Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Lege Artis Medicinae - 1994;4(02)
Tartalom
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Az inhibitoros haemophilia A és a szerzett, gátlótest-haemophilia kezelése
A VIII. faktor (antihaemophiliás globulin) ellenes antitest haemophiliásokban (alloantitest) és nem haemophiliásokban (autoantitest) való előfordulásának, a reakciókinetikai és klinikai különbségeknek, valamint az antitesttiter meghatározásának áttekintése után a szerzők részletesen ismertetik a korszerű kezelés lehetőségeit. Útmutatót igyekeznek adni a vérzés meg előzése, a heveny vérzés ellátása és a VIII. faktor-ellenes antitest termelésének gátlását, az immuntolerancia kialakítását illetően mind inhibitoros haemophilia A-ban, mind szerzett (gátlótest-) haemophiliában.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Derékfájás
Az ismertetésre kerülő tanulmányok szerint a derék fájásos epizódok tartama és súlyossága mérsékelhető, így az ismétlődés veszélye, továbbá a betegállományból és munkakiesésből adódó költségek mértéke is csökkenthető. Frank áttekinti a differenciáldiagnosztikát; az akut, a krónikus és a makacs fájdalmat; a szükséges egészségügyi szolgáltatásokat. A modern kezelési elvek az otthoni önápolást hangsúlyozzák, általában 48 órát meg nem haladó ágynyugalommal. A fizikai kondíció visszanyerésének fontosságát, az egyéb tevékenységek – köztük a munkahelyi aktivitás – folytatását ugyancsak hangsúlyozzák. A gyógyszeres kezelés segíti a fenti célok elérését. Két kérdés kap különös hangsúlyt: a derékfájás kezelésének stratégiája legyen hosszú távú és preventív; a kondíció meg őrzése, a rendszeres testedzés, a lazító gyakorlatok végzése csakúgy, mint a gerincet károsító hatások elkerülése a beteg, és nem az orvosok felelőssége.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Táplálkozási attitűdök és evészavarok tánctagozatos középiskolások között
A szerzők két középiskolás populációban vizsgálták az anorexia és bulimia nervosa morbiditását és a patológiás táplálkozási attitűdök gyakoriságát, kétlépcsős vizsgálatban. Az egyik csoport két tánc tagozatos osztályból (n=54), a kontrollcsoport általános tantervű két társosztályból állt (n=61). Mindkét csoportban 1-1 diáklány teljesítette a bulimia nervosa kritériumait, s ez az összpopuláció 2%-a. Anorexia nervosában szenvedő diák nem volt, míg a patológiás táplálkozási attitűdök a fokozott karcsúságideállal jellemezhető tánctagozatosok között szignifikánsan gyakoribbak voltak. A vizsgálat alapján e speciális populációban az evészavarok kockázata nagyobb. Ez a különbség azonban nem a klinikailag súlyos szindrómák, hanem a szubklinikus, attitűdbeli zavarok gyakoriságában mutatható ki.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Szívroham elsődleges megelőzése magas vérnyomás vizsgálatban
Enyhe-középsúlyos hypertoniaban szenvedő férfiakon a diuretikus-, illetve béta-blokkoló antihipertenzív kezelés összehasonlítása a nem halálos infarctus, a coronaria mortalitás és az összmortalitás szempontjából.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Gluténszenzitív enteropathia: technikai megfontolások az antiendomysium ellenanyag vizsgálatához
A szerzők az antiendomysium és az ezzel ekvivalens antijejunum ellenanyag jelenlétét vizsgálták 5000 illetve 3444 vérmintában. 2928 személy, köztük 441 ismert gluténérzékeny beteg (170 gluténterheléssel bizonyított coeliakia, 95 dermatitis herpetiformis és 176 úgynevezett coeliakia-suspect beteg, akinek anamnézisében a vékonybél-biopszia szerint legalább egy súlyos boholyatrófia szerepel), valamint 251 biopszia szerint nem coeliakiás (kontroll) gyermek. A fenti, IgA-alosztályú (IgA-hiányos betegeknél kiegészítőleg IgG is) ellenanyagok kimutatása indirekt immunfluoreszcens módszerrel történt. Az antiendomysium ellenanyag és az antijejunum ellenanyag specificitását gluténinto leranciára 100%-nak találták. Szenzitivitásuk - gluténfogyasztás mellett – igazolt coeliakia esetén 100% (66/66), dermatitis herpetiformisban 92,4% (61/66), coeliakia-suspect betegeknél 85,9% (110/ 128) volt. Az összes vérminta 13,5%-ában az alábbi aspecifikus IgA-festődések fordultak elő: simaizom, bazálmembrán, pemphigoid és antinukleáris faktor szerű ellenanyag. E savók egy része egyidejűleg antiendomysium ellenanyagot is tartalmazott. A re akció megítélhetőségét 8–10 mikron vastag metszetek használata jelentősen javította. A tárgyalt specifikus autoantitestek kimutatása elsőrendű fontosságú a gluténszenzitív enteropathia diagnosztikájában. A megfelelő, technikai nehézségeket is figyelembe vevő értékeléshez specializált, nagyforgalmú centrumok szükségesek.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Holland Ibopamin multicentrikus vizsgálat
A perosis hatásos dopaminagonista ibopamin hatékonyságának és biztonságosságának vizsgálata enyhe-középsúlyos keringési elégtelenségben szenvedőkön digoxin és placebo kezeléssel összehasonlítva.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Az intragasztrikus aciditás és a szérumgasztrin koncentráció vizsgálata hiperacid betegekben
A szerzők 12 hiperacid betegen tanulmányozták a standard étkezéshez (830, 13, 17 óra) kapcsolódó és a diurnalis intragasztrikus pH-változásokat, valamint a Tisacid® (10% Al-Mg-carbonicum hydroxydatum, Alkaloida, Magyarország, 4x20 ml) és az Almagel® (4% Al-hydroxydatum és 1,38% Mg-hydroxydatum, Pharmachim, Bulgária, 4x36 ml) antacid szuszpenziók ekvivalens in vitro savkötő képességű dózisainak hatását az intragasztrikus aciditásra, és a szérumgasztrin-koncentrációra. Intragasztrikus pH-mérést végeztek gyógyszermentesen 24 órán át (kontroll), majd az antacidok valamelyikét adagolták (10, 1430, 1830 és 22 óra, cross-over módszer). Párhuzamosan óránkénti szérumgasztrin-koncentráció-meghatározás történt. Az étkezéseket követő ', órában a H*-koncentráció jelentősen csökkent (p<0,01), amit hypergastrinaemia (1–2 óra, p<0,01), majd hiperszekréció követett (11/7-2'/, óra, (p<0,01). Nem észleltek jelentős éjszakai hiperszekréciót. Mindkét antacid tartósan (Almagel® vs. Tisacid®: 67 vs. 95 perc, p<0,01), hatékonyan (25,6% vs. 36,3%, p<0,01) csökkentette a H+-koncentrációt. A savközömbösítést követően mérsékelt, de szignifikáns hypergastrinaemia (1–2'/, óra, p<0,01), majd mérsékelt hiperszekréció (21/-3 óra, p<0,05) jelentkezett. 1. Az étkezéseket követően 1-2 órával hypergastrinaemia, majd hiperszekréció alakult ki. 2. Nem volt jelentős különbség a nappali és az éjszakai aciditásban. 3. Mindkét szer hatékonyan csökkentette az intragasztrikus aciditást, a Tisacid® hatása kedvezőbbnek bizonyult. 4. Az antacidok adása után mérsékelt, de szignifikáns gasztrin release és „rebound" hiperszekréció alakult ki.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
A video-TUR alkalmazásával szerzett első tapasztalataink
A video-TUR új, technikai könnyítéseket ígérő műtéti eljárás az urológiai alsó húgyúti sebészetben. A módszer lényege, hogy az operatőr korszerű chipkamera és videomonitor közbeiktatásával, az optika közvetlen képét mellőzve, képernyőről operál. A szerzők 1993 januárja óta végeznek Video TUR műtétet. Közleményükben az első 14 műtét tapasztalatait ismertetik. Kellő gyakorlat mellett a módszer mind a betegek, mind az orvosok számára számos előnyt kínál a konvencionális technikához képest. Kedvező kezdeti tapasztalataink alapján az új műtét technika elsajátítását és alkalmazását javasoljuk hazánkban is.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Klinikai immunológia - Szakmai és szervezeti jellemzők, az oktatás és képesítés alapjai
Immunpatológiai jelenségek a betegségek széles spektrumát érintik szerepet játszva a különböző szervek, szervrendszerek kóros folyamataiban. Bizonyos kórképekben az immunológiai történések fatális kimenetelűek, másokban hosszú éveken keresztül tartó és progrediáló, csökkent életképességet jelentő állapotot eredményezhetnek. Általánosságban a populáció 10– 20%-a érintett egyre növekedő százalékban vala milyen immunpatológiai folyamatban, melyek közül az allergiás betegségek kiemelkednek.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Az egészségügyi szolgáltatások átalakításának kérdései
A XX. század egészségügyi ellátásának két fő problémája a népbetegségek leküzdése és a széles körű ellátás biztosítása volt. Bár az AIDS és a daganatos betegségek gyógyítása még nem megoldott, a század végére a probléma súlypontja áthelyeződött. Az egészségügyi ellátás forrásainak biztosítása és finanszírozása a század vég általános és súlyos kihívása, és nem csupán a posztsztálinista államok rendszerváltozásának problémája. Ahol centrális elosztáson alapuló rendszer működik, ott az alacsony hatékonyság és a folyamatos költségnövekedés miatt elégedetlenek, ugyanakkor a költségnövekedés a honorárium rendszerekben még drámaibb és ellenőrizhetetlenebb. A probléma oka nagy valószínűséggel az, hogy a XX. század második felének demokratikus államai a WHO ajánlásának megfelelően kiemelkedő kérdésként kezelték az equitas (esélyegyenlőség) kérdését az egészségügyben.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak ismertetése
A biztosító pénztárak célja az előrelátó öngondoskodás megalapozása olyan élethelyzetek esetére, amelyek általában a társadalombiztosítás és szociális gondoskodás körébe tartoznak. A pénztárak ezen ellátásokra önkéntes és kiegészítő jelleggel szerveződnek a kötelező állami rendszer mellett. A pénztár intézménye - különböző szervezeti formákban és elismertséggel – ismert és elterjedt a nyugati világban, és Magyarországon is rendelkezik hagyományokkal. Az eltérő, illetve megváltozott gazdasági és fejlődési folyamatok miatt a pénztárak magyarországi újbóli bevezetésénél lehetőség nyílt arra, hogy ötvözzük azokat a nemzetközi tapasztalatokat, amelyek előrejelzik a pénztárintézmény fejlődésének irányát.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Kaptam egy levelet
Szeretem a LAM-ot, nem titok. Szeretem mert szép, küllemében is méltó a mesterségek legnemesebbéhez, szeretem mert színvonalas, és szeretem mert jól szerkesztett. Jól szerkesztett, mert sikerült megtalálni a helyes arányt a szakma és szakmapolitika között, és jól szerkesztett, mert a szakmapolitika megmaradt szakmapolitikának és ellen tudott állni a direkt politika minden csábításának. Nagy dolog, hogy a politika ebben az időben kívül tudott rekedni, és a pártokhoz köthető írásokban pedig sikerült egy mindenki által elfogadott, vagy legalább nem kritizált arányt kialakítani. (A médiák honi állapotában ez nem kis teljesítmény...)
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Az egészségbiztosítás, mint jó gazda
Kameniczky István előadása az Egészségügyünk jövője konferencián. Engedjétek meg, hogy egy kéréssel kezdjem! Kérem, tegye fel a kezét az, aki úgy gondolja, hogy a tb egészségügyi intézmények tulajdonosa! Hárman-négyen gondolják úgy. A másik kérdésem: ki gondolja úgy, hogy az egészségügyi intézményekben dolgozók munkáltatója a társadalombiztosítás. Nem emelte fel a kezét senki.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
A LAM klubban a finanszírozásról
Jó helye volt a LAM Klubnak a szabadság-hegyi Hotel Agróban, ám még jobb a városligeti Délibáb Hotelben. Talán a hely szelleme is teszi – az épület egykor a SOTE Professzorok Háza volt -, hogy valódi szellemi műhelymunka folyik a klub rendezvényein. Ezt tanúsítja a fekvő- és járóbeteg szakellátás reformjának első tapasztalatairól rendezett vita is. Forgács András, a MOK Díjtételegyeztető Bizottságának elnöke a vita zárásának idején megállapította, hogy „amikor bejöttem a terembe és körülnéztem, azt láttam, hogy a jelenlévők felével hét-nyolc éve különböző fórumokon beszéltünk arról, amiről ma este is szó lesz. Kíváncsi voltam arra, hogy tudunk-e egymásnak újat mondani. Meglepett örömmel mondom, hogy sok új gondolatot hallottam".
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
A családi állapot változásainak hatása a fagyasztva tárolt humán préembriók feletti rendelkezési jogosultságra
A humán préembriók fagyasztva tárolása számos etikai kérdést vet fel, amelyek két lényeges csoportba sorolhatók:1. a fagyasztva tárolás technikai kivitelezésével, 2. a családi állapot változásával összefüggő vitás avagy vitatható helyzetek. Az első csoportba a beavatkozás során bekövetkező préembrióveszteségre, a tárolás időtartamára, a fagyasztva tárolás díjára, más fagyasztási programokra történő áttérésre, valamint a préembriók megsemmisítésére vonatkozó orvosetikai kérdések sorolhatók. A második csoportot a (házas)pár egyik vagy mindkét tagjának halálából, a házaspár válásából következő és a fagyasztva tárolt préembriók feletti rendelkezési jogosultság változásának következményei jelentik.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Betegség és küldetéstudat Egry József életének utolsó periódusa
Századunk művészete sok nagy magyar festőt nevelt ki. Számomra közülük talán Egry József a legfontosabb. Meglehet, hozzájárul ehhez a vonzódáshoz az a körülmény is, hogy történetesen több, mások előtt ez ideig még ismeretlen Egry levél van a birtokomban, mely levelekben életének utolsó évtizedeiről (1938–50) számol be a mester. Minthogy Egry Józsefről jelentőségéhez képest keveset tudunk, érdemes e lappangó dokumentumok néhány üzenetét közzétenni.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Az egészségügyi tudományos tanács története (1868-1990) I. rész
A magyar orvosok és természetvizsgálók 1863 ban Pesten tartott nagy gyűlésén Bihar megye főorvosa Csatáry Lajos javaslatot tett az ország „közegészségi és orvosi ügyeinek rendezésére”. A javaslatot elfogadták és bizottságot szerveztek annak kidolgozására. A bizottság által készített tervet az egyesület marosvásárhelyi, pozsonyi, rimaszombati nagygyűlésein megvitatták, majd 1867-ben átadták javaslataikat a belügyminiszternek. A miniszter belátta az ügy fontosságát és 1868.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Szakma + politika = szakpolitika?
Kincses Gyula azon országgyűlési képviselők egyike, akik mandátumuk által elnyert „hatalmukat" nagy aktivitással szakmai – esetünkben egészségpolitikai – tevékenységre fordítják. A már ismertetett, a Tb és Önkormányzatai, valamint 1994-es költségvetésük kapcsán lezajlott parlamenti vitában kormánypárti képviselők nemigen kértek szót, így álláspontjukat csak igen nem gombjaik megnyomásából, és nem szavaikból is merhetjük. Ezért Kincses Gyulát a Társadalombiztosítási Alapok 1994-es költségvetésével kapcsolatban először mint az MDF képviselőjét kérdeztük.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet
2024 SZEPT 06.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
A MOK és a MOSZ további lépéseket tesz a szakma és a biztonságos betegellátás érdekében
2024 SZEPT 05.