Egészségpolitika

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

2024. SZEPTEMBER 12.

Szöveg nagyítása:

-
+

A szakmai szervezet a balatonfüredi konferenciáján  nyilvánosságra hozott állásfoglalásában krónikus munkaerőhiányról, hosszú előjegyzési időkről, finanszírozási problémákról és a szakrendelők államosításának káros tervéről írt. A szöveget változtatás nélkül közöljük.

***

A külső gazdasági és politikai válságok ellenére az egészségügy – és benne a járóbeteg szakellátás – továbbra is ellátja feladatát, mindent megtesz a magyar lakosság egészsége érdekében. A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalásával fel kívánja hívni a figyelmet az ágazatot terhelő legégetőbb problémákra, segíteni kíván a legszükségesebb változtatási irányok meghatározásában, és egyben közös gondolkodásra, együttműködésre kívánja ösztönözni az ágazatban és tágabb környezetében működő döntéshozókat, társszervezeteket. Helyzetértékelésünk és javaslataink a következők:

1.) Az egészségügy humánerőforrás problémája állandósult. 

  • Ennek ellenére a szabályzók változatlansága okán továbbra is nehezített az ágazat működését segítő nyugdíjas orvosok, szakdolgozók alkalmazása. Ez megnyilvánul a nyugdíjuk nehézkes igénylésében és több hónapos késéssel történő kifizetésében. További gond, hogy a gazdasági-műszaki területen dolgozó tapasztalt munkatársakat egyáltalán nem lehet továbbfoglalkoztatni, csak szövetkezeti formában. Jelentős segítség lenne az intézményrendszer számára, ha ebben változás állna be.  
  • A magánfinanszírozott egészségügy elszívó hatása egyre erősebben érezhető. Közintézmény nem tudja felvenni a versenyt a privát szféra által kínált jövedelmekkel, és rugalmas munkavégzéssel. Fontos volna a két szektor díjainak valamiféle szabályozását elindítani. Egyes szakmák különösen érintettek a magánellátás miatti szakorvoshiányban (kardiológia, radiológia, bőrgyógyászat, szemészet), ezekre az egészségügyi kormányzatnak célzott programokat kellene indítania.  

2.) Előjegyzési idők csökkentésében Szövetségünk különösen érdekelt. Ez javítaná a gyógyító folyamatokat és a lakosság percepcióját, csökkentené a betegeknek az intézményekben lecsapódó frusztrációját. 

  • Örömmel fogadnánk a járóbeteg szakellátásban is az igen hosszú előjegyzési időkkel működő szakmákban (pl. ultrahang, kardiológia, urológia, endokrinológia, angiológia), a várólista köteles műtéti beavatkozások esetében bevált várólista csökkentési program bevezetését - természetesen megfelelő motivációs ösztönzők bevezetése mellett.
  • A JIR-es előjegyzés és a területi ellátási kötelezettség kapcsolata nem egyértelmű, rendbe kellene tenni.

3.) Finanszírozási problémák is folyamatosan kísérik az ágazat működését. A járóbeteg intézmények a kórházi növekvő tartozásállomány ellenére is konszolidált, tartozásmentes működést tudnak felmutatni. Ehhez, többek között, a fenntartó önkormányzatok rendszeres támogatásaira is szükség van, ami elismerést érdemel. 

  • A működési költségek jelentős emelkedése ellenére 2018 óta (!) változatlanok az alapdíjak.
  • A jubileumi juttatások finanszírozására nem kaptunk fedezetet, annak kifizetése az intézményrendszer vállán nyugszik.
  • Üdvözöljük a laborellátás teljes éves kereteinek számos szolgáltatót érintő átmeneti emelését, azonban ez rendszerszerű, hosszútávú megoldást igényel.
  • A J0 mintavételi laborok finanszírozása továbbra is jelentősen az önköltségi szint alatt történik.
  • A járóbeteg ellátóknál az infúziós kezelések finanszírozása évtizedek óta nem megoldott.
  • Egészségfejlesztési Irodák a korábbi szakmapolitikai tervek ellenére, több mint egy évtizede nem rendelkeznek egészségügyi jogállással, finanszírozásuk esetleges.
  • A betegútszervezés sem a háziorvos felé, sem a kórházi ellátás irányába nem működik, ebben jelentős előrelépés szükséges.

4.) Az önkormányzati tulajdonú szakrendelők államosításának immár több mint tíz éve történő lebegtetése igen káros hatású, akadályoz minden hosszútávú tervezést, fejlesztést. 

  • Üdvözöljük, hogy az államosítás 2024 nyarán elhalasztásra került, de indokolt lenne az államosítás végleges elvetése. Elmondhatjuk, hogy a lakosságközeli ellátások terén nem a helyi önkormányzatok szerepe nem megkerülhető, ezt számos példa igazolta. 

Szövetségünk tagjai érdekeltek a szükséges változtatások sikeres lebonyolításában, ezért is készen állunk az ágazat vezetőivel és más szereplőivel az együttműködés minden formájára.

Balatonfüred, 2024. szeptember 11.

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Közgyűlése

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Védőnői szolgálat átszervezése: késedelmes kifizetések, akadozó kommunikáció

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

A nyilvánosságban már többször jelentek meg különféle információk a területi védőnői szolgálat átszervezése kapcsán, ezért a szakszövetség felmérte tagjai valós tapasztalatait.

Egészségpolitika

Szív- és érrendszeri betegségek, gyógyszerreform és munkaerőhiány a magyar elnökség célkeresztjében

LAPSZEMLE eLitMed

Magyarország a demográfiai kihívásokat és az általa „elhanyagoltnak” tartott egészségügyi kérdéseket emelte ki az Európai Unió Tanácsának elnökségére vonatkozó prioritásai közül.

Egészségpolitika

Jó kezekben vannak a szakrendelők

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

A Medicina2000 felmérése szerint az önkormányzatok jó gazdái a szakrendelőknek, mostanra ők fizetik a beruházások több mint felét, és minden 7. beteg ellátási költségét.