra, miként lehet az ischaemiás myocardiumot megóvni. Az emberi ischaemiás szívbetegség komplex kórfolyamat, amelyhez az ischaemiától függetlenül egyéb szisztémás betegség, mint például hyperlipidaemia, hypertonia és diabetes mellitus is társulhat, s ezek (az ischaemiától függetlenül) különféle módon befolyásolják a myocardium működését. A szívizom ischaemiás prekondicionálása jól ismert stresszadaptációs válasz, amelynek során egy rövid ideig... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

A szívizom ischaemiás prekondicionáltsága; Humán klinikai tapasztalatok

SIMON Kornél, SZELIER András

A szerzők az ischaemiás prekondicionáltság patomechanizmusát tárgyalják. A komplex adaptáció a perfúzió, az anyagcsere, a funkció és a morfológia együttes alkalmazkodását jelenti. A folyamatot ismételt ischaemiás rohamok, experimentálisan igazolt módon az ischaemia során képződő transzmitterek triggerelik. A gyógyszeres prekondicionáltság lehetséges szubsztrátumai az anyagcsere modulátorok. A szerzők ismertetik a perfúzió és az anyagcsere együttes kezelésének elvét, ennek klinikai jelentőségét.... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Muzsikáljatok, orvosok!

BODA Domonkos

Nem szorul bizonyításra, hogy az orvosok a lakosság átlagához képest jóval nagyobb arányban zenekedvelők, sőt ezen belül sokan aktívan valamilyen hangszeres zenét művelnek, kórusban énekelnek stb. Úgy látszik, hogy a pályaválasztás valamilyen módon együtt jár a zene iránti vonzódással, illetve talán a pálya jellege ösztönösen teszi kívánatossá az elmélyültebb kapcsolatot a zene világával.

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Hálapénz a magyar egészségügyben; Ki, kinek, miért, mennyit?

NAGY András László

Az elmúlt évben szinte egy időben hívta életre az egészségügyi miniszter az úgynevezett hálapénzbizottságot és kezdett kutatást – a Közép európai Egyetem és az Állami Pénztárfelügyelet meg bízásából, illetve támogatásával – a Tárki (Bognár Géza és Gál Róbert Iván, témavezető Kornai János). A két program eredményeit összefoglaló tanulmányok is közel ugyanakkor váltak ismertté (a hálapénzbizottság jelentését azóta könyv alakban is megjelentette a Springer Kiadó). Sorozatunkban párhuzamosan... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Jézus és a hit általi gyógyítás

SIKET Nándor

Napjaink orvosainak a legkülönbözőbb kihívásokkal kell szembenézniük. Elvárják tőlük azt, hogy pontosak legyenek, mindent szabályosan és precízen csináljanak, mindezt persze úgy, hogy közben sohasem tévednek. Sokszor szeretnénk, ha az orvosok végső és totális győzelmet aratnának a halál fölött. Erre azonban még mindig nincs lehetőség. Miért alakult ez így? Mi az oka annak, hogy a ma orvosától a lehetetlent várják el?

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Historica Medica; Pest-Buda kórház- és szegényügye a törökök kiűzése utáni évszázadban

SÁGI Erzsébet

A két testvérváros a töröktől való visszavívás után romokban hevert. A török megszállás előtti időből sem az anyakönyvek, sem a közigazgatási okmányok nem maradtak fenn és teljes lakosságcsere ment végbe. A két város fallal körülvett kiterjedése és városszerkezete még nemzeti királyaink idején alakult ki. A XVII. század végéig a lakosság száma néhány százról Pesten kétezer, Budán közel háromezer főre emelkedett.

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Képzőművészet; Egzotikus képek, egzotikus betegségek

NÉMETH István

Tága híres képtára, a Mauritshuis, ha méreteit tekintve nem is vetekedhet mondjuk az amszterdami Rijksmuseummal, feltehetően legalább annyira ismert a holland festészet szerelmesei körében. Mindez nem csoda, hiszen a válogatott műalkotásokból álló gyűjtemény többek között olyan remekművekkel büszkélkedhet, mint például Rembrandt 1632-ben festett Dr. Tulp anatómiai leckéje, vagy Vermeer felejthetetlen alkotása, a Delft látképe. A világhírű kollekció talán nem is kaphatott volna méltóbb helyet a... tovább »

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Zenetörténet; Erős lélek gyönge testben; Edvard Grieg

MALINA János

Edvard Grieg egészséges életet élt. Edvard Grieg nem élt egészséges életet. E két állítás egyaránt igaznak tekinthető a maga módján, és a norvég zene múlt századi nagy megújítójának (1843–1907) egyénisége szolgáltatja a „kulcsot”, a kapcsolatot a két ellentmondó kijelentés között. Grieg, akit egy vele kamaszként kapcsolatban lévő kortársa törékeny testalkatú és visszahúzódó ifjú- ként jellemzett (valószínűsíthető, hogy angolkóros volt), tizenhat éves korában drámai testi megráz- kódtatáson... tovább »

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.