Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1994. AUGUSZTUS 31.

Sugárterápia okozta ischaemiás szívbetegség és megelőzése

MAYER Árpád

Összefoglaló, visszatekintő klinikai tanulmányok bizonyítják a mellkasfali sugár kezelés szívkárosodást előidéző hatását (1, 2, 3). Ezért is üdvözölhető a LAM jelen számában megjelent érdekes tanulmány, amely a mammatumorok sugárterápiájának egy sajátos késői szövődményére, a lehetséges coronariakárosodásra hívja fel a figyelmet (4).

HUN 1994;4(08)

Lege Artis Medicinae

1994. FEBRUÁR 28.

Szívroham elsődleges megelőzése magas vérnyomás vizsgálatban

MATOS Lajos

Enyhe-középsúlyos hypertoniaban szenvedő férfiakon a diuretikus-, illetve béta-blokkoló antihipertenzív kezelés összehasonlítása a nem halálos infarctus, a coronaria mortalitás és az összmortalitás szempontjából.

HUN 1994;4(02)

Lege Artis Medicinae

1994. JANUÁR 31.

Az alkohol hatása az idegrendszerre

BARACZKA Krisztina

A szenvedélybetegségek, így az alkoholizmus megelőzése és gyógykezelése multidiszciplináris feladat. A szociológiai és szociálpszichiátriai kutatások számos tényezőt tártak fel, amelyek az alkoholizmus kialakulásában szerepet játszhatnak, de a biológiai kutatások fejlődésével egyre több adat utal arra, hogy organikus eredetű betegségről van szó. A szerző az alapvető elméleti megfontolások vázolása után az alkohol idegrendszert károsító hatásának legfontosabb klinikai megjelenési formáit tárgyalja. Összefoglalja a genetikai, a membrán, a biogén amin és az immunológiai kutatások eredményeit. Foglalkozik az alkoholos intoxikáció, az alkoholmegvonás és az alkohol okozta organikus idegrendszeri károsodások klinikumával.

HUN 1994;4(01)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁJUS 20.

Újabb szempontok a cerebrovascularis kórképek csoportosításában, diagnosztikájában és terápiájában

NAGY Zoltán

A magas hazai cerebrovascularis morbiditás és mortalitás fordította a figyelmet a stroke megelőzése és a megfelelő beteg ellátás megszervezése felé. 1990-ig ugyanis mind a cardiovascularis, mind a cerebrovascularis halálozás fokozatosan romlott hazánkban. A rizikófaktorok pontos elemzése meghatározza a primer és szekunder prevenció szempontjait. Legfontosabbnak látszik a hypertonia gondozás, a táplálkozási szokások fokozatos megváltoztatása és a dohányzás mérséklése. Az 1990-ben publikált módosított stroke klasszifikáció az ischaemiás stroke további felosztását javasolja, emboliás, atherothromboticus és lacunaris formákra. A patomechanizmust is tükröző kategóriák az eredményesebb terápia megtervezéséhez nyújtanak segítséget. Az emboliás stroke korai thrombolyticus kezelése kecsegtet sikerrel, míg hasonló kezelés a lacunaris stroke eseteiben rizikót jelenthet. A haemodilutiós és dehydráló kezelés indikációja az ischaemiás stroke különböző formáiban különböző. A diagnosztikában az eszközös vizsgálatok jól kidolgozott algoritmus szerint történnek. A thrombolysis végzésének lehetősége miatt a laboratóriumi vizsgálatok, elsősorban a haemostasis faktorok vizsgálata előtérbe kerültek.

HUN 1993;46(05-06)

Lege Artis Medicinae

1992. DECEMBER 23.

Akut porphyriák

TASNÁDI Gyöngyi, NAGY László

Az akut porphyriák (akut intermittens porphyria, variegata porphyria, hereditaer coproporphyria és plumboporphyria) a haembio szintézis enzimeinek autosomalis domináns módon öröklődő csökkent aktivitása következtében alakulnak ki. A biokémiai folyama tok és a klinikai kép alapján a betegség 4 stádiuma különíthető el: genetikus fázis, kompenzált látens, dekompenzált látens és a gyakran életet is veszélyeztető akut fázis. Tünetei az autonom és perifériás idegrendszer polyneuropathiájának következményei, s részben endogen, elsősorban azonban exogen indukáló tényezők (gyógyszer, alkohol, súlyos infekció) hatására alakulnak ki. Diagnózisa az enzimek aktivitásának meghatározásán, valamint a vizelettel és széklettel ürülő porphyrin-előanyagok és porphyrinek kvantitatív meghatározásán alapul. Kezelése nagy dózisban alkalmazott iv. glukózzal és haematinnal történik. A leghatásosabb azonban az akut szindróma megelőzése, ennek érdekében a betegség minél korábbi, lehetőleg genetikus fázisban történő felismerése, mert ezzel lehetővé válik az indukáló tényezők kerülése. A szerzők jelenleg 91 beteget gondoznak, az európai statisztikák szerint azonban hazánkban sokkal több beteg él. A megelőzés érdekében a jövőben fel kell kutatni ezeket a betegeket.

HUN 1992;2(12)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚLIUS 29.

Metoprolol Ateroszklerózis megelőzése magas vérnyomásban

MATOS Lajos

A két kezeléssel azonos vérnyomást sikerült elérni. A metoprolollal kezelt csoportban mind a szív- és érbetegség okozta halálozás, mind az összmortalitás alacsonyabb volt. A metoprolol csoportban a dohányosok halálozása is szignifikánsan kisebb volt, mint a diureticummal kezeltek között (p<0,01).

HUN 1992;2(07)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

Verapamil kezelése hypertrophiás cardiomyopathiában

DÉKÁNY Miklós

A fő terápiás célok, amelyek révén a hypertrophiás cardiomyopathiás betegek panaszai csökkenthetőek, s vélhetőleg élettartamuk növelhető a következők: a diastoles kamraműködés károsodásának mérséklése, a kiáramlási obstrukció csökkentése, a pitvari vagy kamrai ritmuszavarok megelőzése, illetve megszüntetése. A verapamil kezelés, egyénenként különböző mértékben, mindhárom vonatkozásban kedvező lehet. A szerző tárgyalja a kórkép jellegzetességeit, a verapamil hatásának feltételezett mechanizmusait, irodalmi adatok alapján áttekinti a szer alkalmazása során nyert tapasztalatokat, a követéses vizsgálatok eredményeit, és röviden ismerteti az általa kezelt 35 betegen tett megfigyeléseket.

HUN 1992;2(01 KLSZ)

Lege Artis Medicinae

1991. OKTÓBER 30.

A gyermekkori fogszuvasodás megelőzése

A fogszuvasodás hazánkban elterjedtségét tekintve népbetegség. A hazai epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekeken és a serdülőkorúakon a fogszuvasodás intenzitása 10 évenként megkétszereződik. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő komplex megelőzési programmal lehetséges a fog betegségek megelőzése. A fogászati egészségüggyel nemzetközi mértékben foglalkozó szakemberek a fluoridok alkalmazását, a fogazatot kevésbé károsító táplálkozási szokások elterjesztését és a helyes szájápolást tartják a primér prevenció három alapvető pillérének.

HUN 1991;1(16)

Lege Artis Medicinae

1991. SZEPTEMBER 25.

A tuberculosis jelentősége a gyermekgyógyászatban

ANDRÁSOFSZKY Barna

A tuberculosis Magyarországon ma már ritka megbetegedés a gyermekkorban. A fertőzés veszélye azonban mindaddig fennáll, amíg több mint 3500 felnőtt betegszik meg évente. A gyermekorvosok feladata elsősorban a betegség megelőzése. A klinikumban gondolnunk kell tuberculosisra minden tisztázatlan, krónikus megbetegedés esetén. Meningitis basilaris gyanújakor azonnal el kell kezdeni a gyógykezelést. A BCG oltások korcsoportonkénti (újszülött, 11, 18 éves) fenntartása eddig indokolt volt, a járványügyi helyzet javulásával tovább szükséges szűkíteni a korcsoportokat.

HUN 1991;1(15)

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

A közegészségügyi munka néhány időszerű kérdése

SOMOSI György

A szerző az 1980–1989 közötti időszak legfontosabb adatainak feldolgozásával bemutatja a hazai közegészségügyi helyzet alakulását. Utal rá, hogy a fertőző megbetegedéseknél elsősorban az újabb védőoltásoktól vár ható javulás. Az ételmérgezések, a foglalkozási megbetegedések és a balesetek számának csökkentése komplex higiénés munkát igényel. Az egészségügyi ellátás során bekövetkező fertőzések megelőzése, a tárgyi és személyi feltételek, valamint a dolgozók magatartásának, szemléletének javítását igényli. Foglalkozik a lakosság egészségi állapotát befolyásoló környezeti hatásokkal. Ismerteti a környezeti ártalmak megelőzési lehetőségeit. Kiemeli a népesség egészségi állapotának vizsgálatában a surveillance módszer szerepét. Javaslatokat tesz a közegészségügyi munka fejlesztésére. A megelőzésben fontosnak tartja az egészségügyi és a nem egészségügyi intézmények együttműködését, az epidemiológiai vizsgálatokat, a surveillance módszer kiterjesztését, az egészségügyi ismeretek növelését, a helyszíni ellenőrzési rend szer hatékonyságának fokozását, a laboratóriumi műszerezettség fejlesztését.

HUN 1991;1(13)