STATISZTIKA eLitMed
2024. SZEPTEMBER 18.
Szöveg nagyítása:
Az európai statisztikai hivatal nemrég tette közzé jelentését a súlyos anyagi és szociális deprivációt (severe material and social deprivation rate) mérő mutatójának legfrissebb, 2023-as adatairól.
Eszerint az uniós állampolgárok 6,8 százaléka kénytelen nélkülözésben élni, ami minimálisan, 0,1 százalékponttal magasabb a 2022. évi aránynál. Szlovéniában a legjobb helyzet, ott a társadalom mindössze 2 százaléka sorolható a depriváltak körébe, míg négy tagállamban – köztük Magyarországon – a lakosság több mint tizede érintett a nélkülözésben.
|
Mit tekint az EUROSTAT súlyos anyagi és szociális deprivációnak? Azt, ha az alábbi 13 feltételből legalább 7 hiányzik:
|
TIPP: A kép jobb felső sarkában megjelenő három pontra kattintva, majd kiválasztva a megosztás alatti képernyő ikont, az ábra teljes képernyőn megnyitható.
Romániában (19,8%) és Bulgáriában (18%) majdnem minden ötödik ember él deprivált élethelyzetben, Görögországban 13,5 százalékot ér el az arányuk, Magyarországon pedig minden tizedik embert (10,4%).
Kiemelendő, hogy hazánkban a 2022-es évhez képest 1,3 százalékponttal emelkedett a nélkülöző emberek aránya, ez több mint 100 ezer embert jelent.
Ilyen, vagy ezt meghaladó mértékű növekedést csupán Dániában (1,7 százalékpont), Ausztriában (1,4 százalékpont) és Spanyolországban (1,3 százalékpont) regisztráltak – csakhogy, főleg az első két ország esetében, kedvezőbb bázisértékről.
Forrás: EUROSTAT
Helyünk a világban
Az EUROSTAT április végén közzétett legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2021-ben valamivel több mint 60 ezer ember halála lett volna elkerülhető megfelelő gyógykezeléssel vagy prevencióval. Ez Tatabánya lakosságszáma.
Helyünk a világban
Az OECD adatai szerint a magyarok harmada túlsúlyos, negyede pedig elhízott, ezzel összességében az 5. legrosszabb mutatóval rendelkezünk az Európai Unióban.
Helyünk a világban
2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.
Az OECD elérhető legfrissebb, 2021-es adatai szerint az összes egészségügyi kiadás – egy főre vetítve – nem éri el az uniós szint felét sem, a tartós ápolás-gondozás esetében pedig mindössze tizede annak.
Több mint hét évvel rövidebb élethosszra számíthatott 2023-ban egy újszülött Magyarországon, mint Spanyolországban. Jelentősek a különbségek a férfiak és nők között is.
Helyünk a világban
Az EUROSTAT április végén közzétett legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2021-ben valamivel több mint 60 ezer ember halála lett volna elkerülhető megfelelő gyógykezeléssel vagy prevencióval. Ez Tatabánya lakosságszáma.
Világviszonylatban a stroke a harmadik vezető halálozási és rokkantsági ok. Korábbi vizsgálatok szerint az alacsony társadalmi-gazdasági státusz (TGS) – függetlenül attól, hogy azt országok között vagy országokon belül mérik – összefüggésbe hozható a stroke fokozott kockázatával, a súlyosabb stroke-kal és a rossz kimenetellel, beleértve a magasabb halálozást és a súlyosabb rokkantságot.
Helyünk a világban
Szeptember 10-e az öngyilkosság megelőzésének világnapja, ennek apropóján bemutatjuk az EUROSTAT legfrissebb vonatkozó statisztikáit.
Egészségpolitika
A magyar soros uniós elnökség a szív- és érrendszeri betegségek kapcsán tapasztalt nemek közötti egyenlőtlenségekkel is foglalkozni fog: eltérő tünetek, növekvő esetszám, alacsony részvételi arányok a klinikai kutatásokban.
Helyünk a világban
Az EUROSTAT legfrissebb jelentése szerint hazánkban 100-ból 15 embernek nincsen pénze arra, hogy minden második nap tápanyagdús ételhez jusson – a medián jövedelem alatt még drámaibb a helyzet.
Hétvégi lapszemle: óvakodj a bambuszpatkányoktól!
Fiume és a magyar tengerészeti egészségügy – történelmi háttérrel
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
3.
4.
5.
