Lege Artis Medicinae - 1993;3(04)

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Az alkoholabusus és alkohol okozta szervi károsodások felismerése laboratóriumi vizsgálatokkal

NEMESÁNSZKY Elemér, JUHÁSZ Péter

Az alkoholabusus toxikus hatásai az egész szervezetet érintik. A krónikus alkoholizmus betegség, a rendszeres alkoholfogyasztás pedig potenciálisan betegséget okozó kockázati tényező. A megelőzés és a szervkárosodások korai stádiumának diagnosztizálása céljából fontosak azok a laboratóriumi paraméterek, amelyek az alkoholos eredetre is információt szolgáltatnak. Rendszeres alkoholfogyasztás hatására első sorban a szérumenzimek aktivitása (GGT, SGOT), az SGOT/SGPT hányados és a vörös vérsejtek átlagos térfogata fokozódik. A szerzők saját tapasztalataik és irodalmi adatok alapján hangsúlyozzák, hogy egyetlen paraméter sem jellemző kizárólag az alkoholizmusra, önmagában tehát a kóros laboratóriumi lelet nem bizonyító értékű. A szenzitivitás és a specificitás egyaránt jelentősen fokozható több paraméter együttes értékelésével és egy absztinencia-periódust követő kontroll vizsgálattal.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Alkohol indukálta specifikus szívizombetegség

TÁTRAI Tihamér

Az alkoholos cardiomyopathia Magyarországon súlyos egészségügyi problémát jelent. A szerző ismerteti a kórkép kritériumait, három klinikai típusát: a B, -vitamin-hiányos, az arrhythmiás formát és az alkoholos congestiv cardiomyopathiát. A patomechanizmus és a klinikum tárgyalása kor kiemeli az arrhythmiák jelentőségét és vázolja a non-invazív diagnosztikus lehetőségeket. Felhívja a figyelmet a legújabb terápiás lehetőségekre, de hangsúlyozza a megelőzés szükségességét.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

A morfogenezis hibáinak nómenklatúrája

ÁDÁM Zsolt, PAPP Csaba, TÓTH-PÁL Ernő, PAPP Zoltán

A veleszületett rendellenességek nomenclaturája az egységesítő szándékok ellenére közel sem tekinthető nemzetközileg elfogadottan megoldottnak. Az egyes klasszifikációk közötti ellentmondás alapja gyakran a tudományos kutató és a gyakorló klinikus szemlélete közti különbözőségben rejlik. A szerzők jelen dolgozatukban egy olyan nómenklatúra javaslatot mutatnak be, mely alapjaiban megfelel a jelentősebb nemzet közi tudományos társaságok ajánlásainak, s mintegy szintézisként mind az etiopatogenetikai, mind a rendellenességek klinikai megjelenésének súlyossági foka szerinti osztályozás szerepet kap benne. Szándékaik szerint klasszifikációjuk egyaránt hasznosítható lesz a gyakorlati életben és a kutatásban, közös nyelvet teremtve ezáltal kutató és klinikus között.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

A Tüdőgyógyász Szakmai Kollégium állásfoglalása a krónikus pulmonális betegségekben szenvedők gondozásáról és a szűrővizsgálatokról

Szakmai Kollégium - a Tüdőgyógyász Társaság Epidemiológiai és Gondozási szekciójának előterjesztésében – 1993 február 5-i ülésén tárgyalt a fenti témáról. Hosszas vita, az ellentétes nézetek ütköztetése után született kompromisszumos állásfoglalás az alábbi pontokban foglalható össze.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Pro-urokináz szívinfarktusban végzett vizsgálat

MATOS Lajos

Az infarktushoz vezető ér átjárhatósága a 60. percben 71,8% volt az rscu-PA csoportban és 48% a streptokinase-val kezeltek között (p < 0,001). A 90. percben ugyanezen értékek 71,2%-nak, illetve 63,9%-nak adódtak (p = 0,15). A 24–36 óra között az ér újra-elzáródása 6/121 esetben következett be rscu-PA-, illetve 5/114 esetben streptokinase kezelés során. A thrombolyticus kezelés végén a fibrinogén koncentráció 0,44 g/l értékre csökkent rscu-PA injektio esetén, illetve 0,17 g/l-re streptokinase adására. A vérzéses szövődmények gyakorisága szignifikánsan kisebb volt rscu-PA kezelés után, mint streptokinase-t követően (p< 0,01).

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

A mikroalbuminuria gyakorisága hypertoniás inzulin-dependens cukorbetegekben

BIBOK György, TAMÁS Gyula, KERÉNYI Zsuzsa, BALÁZS Ottó, TÓTH Jenő

Szerzők 60 év alatti, hypertoniás, inzulin-dependens cukorbetegekben vizsgálták az albuminuria előfordulását. 469 rendszeres gondozás alatt álló beteg közül 76 volt hypertoniás (16,2%). Közülük 62 beteg vizelet albumin ürítését vizsgálva (3x24 órás vizelet, immunoturbidimetriás módszer) 15 betegnél (24%) találtak mikroalbuminuriát (albumin exkréciós ráta (AER) 30–300 mg/die), 11 betegnél (18%) makroalbuminuriát (AER>300 mg/die); 36 beteg esetében (58%) nem találtak kóros albumin ürítést (AER<30 mg/die). Nem volt szignifikáns különbség az egyes csoportok között a betegek korában, a betegség időtartamában, valamint szénhidrát-anyagcseréjük beállításában (HbA1c). A hypertonia-tartam a normoalbuminuriás csoportban volt – nem szignifikáns módon – a leghosszabb. A hypertonia miatt kezeltek/nem kezeltek aránya a normoalbuminuriás csoportban 23/13, a mikroal buminuriásban 12/3, a makroalbuminuriásban 11/ O volt. A makroalbuminuriás csoportban mért maximális systolés és diastolés vérnyomásérték mégis szignifikánsan meghaladta a normoalbuminuriás csoportét (p<0,01). A normoalbuminuriás hypertoniás betegek egyharmadának nem volt szemfenéki eltérése. A proliferatív retinopathia és a vakság előfordulási gyakorisága és súlyossága az albuminuria fokával arányosan nőtt. Eredményeik arra utalnak, hogy az inzulin-dependens diabetes mellitusban kialakuló hypertonia patogenetikailag heterogén. Az betegek jelentős részében a hypertonia nem követi, hanem megelőzi a nephropathia kialakulását. A mikroalbuminuria nélküli hypertonia inzulin-dependens diabetes mellitusban valószínűleg jobb prognózisú, esszenciális hypertonia forma.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

A nyelőcsősérülések radikális sebészi megoldása

ALTORJAY Áron, KISS János, VÖRÖS Attila, SZIRÁNYI Endre, VIMLÁTI László

A szerzők a nyelőcső-perforációk kezelésében rezekcióval és egy ülésben kivitelezett pótlással szerzett tapasztalataikról számolnak be. A hazai irodalomban elsőként ismertetett – viszonylag nagyszámú – rezekciós anyagban (22 beteg) a letalitás mindössze 4,5%-os volt. Megállapítják, hogy az előrehaladt mellkasi nyelőcső-perforációban a nagyobb elsődleges beavatkozást jelentő rezekció megbízható és biztonságos kezelés. Megszünteti az intrathoracalis szepszis forrását, a perforációt, és eltávolítja a beteg nyelőcsövet. Véleményük szerint az egy ülésben kivitelezett rekonstrukció nem növeli a beavatkozás kockázatát. A rezekciós műtét végzését – elhanyagolt esetben – még spontán perforációk kezelésében is indokoltnak tartják.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Vállalkozni vagy nem vállalkozni... Ez itt a kérdés?

GYENES Géza

Vad, zivataros éj dühöngött az Új Hebridák délnyugati partjain. A komor sziklák dacolva állták a tenger meg-megújuló rohamát, elveszve időnként a sötéten tajtékzó hullám hegyek között. Történetünk szempontjából a fentiek egyéb ként nem bírtak különösebb jelentőséggel, mivel történetünk nem az Új Hebridák délnyugati partjain, hanem Magyarországon játszódott, bár igaz ami igaz, a jelzett időben ott sem voltak valami túl jók az időjárási viszonyok.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Antiaritmiás gyógyszerértékelő csoport tanulmánya

MATOS Lajos

Két éves követési idő után a kezelésre reagáló 76 betegből (54%) 60 nem szorult gyógyszerváltásra (49% az amiodaronnal, 46% a flecainiddal, és 30% a propafenonnal indított kezelés esetén). Mellékhatások miatt a terápiát kénytelenek voltak felfüggeszteni 50 esetben (amiodarone: 17%, flecainide: 21%, propafenone: 35%). A szívfrekvencia variabilitás gyakori kamrai ritmus-zavar mellett is megbízhatóan becsülhető a 24-órás Holter monitorozás alapján. Az arrhythmia jelenléte vagy megszűnte a szívműködés variabilitását önmagában nem befolyásolja. Az lc. csoportba tartozó antiarrhythmiás szerek jelentősen megváltoztathatják a szívműködés variabilitását és ez a hatás hozzájárulhat ezen készítményeknek a mortalitást befolyásoló tulajdonságához.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Cosilat alkalmazása jejunalis táplálásra pancreasbetegségek esetében

BÁLINT László, STER Lászlóné, PAP Ákos, HAMVAS József

A szerzők eljárásuk során 14 akut pancreatitisben megbetegedett és 24 pseudocysta pancreatisben szenvedő beteget részesítettek jejunalis táplálásban a második bélkacsba endoszkópos úton juttatott szondán keresztül. A táplálást Cosilat tápszerrel (EGIS) végezték átlagosan 2 héten át. A betegek nitrogénmérlege a második napon már pozitívvá vált, testsúlyveszteséget nem szenvedtek, általános állapotuk mindvégig kielégítő volt. Az akut pancreatitises esetekben a szérumamiláz-szint, valamint a klinikai kép egyaránt rohamosan javult, a folyamat minden esetben szövődménymentesen lezajlott. Pseudocysta pancreatisben szenvedő betegek jejunalis táplálása során egy beteg áltömlője még a kezelés alatt megszűnt, a többi esetben a pseudocysták nagysága jelentősen csökkent. Kilenc esetben a már megkisebbedett áltömlők néhány héten belül spontán kitelődtek. Kilenc esetben endoszkópos szájaztatást végeztek. A szerzők eljárásuk során érdemi szövődményt nem észleltek. Tapasztalataik alapján a módszert ígéretesnek találják a hasnyálmirigy-betegségek kezelése szempontjából.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

William Waldegrave a tudománypolitikáról

RICHARD Smith

William Waldegrave a tudomány felelőse a legutóbbi választások óta. Jelenleg egy vitaanyagot készít a tudományról, amely jövő tavasszal jelenik meg. Richard Smith az új munkájáról, a tudományról alkotott elképzeléseiről, és az anyaggal kapcsolatos terveiről beszélgetett vele.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Megalakult a Nemzetközi Orvosetikai Társaság

1992. októberében Amszterdamban megalakult a világ legnagyobb és legtekintélyesebb orvosetikai társasága.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

A "homogén betegségcsoportok" betegosztályozási rendszer alkalmazása a kórházi ellátás elemzésében

BOJÁN Ferenc, BELICZA Éva

Előző közleményünkben ismertettük a „homogén betegségcsoportoknak (HBCs)” nevezett, a kórházi tevékenység sokoldalú elemzését lehetővé tevő betegosztályozási rendszer elvét és alapfogalmait (1). Ebben a dolgozatunkban a HBCs osztályozási rendszer alkalmazásával szerzett első, az ápolás időtartama és a kórházi teljesítmény elemzésére vonatkozó módszertani tapasztalatainkról is beszámolunk. A HBCs osztályozási rendszer alkalmazásával a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) klinikáin 1990. július 1. és 1991. február 13. közti időszakra vonatkozóan elemeztük az átlagos időket és a fekvőbetegek esetösszetételét. A klinikánként és/vagy HBCs-onként vizsgált átlagos ápolási idők egy része hosszabb, más része rövidebb volt a DOTE klinikáin, mint az országos, normatív adatok alapján várt értékek. A klinikákon összességében a betegek felvétele és az első beavatkozás között átlagosan 3,5 nap telt el, ez az érték klinikánként jelentősen változott. A HBCs-on ként vizsgált klinikai és országos átlagos ápolási idők rendszerint jóval hosszabbak voltak, mint az amerikai MEDICARE keretében biztosított betegek ápolási idői. Az esetösszetétel-index, a standardizált teljesítmény, az egy ágyra, vagy a 100 ápolási napra számított standardizált teljesítményben a klinikák között nagy, esetenként igen nagy különbséget találtunk.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Egészségügyi kiadásaink és a nemzetközi tendenciák

BONDÁR Éva

Egészségügyünk változtatásának sürgető szükségét, módjait és esélyeit latolgatva gyakran hangzik el a legszélesebb körökben, hogy ugyan mit tehetnénk, ami kor nálunk százötven USD körüli, az USA-ban pedig kétezer dollár fölötti összeg jut egy átlagos lakos egészségügyi ellátására, vagy amíg nálunk évtizedek óta a három százalék körül stagnál az egészségügy részesedése a megtermelt bruttó hazai termékből, az USA-ban pedig a GDP 12%-át teszik ki az (egyébként nagyon meredeken növekvő) egészségügyi kiadások. Ez az érv olyan perdöntőnek látszik a súlyponti kérdések meghatározását illetően, hogy érdemes közelebbről megnézni a valóságtartalmát. Ebben a cikkben megpróbálom körüljárni egészségügyi kiadásaink nemzetközi összehasonlításának kérdéseit. Ebben segítségemre van az OECD országok számítógépes egészségügyi adatbázisa, amiből nemcsak sok ország hosszú trendjei állíthatók elő különböző átszámítási módokon, hanem rekonstruálható az összegezett egészségügyi kiadások belső összetétele is. Az összehasonlításhoz az adatbázisban szereplő 24 ország közül 19-et választottam ki, az időpont pedig a legutolsó év, amire a nemzetközi adatok teljeskörűen rendelkezésre állnak: 1990.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Pásztótól Nairobiig

FRENKL Róbert

Nem tudtam – túlontúl jóindulatú, más szavakkal naiv, együgyű voltam -, hogy csak I V nem reménytelen a vállalkozás. Orvosok és újságírók között kellett volna igazi dialógust teremte nem a primer prevenciós program keretében, ily módon is elősegítve az egészségmegőrző törekvések sikerét. Ha nem is a legdöntőbb, de meghatározó eleme az életmódprogramok hatásának az orvosok, egészségügyiek magatartása, mintaadása. Ha a sajtó erről többnyire csak negatív példák, negatív szenzációk alapján tudósít, ez rontja a prevenció esélyét is. De a kisszámú „pozitív cikk” sem igazán kívánatos. Nem életszerűek a konfliktuskerülő, a csak a szépet, a hosszú életen át hűségesen, sikeresen gyógyító doktor bácsikat bemutató cikkek.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Muzsikáló orvosok a gyermekekért

1992-ben Tarján Jenő, a szombathelyi Markusovszky Kórház belgyógyász főorvosa a Szív Alapítvány nevében körlevélben fordult a tisztifőorvosokhoz és a kórházigazgatókhoz s kérte, hogy ajánljanak zenével foglalkozó kollégákat, akik hangversenyeken is közreműködnének. Az első ilyen koncertet meg is rendezték Szombathelyen, majd a bevételt felajánlották a Szív Alapítvány javára.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Megvalósításra váró képzet A szolidaritás és biztosítási elv harmóniájáról

KRASZNAI Éva

Az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság felkérésére n tavaly júliusban a Deloitte and Touche, valamint a Noble Lownds PX tanácsadó cég egy szakértőkből álló munkacsoportot hozott létre. Ebben többek között egészségügyi és orvosszakértők, közgazdászok, jogászok, szervezeti és vezetési kérdésekkel foglalkozó szakértők, matematikus, szociológus és politológus kaptak helyet. Feladatuk az volt, hogy a felügyelő bizottság szervezeti-, jogi-, pénzügyi feltételrendszerét áttekintve, az egészségbiztosításon belül majdan működő önkormányzat irányítására alkalmas rugalmas szervezeti rendszert dolgozzanak ki.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Az OTF-en belül önálló egészsébiztosítási ágazat modellje

Az új szervezeti modellre történő zökkenőmentes átmenet érdekében az OTF keretében intézkedéseket kell és lehet tenni a következő területeken:

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Fórumokon hallottuk

ANDRÁS László

Megjelent a Társadalombiztosítás 1993. évi költségvetéséről szóló törvény és annak részeként az alapellátás reformjának további menetét megszabó, valamint a szakellátás reformját beindító rendelkezések sora. Ugyanakkor nem ismertek még a rendelkezések végre hajtását, szakmai részleteit taglaló kormány- és miniszteri rendeletek. Az egészségügyben dolgozók most is tele vannak bizonytalansággal, kétségekkel. Eljött hát megint a fórumok ideje, melyeken az egészségpolitika irányítói – a törvények megalkotói, a várt rendeletek megfogalmazói – előadásokban magyarázzák, indokolják a már megtörténteket és tájékoztatnak a várható fejleményekről. Egyúttal persze „szondázzák is a közvéleményt." Nem annyira a szervezők sikere, mint inkább az orvosok tájékozatlanságának, kapaszkodókat kereső bizonytalanságának és információéhségének jele az a hatalmas érdeklődés, amely a SOTE Nagyvárad téri elméleti tömbjében a Nemzetközi Orvostechnikai Kiállítás kiegészítő rendezvényének a „szezon" első fórumának előadóit fogadta.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

A mulandóság dicsérete

PELLEI Ilona

Tudják, maguk mind meg fognak halni! – kezdtem a halál témáját körüljáró előadást az előadóteremben békésen üldögélő orvostanhallgatóknak. A kijelentést széles derültség fogadta. A reakció nem ért váratlanul, hiszen olyasvalamit „hoztam a tudomásukra”, amivel minden gyerek tisztában van. Illetve! Dehogy is van tisztában!

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Markusovszky Lajos halálának centenáriumára

KAPRONCZAY Károly

A magyar orvostörténelem kiemelkedő egyénisége, a pesti orvosi iskola nagy hatású szervezője, Markusovszky Lajos, aki év tizedeken át szürke eminenciásként irányította a hazai egészségügyet, száz esztendeje, 1893. április 21-én hunyt el. 1815. április 25-én a felvidéki Csorbán született evangélikus papi családban.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

A Moreno-i pszichodrámáról

BALÁZS István, TAKÁCS Péter

Jakob Levi Moreno nevével fémjelzett, az általa létrehozott pszichodráma kiemelkedő helyet foglal el a csoportmód szerek sorában. Jelentősége rohamosan növekszik, melyet mutat az e metódust és változatait alkalmazó szakemberek, drámacsoportok, csoportvezető kiképző központok, nemzeti és nemzetközi hatósugarú pszichodráma egyesületek növekvő száma.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Könyvekről

GRYNAEUS Tamás

Gyógynövényismeret - a fitoterápia alapjai – Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

"Karakterfejek" Messerschmidttől

HÁMORI Katalin

Franz Xaver Messerschmidt (Wiesensteig, 1736 Pozsony, 1783) német származású szobrász volt, de főleg Bécsben és Pozsonyban dolgozott. Számos portrét készített Mária Teréziáról, az uralkodó család tagjairól, a bécsi udvarban szolgáló nemesekről, tudósokról és mű vészekről. Mégsem portréi, hanem a „karakterfejek” címen ismert művei alapján vált népszerűvé. A fejek már a szobrász életében nagy feltűnést keltettek és máig élénk érdeklődés kíséri a meghatározásukkal kapcsolatos vitákat.