Több mint egymillió magyar él súlyos nélkülözésben
STATISZTIKA eLitMed
2024. SZEPTEMBER 18.
STATISZTIKA eLitMed
2024. SZEPTEMBER 18.
Szöveg nagyítása:
Az európai statisztikai hivatal nemrég tette közzé jelentését a súlyos anyagi és szociális deprivációt (severe material and social deprivation rate) mérő mutatójának legfrissebb, 2023-as adatairól.
Eszerint az uniós állampolgárok 6,8 százaléka kénytelen nélkülözésben élni, ami minimálisan, 0,1 százalékponttal magasabb a 2022. évi aránynál. Szlovéniában a legjobb helyzet, ott a társadalom mindössze 2 százaléka sorolható a depriváltak körébe, míg négy tagállamban – köztük Magyarországon – a lakosság több mint tizede érintett a nélkülözésben.
Mit tekint az EUROSTAT súlyos anyagi és szociális deprivációnak? Azt, ha az alábbi 13 feltételből legalább 7 hiányzik:
|
TIPP: A kép jobb felső sarkában megjelenő három pontra kattintva, majd kiválasztva a megosztás alatti képernyő ikont, az ábra teljes képernyőn megnyitható.
Romániában (19,8%) és Bulgáriában (18%) majdnem minden ötödik ember él deprivált élethelyzetben, Görögországban 13,5 százalékot ér el az arányuk, Magyarországon pedig minden tizedik embert (10,4%).
Kiemelendő, hogy hazánkban a 2022-es évhez képest 1,3 százalékponttal emelkedett a nélkülöző emberek aránya, ez több mint 100 ezer embert jelent.
Ilyen, vagy ezt meghaladó mértékű növekedést csupán Dániában (1,7 százalékpont), Ausztriában (1,4 százalékpont) és Spanyolországban (1,3 százalékpont) regisztráltak – csakhogy, főleg az első két ország esetében, kedvezőbb bázisértékről.
Forrás: EUROSTAT
Helyünk a világban
Az EUROSTAT április végén közzétett legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2021-ben valamivel több mint 60 ezer ember halála lett volna elkerülhető megfelelő gyógykezeléssel vagy prevencióval. Ez Tatabánya lakosságszáma.
Helyünk a világban
2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.
Helyünk a világban
Az OECD adatai szerint a magyarok harmada túlsúlyos, negyede pedig elhízott, ezzel összességében az 5. legrosszabb mutatóval rendelkezünk az Európai Unióban.
Az OECD elérhető legfrissebb, 2021-es adatai szerint az összes egészségügyi kiadás – egy főre vetítve – nem éri el az uniós szint felét sem, a tartós ápolás-gondozás esetében pedig mindössze tizede annak.
Több mint hét évvel rövidebb élethosszra számíthatott 2023-ban egy újszülött Magyarországon, mint Spanyolországban. Jelentősek a különbségek a férfiak és nők között is.
Helyünk a világban
Az EUROSTAT április végén közzétett legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2021-ben valamivel több mint 60 ezer ember halála lett volna elkerülhető megfelelő gyógykezeléssel vagy prevencióval. Ez Tatabánya lakosságszáma.
Világviszonylatban a stroke a harmadik vezető halálozási és rokkantsági ok. Korábbi vizsgálatok szerint az alacsony társadalmi-gazdasági státusz (TGS) – függetlenül attól, hogy azt országok között vagy országokon belül mérik – összefüggésbe hozható a stroke fokozott kockázatával, a súlyosabb stroke-kal és a rossz kimenetellel, beleértve a magasabb halálozást és a súlyosabb rokkantságot.
Helyünk a világban
Szeptember 10-e az öngyilkosság megelőzésének világnapja, ennek apropóján bemutatjuk az EUROSTAT legfrissebb vonatkozó statisztikáit.
Helyünk a világban
Az EUROSTAT legfrissebb jelentése szerint hazánkban 100-ból 15 embernek nincsen pénze arra, hogy minden második nap tápanyagdús ételhez jusson – a medián jövedelem alatt még drámaibb a helyzet.
Egészségpolitika
A magyar soros uniós elnökség a szív- és érrendszeri betegségek kapcsán tapasztalt nemek közötti egyenlőtlenségekkel is foglalkozni fog: eltérő tünetek, növekvő esetszám, alacsony részvételi arányok a klinikai kutatásokban.
Életmentő kezdeményezés harmincezer forintból százezreket ér el – Különleges kezdeményezés az öngyilkosság ellen
Percenként egymillió műanyagpalackot adnak el világszerte
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
Klinikum
Véletlen folytán, egy egyszerű vérvétellel derülhet ki az egyik legsúlyosabb gyerekbetegség4.
5.