Lege Artis Medicinae

A gyermekkori fogszuvasodás megelőzése

1991. OKTÓBER 30.

Lege Artis Medicinae - 1991;1(16)

A fogszuvasodás hazánkban elterjedtségét tekintve népbetegség. A hazai epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekeken és a serdülőkorúakon a fogszuvasodás intenzitása 10 évenként megkétszereződik. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő komplex megelőzési programmal lehetséges a fog betegségek megelőzése. A fogászati egészségüggyel nemzetközi mértékben foglalkozó szakemberek a fluoridok alkalmazását, a fogazatot kevésbé károsító táplálkozási szokások elterjesztését és a helyes szájápolást tartják a primér prevenció három alapvető pillérének.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az akupunktúra lehetőségei az alkohol és drog elvonási tünetek kezelésében

EŐRY Ajándok

A Magyar Akupunktúra Orvosok Társasága mellett 1990-ben megalakult a Magyar Akupunktúra és Moxatherápiás Egyesület abból a meggyőződésből kiindulva, hogy az akupunktúrát „csak tiszta forrásból”, kínai szakemberektől érdemes tanulni. Most mégis ugyanez az Egyesület hívta meg az USA-ból Dr. Paul Zmiewski-t, aki az akupunktúra alkalmazásáról tart tanfolyamot az alkohológiával foglalkozó orvosoknak az Országos Alkohológiai Intézet támogatásával. Nincs ebben valami ellentmondás?

Lege Artis Medicinae

A szervtraszplantáció problémái - donorgondozás

RETTEGHY Tibor

Közleményünkben rövid áttekintést adunk az agyhalál definíciójának fejlődéséről, amelynek deklarációja a transzplantáció céljából történő szervkivétel alapvető kritériuma. Az agytörzsi halál – amely az agyhalál szinonimájának tekinthető – a cephalikus reflexek, és a spontán légzés irreverzibilis megszűnésével elsősorban klinikai vizsgálatokkal diagnosztizálható. Egyidejű hypothermiát, metabolikus, vagy endocrin anyagcserezavart, izomrelaxáns, szedativum és hypnoticum elhúzódó hatását ki kell zárni. A transzplantált szervek optimális funciójához szükséges a potenciális donorok korai felismerése, az alapvető életfunkciók fenntartása az intenzív osztályon és a műtőben egyaránt. A normális homeostasis fenntartását korrekt folyadékbevitellel, a keringés stabilizálásával, és kielégítő diuresissel kell biztosítani. Jelentős diagnosztikus problémát okoz hat a potenciális donorok tévesen értelmezhető spinális reflexaktivitása, illetve spontán mozgása. Összefoglaljuk a négy évnél fiatalabb gyermekeknél történő agyhalál megállapításának kérdéseit is, noha a jelenlegi magyar törvények értelmében nem tekinthetők potenciális donornak.

Lege Artis Medicinae

Tisztelt Szerkesztőség!

ERDEI Antal, KINCSES Gyula

A Cselekvési program bizonyára orvostársadalmunk mai bestsellere, a nagyszámú reakció értékelését is nagy volumenű munkának sejtem. Ezért rövidségre törekszem, bár félek, hogy a tömörség, az adatok hiánya csonkává teszi mondandómat. Tudjuk, hogy a mostani tervezés és építkezés eredménye hosszú évekre, évtizedekre meghatározza egészségügyünket. Az utólagos változtatás nehéz és rombolással járhat. Az egészségügyiek felelőssége ebben a valóban történelmi helyzetben túlterjed közvetlen tevékenykedési körünkön.

Lege Artis Medicinae

Szívbetegek rehabilitációja

VICTOR Froelicher, CRES P. Miranda

A szerzők irodalmi adatok és saját eredményeik alapján áttekintik a szívbetegek rehabilitációjának kérdéseit. Foglalkoznak a korai mobilizálással, az ellenőrzött és az ellenőrzés nélküli tréninggel. Meghatározzák azokat a szempontokat, amelyek alapján a betegeknél már az akut infarctus korai szakában a koronarografia, illetve az akut revaszkularizációs beavatkozás elvégzése indokolt. Foglalkoznak a myocardialis infarctus másodlagos megelőzésével és a rehabilitációs tréningnek a betegek késői prognózisára gyakorolt hatásával.

Lege Artis Medicinae

Beszámoló egy falusi körzet orvosának három éves munkájáról

FARKAS Tibor

A szerző 2000 lakosú falusi körzetében végzett munkájáról számol be. Racionális beteg ellátás kialakítására törekedett a munkaszervezés, a munkafegyelem, a technikai és szakmai színvonal biztosításával. Az általa nyújtott ,,falusi” alapellátással elégedettek a betegek, a gyógyszerfogyasztásban pozitív tendenciák jelentkeztek, a táppénzes napok számának évi átlaga 13 673-ról 10 198-ra csökkent, kevésbé terhelték a kórházi és szakrendelői hálózatot. Véleménye szerint a számítógép az orvosi rendelő nélkülözhetetlen eszközévé fog válni.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság konszenzusajánlása a felnőttkori spinalis izomatrophia (SMA) kezeléséhez

BOCZÁN Judit, KLIVÉNYI Péter, KÁLMÁN Bernadette, SZÉLL Márta, KARCAGI Veronika, ZÁDORI Dénes, MOLNÁR Mária Judit

Célkitűzés – A spinalis izomatrophia (SMA) az alsó motoneuronok pusztulásával járó progresszív, auto­szomális recesszív betegség. Az elmúlt években fordulat következett be az SMA oki kezelésében, két SMN2 splicing módosító és egy génterápiás gyógyszer vált elérhetővé. Kérdésfelvetés – Az új gyógyszerek az SMA gyermekkori lefolyását érdemben módosítják, és egyes gyógyszerek felnőttkori hatásáról is egyre több adat érhető el. Nem áll azonban rendelkezésre olyan szakirodalom, ami a legújabb eredmények alapján segítséget nyújtana a felnőtt SMA-betegek kezeléséhez szükséges döntések meghozatalában. A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság vezetősége áttekintette az SMA palliatív kezelésének irányelveit, a randomizált, kontrollált gyógyszervizsgálatokat, a felnőtt SMA-betegek retrospektív és prospektív gyógyszeres vizsgálatainak eredményeit. A vizsgálat alanyai – A konszenzusajánlás megalkotása szempontjából azokat a közleményeket értékeltük, amelyek a felnőttkort elérő, főként SMA II- és III-csoportba tartozó betegek gyógyszeres kezelésének eredményeiről szolgáltatnak adatokat. A konszenzusajánlást a felnőtt SMA-betegek kezeléséről kilenc pontban fogalmaztuk meg, ami kitér a gyógyszeres kezelés technikai, szakmai feltételeire, biztonságossági szempontjaira, a betegek kiválasztására, és hosszú távú monitorizálására. Ajánlásunk a legújabb információkra alapozva segíti a felnőtt SMA-betegek palliatív ellátását és gyógyszeres kezelését, a személyre szabott kezelés során figyelembe veendő hatékonysági és biztonságossági szempontokat nyújt. Rávilágít a későbbiekben megválaszo­lan­dó, egyelőre nyitott kérdésekre is. Az ajánlás mindennapi gyakorlatban való használata a kezelés optimalizációját eredményezheti.

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-fertőzés lehetséges szemészeti tünetei és szövődményei

NAGY Zoltán Zsolt

A 2019 decemberében Kínában kitört Covid-19 világjárvánnyá vált. A kezdeti, szinte kizárólag légzőszervi tünetek után egyéb nem specifikus, de a Covid-pandémiával összefüggő tünetegyüttesekről jelentek meg beszámolók az irodalomban, így egyre több szemészeti tünet, szövődmény vált ismertté. Az alapvető szemészeti ismeretek azért is fontosak, mert a járvány cseppfertőzéssel terjed, és a nyálkahártyák szerepe ebben kiemelten jelentős. A szem legfontosabb nyálkahártyája a kötőhártya. A kötőhártyát elérő vírusrészecskék a könnyel könnyen bejutnak az orrba, majd az orrgaratba, végül elérhetik a légzőrendszert, vagyis szemészeti úton is terjedhet a fertőzés. Ugyanakkor több közleményben is vitatják a szemészeti úton történő fertőzés valószínűségét. A jelen közlemény a legfontosabb szemészeti, valamint neurooftalmológiai tüneteket foglalja össze. Az intenzív osztályokon a figyelem az életfunkciók fenntartására összpontosul, azonban az életben maradó betegeknél fontos a szemészeti szövődmények megelőzése, illetve azok időben történő kezelése.

Lege Artis Medicinae

A krónikus obstruktív tüdőbetegség és kezelési lehetőségei

LOSONCZY György

Az előrejelzések szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) már valószínűleg a 3. leggyakoribb korai halálok. Fő kiváltó oka a több évtizedes dohányzás, amelynek hatására nagy részben visszafordíthatatlan nagy- és kislégúti gyulladás és obstrukció, valamint pulmonalis interstitialis elastolysis következik be következményes emphysemával. Az intrathoracalis légúti obstrukció miatt a kilégzés (főként fizikai megterhelés során) nem teljes, a tüdő és a mellkas hi­per­­inflálódik. A légzőizmok munkája megsokszorozódik, kimerülésük a beteg sorsát megpecsételi. A COPD-s légzészavart elő­ször hypoxaemia kíséri normocapniával, később, amikor a dyspnoe már régóta fennáll, és a légzőizmok fokozatosan kimerülnek, hypercapnia jellemző (globális légzési elégtelenség). A fenntartó terápiában in­halációs hosszú hatású hörgőtágítók és inhalációs kortikoszteroid-kezelés biztosítja a légúti obstrukció bizonyos mértékű csökkenését, a légszomj enyhülését, az exacerbációk ritkulását és a jobb életminőséget. Az exacerbációk a progressziót felgyorsítják és a várható élettartamot megrövidítik. A ke­ze­lés legfontosabb eleme a dohányzás abbahagyása. Krónikus parciális légzési elégtelenségben tartós otthoni O2-terápia biztosítható. Az oxigén túladagolásával kapcsolatos hypercapnia megelőzése érdekében az adagolt O2-mennyiség pontos be­állítása kórházban történik.

Lege Artis Medicinae

Morbiditási és mortalitási kockázat SGLT-2-gátlóval vagy DPP-4-gátlóval kezelt 2-es típusú diabetesben

CSÉKE Balázs

Amióta a 2-es típusú diabetes (T2DM) akut metabolikus szövődményei ritkábbá és kevésbé súlyossá váltak, az érintett betegek körében egyre jelentősebbé vált a hosszú távú szövődmények megelőzése. A diabeteses betegek mortalitási mutatója közel négyszeres az általános népességhez képest. Ez nagyrészt a cardiovascularis szövődményekre vezethető vissza. A legalaposabban tanulmányozott kimeneteli események a nem halálos myocardialis infark­­tus, illetve stroke és a cardiovascularis halálozás. A nátrium-glükóz kotranszporter-2 gátló (so­dium-glucose cotransporter-2 inhibitor, SGLT-2-gát­lók) gyógyszercsalád megjelenése óta külön fi­gyelmet kapott a hospitalizáció szívelégtelenség miatt (hospitalization for heart failure, HHF) is.

Ideggyógyászati Szemle

Személyre szabott antiepileptikum-választás

ALTMANN Anna

Az epilepszia az egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus neurológiai betegség. Az epilepsziás betegek – még az úgynevezett jóindulatú epilepszia esetén is – évekig gyógy­-szeres kezelésre szorulnak. Ez idő alatt a gyermekek na­gyon nagy változáson mennek keresztül, nemcsak a súlyuk és testmagasságuk gyarapszik, de változnak a hormonális és az anyagcsere-folyamataik is. Életkorok szerint eltérő ütemben zajlanak a különböző agyi területek érési folyamatai is. A mindennapi gyakorlatban az epilepszia diagnózisát követően a legtöbbször a formakör és a rohamtípus alapján választunk gyógyszert. A terápiás stratégia kialakításakor azonban számtalan egyéb tényezőt is figyelembe kell venni: 1. hatékonyság (epilepszia-formakör, rohamtípus), 2. életkor, nem, 3. a gyógyszer farmakológiai tulajdonságai, 4. az adott gyógyszer mellék­hatásprofilja, 5. életforma, alkat (kövér, sovány, gyermek­közösség), 6. egyéb társbetegségek (etethetőség, viselke­dési és tanulási probléma, keringési zavar, vese- vagy májbetegség) 7. a már alkalmazott egyéb gyógyszerekkel várható interakciók, 8. genetika, 9. egyéb szempontok (törzskönyvi szabályok, felírási szokások). A közlemény annak eldöntésében szeretne segítséget nyújtani, hogy a különböző társbetegségek esetén egy adott gyermeknél mely antiepileptikumoktól várható a legkeve­sebb mellékhatás, és mely készítményeket kellene lehe­tőség szerint kerülni.