Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Lege Artis Medicinae - 1994;4(08)
Tartalom
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Supraventricularis tachycardiák katéteres roncsolása
A supraventricularis ritmuszavarok kezelésében a gyógyszeres terápia gyakran sikertelennek bizonyul. Az aritmiasebészet nagyon költséges és jelentős perioperatív morbiditás saljár. A supraventricularis aritmiák keletkezését meghatározó anatómiai-elektrofiziológiai összefüggések pontosabb megértése, vala mint a katétertechnika fejlődése új, hatékony, és nem túl költséges módszerek kifejlődését eredményezte. A supraventricularis tachycardiák rádiófrekvenciás katéterrel történő kezelése ma már általánosan elfogadott, igen jelentős százalékban sikeres és csekély szövődménnyel kísért beavatkozásnak számít. A szerzők a supraventricularis aritmiákka téteres kezelésének újabb eredményeiről adnak áttekintést.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
A Langerhans-sejtek szerepe a méhnyakrák kialakulásában
A méhnyakrák mortalitása csökkent a 45 év feletti korosztályban, a 35 év alatti betegek között azonban emelkedik. Ennek a pontos oka nem tisztázott. Analitikai tanulmányok próbálták a jelenséget elemezni, és az okokat felderíteni. Különféle kockázati tényezőket vizsgáltak (életkor, családi állapot, az első közösülés ideje, a szexuális partnerek száma, a közösülések gyakorisága, circumcisio, a menstruációs ciklus típusai, a fogamzásgátlás típusa, dohányzás, vírusinfekciók, szociális körülmények), de a betegség kialakulása és a rizikófaktorok közötti valódi kapcsolatot nem sikerült megtalálni. Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem egy tényező okozza a betegség kialakulását, hanem hatások sorozatáról van szó, amelyek akkor érvényesülhetnek leginkább, ha helyileg gyengített immunológiai környezetben hatnak. Irodalmi adatok bizonyítják, hogy cervicalis intraepithelialis neoplasiában jelen lévő vagy a tumorszövetet infiltráló macrophagok képesek befolyásolni mind az előbbi kórfolyamat progresszióját, mind pedig az invazív cervixrákos beteg prognózisát. A szerzők a jelen dolgozatban a macrophagok egy speciális csoportjának, az antigént bemutató Langerhans-sejteknek lehetséges szerepét vizsgálták irodalmi adatok alapján a cervicalis intraepithelialis neoplasia kialakulásában, illetve a meglévő elváltozások progressziójában. Amennyiben megértjük az antigént bemutató macrophagok külső tényezők hatására bekövetkezett változásait, talán közelebb juthatunk a cervixrák kialakulásának megértéséhez is.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Ischaemiás szívbetegség előfordulása korai emlőrákos betegekben 15-20 évvel az adjuváns sugárterápia után
A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsuk az ischaemiás szívbetegség előfordulási gyakoriságát olyan panaszmentes betegekben, akik korai emlőrák miatt adjuváns sugárkezelést kaptak 15-20 évvel ezelőtt. Egy randomizált stockholmi emlőrákvizsgálat 37 túlélőjét vontuk be a tanulmányba. Húsz beteg pre-, vagy posztoperatív besugárzást kapott bal oldali emlőrákja miatt (vizsgálati csoport), míg a 17 kontroll jobb oldali sugár kezelésen esett át, vagy nem kapott besugárzást. Az eredeti tanulmányban a betegek a sugárterápiát randomizáltan kapták, vagy tangenciális boCo vagy elektronkezelés formájában. 99m Tc Sestamibi perfúziós szcintigráfiával kiegészített kerékpárergometriás EKG-vizsgálatot végeztünk, és számba vettük a betegek ischaemiás szív betegségére vonatkozó főbb rizikótényezőit is. Szignifikáns különbség volt a két csoport szcintigráfiás leletei között. A vizsgálati csoport 20 betege közül ötnél találtunk ischaemiás szívbetegségre utaló jelentős defektust, míg a kontrollcsoport egyik tagja sem mutatott ilyen jelet (p < 0,05). A tárgyalt technikával végzett adjuváns sugárkezelés szerepet játszhat az ischaemiás szívbetegség későbbi kialakulásában, ezért amennyire csak lehet, kerüljük el a szív besugárzását.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Az ultrahang-alapvizsgálatok jelentősége a transzplantált vese monitorizálásában a korai posztoperatív szakaszban
Egyetemünkön 1992 novembere óta végezzük vesetranszplantált betegek ultrahang-alapvizsgálatát és ultrahangos monitorizálását a korai posztoperatív szakban. Közleményünkben 24 beteg alap- és követéses ultrahangvizsgálatának adatait dolgoztuk fel. A kiindulási ultrahangkép 18 esetben bizonyult normálisnak. A morfológiai eltérések közül üregrendszeri tágulat, paren chymaduzzanat fordult elő. Minden esetben, amikor a graftot súlyos komplikáció fellépte miatt el kellett távolítani, kontroll ultrahang vizsgálatok során a kiindulási vizsgálathoz képest morfológiai változást figyeltünk meg. A duplex Doppler-vizsgálatok során mért rezisztenciaindex értéke már az alapvizsgálat kor 24 betegből 8-ban esett a kórosnak tartott 75% feletti tartományba. A későbbiek során a 8-ból 4 betegben lépett fel olyan súlyos szövődmény, amely miatt a beültetett vesét el kellett távolítani. A kezdetben normális rezisztenciaindex értékekkel rendelkező 16 betegből mindössze két vesét vesztettünk el. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az alap- és követéses ultrahang vizsgálatok fontos jelentőségűek a vesetranszplantált betegek managementjében, részben a korai szövődmények felderítésében és lehetőség szerint időben megkezdett kezelésében, részben a később kialakuló eltérések helyes értelmezésében.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Felépülés négy hónapos vagy annál tovább tartó perszisztáló vegetatív állapotból
Egy speciálisan a perzisztáló vegetatív állapotú betegek rehabilitácójára tervezett osztályra egy más után bekerült 43 beteg adatainak feldolgozásával retrospektív tanulmány készült. Közülük 11-en agysérülés után négy hónappal vagy még később nyerték vissza az eszméletüket. A beszámoló szerint a betegek első olyan reakciója, amikor szemükkel már követni tudtak, az állapot 4. hónapja és 3. éve között, míg az utasításra való első reagálást a 4. és a 12. hónap között észlelték. Mindössze egy beteg nem volt képes kommunikációra, hatan használtak nem verbális eszközöket legalább az igen és a nem kifejezésére, négyen tudtak beszélni. Hat beteg szorult teljes ellátásra, míg ketten váltak önállóvá napi tevékenységük során. Négy beteg tudott önállóan enni, háromnak volt szüksége segítségre, négy betegnél fenn kellett tartani a gyomorszondás táplálást.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Sugárterápia okozta ischaemiás szívbetegség és megelőzése
Összefoglaló, visszatekintő klinikai tanulmányok bizonyítják a mellkasfali sugár kezelés szívkárosodást előidéző hatását (1, 2, 3). Ezért is üdvözölhető a LAM jelen számában megjelent érdekes tanulmány, amely a mammatumorok sugárterápiájának egy sajátos késői szövődményére, a lehetséges coronariakárosodásra hívja fel a figyelmet (4).
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
GISSI 1
Annak meghatározása, hogy heveny szívizominfarktusban az i. V. sztreptokináz kezelés csökkenti-e a kórházi kezelés során észlelt, illetve az egy éven belüli halálozást, a várt hatás összefügg-e a fájdalom megjelenése és a kezelés megkezdése között eltelt idővel, és milyen mértékű a terápia kockázata.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Hírek
Hosszú ideig akartunk élni, de senki sem akar megöregedni; A népegészségügyi tudományos társaság 1995. évi nagygyűlése
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Trombolízis a szívinfarktus I. fázisában
Az rt-PA és a sztreptokináz kezelés hatékonyságának összehasonlítása heveny infarktusban az ischaemiás területhez tartozó koszorúér megnyitása és a mellékhatások szempontjából.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Perzisztáló vegetatív állapotú betegek ellátásuk hosszú távú problémái
A perzisztáló vegetatív állapotú betegek ellátásáért felelős orvosok a legkülönbözőbb problémákkal találják magukat szemben. Ilyen például, hogy a mesterséges táplálást terápiának vagy gondozásnak kell-e tekinteni, hogy a mesterséges táplálás megszüntetése elfogadható része-e a kezelésnek, hogy klinikailag milyen előnyt jelent az aktív kezelés, az öntudat mely fokán lehet azt mondani a betegről, hogy életminősége megfelelő, végül ki határozza meg a beteg jogát a halálhoz. Ezeket a kérdéseket sokkal inkább a szociális, jogi, érzelmi, kulturális, vallási és gazdasági tényezők határozzák meg, mint a klinikai kép.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Perszisztáló vegetatív állapotú betegek
Az orvoslás legfőbb morális célja – ami mellett az orvosok és az egészségügyi dolgozók Hippokratész óta kitartanak – a betegnek orvosilag tiszta hasznot hajtani úgy, hogy azzal a legkevésbé ártsunk. Ma a hippokratészi célhoz azt a morális korlátozást tehetjük hozzá, hogy ezt az elvet az emberek szabad választási lehetőségeit tiszteletben tartva kell követnünk úgy, hogy az igazságos és tisztességes legyen másokkal szemben is (legyen az szűkös anyagi források elosztása, emberi jogok, vagy erkölcsi törvények tiszteletben tartása).
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
A diplomás ápolóképzés öt éve a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán
Szerzők áttekintik az akkori Orvostovábbképző, ma Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán hazánkban elsőként megalapított Diplomás Ápolóképző szak történetét. Kitérnek a társadalmi körülményekre, a képzés kereteire, módszereire. Értékelik tevékenységüket, vázolják az oktatásfejlesztési elképzeléseiket a napirenden lévő egészségügyi ellátó rendszer változásának megfelelően.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Új utak a kórházi költség-teljesítmény tervezési rendszerben
Az elmúlt években jelentős külső-belső környezeti változás történt, mely széles körben és egyszerre több ponton érintette a kórházakat. Az alkalmazkodás a környezethez és a válaszolás a kihívásokra alapvető feladatként fogalmazódott meg. Ha utalunk az elméletileg elfogadott folyamatra, miszerint a környezetváltozás stratégiai változást kell hogy maga után vonjon, ezt követően pedig az ebben megfogalmazott célokhoz igazított szervezetet kell létrehozni, akkor alapvető feltétel a környezet alapos feltérképezése, a változások figyelése és a lehetséges trendek felmérése.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Zongoramuzsikával az insomnia ellen
Több mint 250 éve, 1742-ben jelent meg J. S. Bach Klavierübung című sorozatának negyedik darabja, az „Aria mit verschiedenen Veraenderungen vors Clavicimbal mit 2 Manualen” (1). A 30 variációt tartalmazó monumentális munkának egy közvetlen és számos szimbolikusan értelmezhető, közvetett orvosi vonatkozása is van, így talán nem érdektelen röviden megismerkednünk keletkezési körülményeivel, művészi értékeivel és előadásmódjának kérdéseivel.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Betegjogok egyes külföldi kórháztörvényekben
A népjóléti kormányzat a kórháztörvény előkészítésén dolgozik. Ez minden bizonnyal azokat a betegjogokat is rögzíti majd, amelyek részben már megtalálhatók a hatályos Egészségügyi Törvényben és más jogszabályokban (orvosi titoktartás, adatvédelem, pszichiátriai betegek beutalási rendje, kényszergyógykezelés stb.). Ugyanakkor ezek közül több korszerűsítésre szorul, másokat pedig újonnan kell kodifikálni. Az új kórháztörvény keretében az eddigi alacsonyabb szintű jogszabályokban foglaltakat is törvényi szintre kell emelni.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Oszkár tudja de nem mondja...
Szerencsés kézzel, pikáns időpontra tűzték ki a szezonzáró LAM Klub összejövetelt a szervezők. A meghívó sokat sejtetően közölte, hogy a vendégek között feltehetően jelen lesz a leendő népjóléti miniszter is. Nemcsak ő volt jelen, de mint majd látjuk, rajta kívül a közeljövő egészségpolitikáját meghatározó legfontosabb személyiségek is. Hogy ki, milyen funkcióhoz jut majd, azt ezen a napon - az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós szerződés aláírásának napján – már mindenki pontosan tudta, ennek tudatában kérdezett és válaszolt, ám házigazda, meghívott képviselő, az igen rangos vendégsereg tagjai hallgatólagos játékszabályként elfogadták, hogy bár tudják amit tudnak, de nem mondják. Ennek köszönhetően deklarációk, tiszteletkörök nélküli, ám felelőségteljes szavakban, majdan számonkérhető nyilatkozatokban nem szűkölködő, jó hangulatú, valóban baráti találkozón vehettünk részt.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
120 év után gyógyszerészkamarai törvény
1994. június 6-án lépett hatályba a Magyar Gyógyszerészkamaráról szóló törvény. A magyar gyógyszerész társadalomnak – bár 120 éve próbálkozik vele – eddig még sohasem volt köztestületi jogosítványokkal rendelkező önkormányzata. Az eddigi 15 törvénytervezetet eredményező kísérletek hol a világháborúk kitörése, hol éppen az orvostársadalom ellenállása miatt buktak el.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Adatok a himlőoltás magyarországi elterjesztéséhez
Az újkori medicina egyik jelentős felfedezése, az Eduárd Jenner (1749– 1823) nevéhez fűződő himlőoltási módszer, amellyel az ázsiai eredetű és szinte az ókortól nyomonkövethető fekete himlőnek vetett gátat. A himlőjárványok - bár pusztítási arányaik nem hasonlíthatók a többi ó és középkori más epidémiákhoz – szinte legrégebbi orvostörténeti emlékeinkben is megtalálhatók, a védekezés módjai - a variolizáció - a görög-római, az arab és a középkori leírásainkban is ismeretesek.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Dürer-korabeli fürdők
A tisztálkodás, alkalmanként a fürdés minden kor emberének állandó igénye. Civilizáltabb, városi környezetben ennek növekszik a jelentősége, hiszen egyrészt a zsúfoltabban együtt élők jobban érzik ennek szükségességét, másrészt kevésbé elégszenek meg kezdetleges megoldásokkal, mint a természeti népek vagy a falusiak.
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Az önrendelkezési jog korlátozása a gyógyításban
Az autonómia elve – úgy tűnik – végérvényesen bevonult a morálfilozófián nevelkedett bioetika és orvosi jog alapelvei közé. A tájékoztatáson alapuló beleegyezést, az orvosbiológiai beavatkozásokban való részvételt alapvetően meghatározó követelményről van szó, amely azonban - s ez az írás itt kívánja fejtegetéseit megkezdeni -, soha nem feltétlen vagy egyedülálló azon elvek sorában, amelyek akár elméleti, akár peres vitákban az orvos és beteg közötti jogviszony teljességét, annak valamennyi vitás kérdését átfognák.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.