Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1963. FEBRUÁR 01.

A polymyositis pseudomyopathiás formájáról

DR. BEKÉNY György

Szerző az irodalmi adatok és tíz saját esete alapján tárgyalja dystrophia musculorum progressiva (DMP) és a polymyositis (PM) pseudomyopathiás formájának elkülönítését. Proximalis izomsorvadás és gyengülés esetében polymyositises eredetre a következő sajátságok hívják fel a figyelmet: A lefolyásban PM-re utal a viszonylag heveny kezdet, gyors kialakulás, jelentősebb spontán vagy gyógyszerre bekövetkező javulás, remittáló lefolyás. Tőbbéves, sőt évtizedes állandó lassú progressio sem zár azonban ki pseudomypathiás PM-et (vagy izom-sarcoidosist), mert a pseudomyopathiás PM esetek jórésze chronikus lefolyású. Az izomelváltozás terén több esetünkben PM-re jellemzőnek találtuk, hogy jólfejlett izomzatú egyénen ép izmok szomszédságában súlyosan érintett izmok voltak láthatóak. Erősen PM mellett szól a dysphagia, a sternocleidomastoideusok gyengülése, az izomelváltozások jelentősebb oldalasymmetriája, myasthenia-szerű zavar jelenléte, az izmok spontán és nyomási fájdalmassága. A PM EMG-képére myogen és neurogen jelek együttese jellemző. A legfontosabb adat az izombiopsiával kimutatható gyulladások szövettani elváltozás. Nagy diagnosztikai nehézséget jelenthetnek azonban a nem polymyositises eredetű sejtes beszűrődések, másrészt az olyan PM esetek, melyeknek egész lefolyása alatt vagy végállapotában hiányzanak az ún. gyulladásos elváltozások. Fontos jel lehet bőrelváltozás és oedema jelenléte (dermatomyositis). A laboratóriumi leletek közül a legfontosabb a PM mellett szóló adat a hypergamma-globulinaemia. PM valószínűségét támogató tünet a hyperhidrosis, subcutan vagy izombeli mészárnyék a röntgenfelvételen, rosszindulatú daganat jelenléte. A pseudomyopathiás PM bármely életkorban jelentkezhet. 25-30 év feletti kezdet DMP elllen szól. Az ún. késői vagy menopausalis izomdystrophiák jelentős része a pseudomyopathiás PM-ekhez tartozik.

HUN 1963;16(02)

Ideggyógyászati Szemle

1963. JANUÁR 01.

A polymyositis pseudomyopathiás formájáról

BÉKÉNY György

Lassan kialakuló proximális izomsorvadás és gyengeség esetén az ideggyógyász elsősorban dystrophia musculorum progressivára (DMP) gondol. Az izombiopsia és elektromyographia szélesebb körű alkalmazása azonban megmutatta, hogy számos neurogen és myogen kórkép okozhat ilyen ,,pseudomyopathiás” tünetegyüttest. Ezek közül a jelen munkában a chronikus polymyositissel (PM) foglalkozom.

HUN 1963;16(01)

Ideggyógyászati Szemle

1962. FEBRUÁR 01.

„Mitten” — egy különálló EEG hullámforma

DR. HALÁSZ Péter, DR. KAJTOR Ferenc

Klinikánkon epilepsiások, ill. epilepsia gyanúsak EEG. vizsgálatában az Evipan alvás alatt felvett electroencephalogrammban egy a tüske-és- hullám alakhoz nagyon hasonlító minta vonta magára figyelmünket. Mivel az irodalomban általánosan elfogadott, hogy az altatás a tüske-és-hullám potenciál megjelenésének nagyfokban kedvez, az észlelt mintát kezdetben tüske-és-hullám variánsnak fogtuk fel és tüzetesebb vizsgálatra csak az egyre inkább szembetűnő diagnosztikus ellentmondások miatt került sor.

HUN 1962;15(02)

Ideggyógyászati Szemle

1961. SZEPTEMBER 01.

Az időbecslés zavara és cochleo-vestibularis dysfunctio ipari mérgezések következtében

ORBÁN Lajos, LÁNG Istvánné

Úgy vegyipari szűrővizsgálataink, mint vegyipari dolgozók toxicus megbetegedése alkalmával észlelt tünetek centralis vestibularis károsodására utaló jeleket mutattak. Az ismertetett két eset különleges, mert egyrészt a toxicus ártalom mindkét esetben időbecslési zavarral is járt, másrészt pedig az ilyenkor otoneurologiai vizsgálatoknál észlelt fokozott reflexingerelhetőségtől eltérően első esetünkben bilateralis hypofunctio, a másodikban centralis cochleovestibularis ártalom ritka kórképét találtuk. Mindezek arra hívják fel a figyelmet, hogy a vegyipari toxicus ártalom tünetei igen változatosak lehetnek és hogy a multicentralis laesiók kórképének felismerésében az otovestibularis és a neurologiai vizsgálatok egymást kölcsönösen kiegészítik és támogatják.

HUN 1961;14(09)

Ideggyógyászati Szemle

1961. SZEPTEMBER 01.

Nystagmus alternans generatiós központjának megközelítése gyógyszeres test segítségével

BODÓ György

Barbiturát és chlorpromazin a nystagmus alternanst időlegesen megszünteti. A barbiturát hatás idején az ilyen betegen caloriás ingerrel nystagmust lehet kiváltani, míg chlorpromazin hatás idején caloriás reactio nincs. Ezekből a megfigyelésekből arra lehet következtetni, hogy a nystagmus alternans generatiós központja a primér vestibularis reflexív fölött van.

HUN 1961;14(09)

Ideggyógyászati Szemle

1961. JÚNIUS 01.

A cochleo vestibularis lelet viselkedése Barré - Lieou syndromás betegeknél a fizikotherápiával kombinált kezelés után.

ALPÁR Pál

Belsőfül eredetű halláscsökkenésben és szédülésben szenvedő betegeinknél a nyaki gerincoszlop röntgenvizsgálatát végeztük. 12 esetünkben találtunk positív leletet. Ezen betegeket értágítókon kívül gerincoszlop nyújtásban és egyéb fizikotherápiás kezelésben részesítettük. A betegeket 3 csoportba osztottuk aszerint, hogy csak nyaki spondylosist, vagy emellett organicus érelváltozásokat, illetve neuroticus tüneteket találtunk. Az első csoportba tartozó betegek, közülük is különösen azok, akik korán kerültek kezelésre jól reagáltak a komplex gyógymódra. A többi csoportban a javulás mérsékeltebb volt. Kevés számú eseteink megfigyelése is alátámasztja a belsőfül megbetegedésének összefüggését a nyaki gerincoszlop elváltozásaival.

HUN 1961;14(06)

Ideggyógyászati Szemle

1961. MÁRCIUS 01.

Fényeffektusokkal kiváltott reflexes epilepsziás jelenségek (Az epilepsia photogenica és határterületei)

WALSA Róbert

1. Ph. e. alatt a reflex-epilepsiák azon önálló formáját értjük, ahol rhythmusosan ismétlődő vagy váratlan fényeffektusok szabályszerüen epilepsiára jellemző klinikai és EEG jelenségeket provokálnak. 2. A betegenként specificus provokáló fényhatásokra az ingerhatásoktól függetlenül is jelentkező rohamformákon keresztül egyéb (főleg centralis) rohamtípusokig és az ún. stimulus-sensitiv „myoclonusok”-ig átmeneti alakok előfordulnak. 3. Ph. e.-ra inkább a betegenként specificus fényeffektusra bekövetkező focalisan induló vagy kezdettől fogva generalisalt epilepsias EEG jelenségek jellemzőek, de a klinikai paroxysmus képét gyakran torzítják vegetatív tünetek, functionalisnak tűnő magatartászavarok, myoclonusok stb. 4. A Ph. e.-ért a gátló mechanismusok defectusa okolható. Feltételezhető, hogy centralis típusú rohamnál fényingerek hatására a tegmentum mesencephali reticularis állományának functiozavara kerül előtérbe : csökken vagy megszűnik a sensibilis impulzusokat centrifugalisan selectáló valamint centralisan controlláló és feldolgozó aktivitás. Corticalis típusú rohamnál a látókéreg localis inhibitio-zavara vezet elféktelenedéshez. 5. Szerző 22 ph. e.-s 4 fronto-polaris photo-myoclonias esettel kapcsolatos megfigyeléseiről számol be. 6. Az atípusos rohamjelenségek és a subjectiv photosensibilitás gyakori hiánya gyakran megnehezítik a betegség valódi természetének felismerését, ami nemcsak a megfelelő gyógykezelés beállítását teszi lehetetlenné, de hirtelen fényhatásoknak kitett betegeknél (pl. közforgalomban stb.) nincs mód megelőző intézkedések megtételére. Helyes tehát a legkülönbözőbb paroxysmalis állapotoknál az EEG vizsgálat során intermittáló fényingerek alkalmazásával a ph. e. kórképét kizárni vagy igazolni.

HUN 1961;14(03)

Ideggyógyászati Szemle

1960. AUGUSZTUS 01.

[Az antikolinerg hallucinogének által kiváltott kísérleti pszichózisok pszichopatológiája és biokémiája]

H. Bultasová, S. Grof, E. Horáckova, E. Kuhn, K. Rysánek, V. Vitek, M. Vojtechovsky

[B.-t 40-75 mg-os dózisban alkalmazták12 alanyon, akik többségénél a Bonhoeffer szerinti exogén reakciótípusú kísérleti pszichózist váltott ki. A pszichotikus változások maximuma alatt az alanyok többségénél az 5-hidroxi-indol-ecetsav kiválasztásának szembetűnő csökkenését figyelték meg. A pszichotogén hatás feltételezhetően a szerotonin- és acetilkolin-anyagcserében való beavatkozással magyarázható.]

ENG 1960;13(08)

Ideggyógyászati Szemle

1960. JÚLIUS 01.

A neuroleptikus kezelések extrapyramidalis mellékhatásairól és promethazinnal való megelőzésükről

ORTHMAYR Alajos, SZILÁGYI Katalin

A neurolepticus kezelések során jelentkező extrapyramidalis mozgás szegénység és dyskinesisek azonos agytörzsi eredetét fejtegettük irodalmi adatok és saját megfigyeléseink alapján. Összefüggéseket állapítottunk meg a fenti jelenségek, valamint a vegyületek szerkezete, az adagok nagysága, az adagolás tartama és az extrapyramidium sejtjeinek familiáris vagy szerzett gyengesége között. A chlorpromazin és reserpin együttes adása a pulsusra és peristalticára gyakorolt antagonista hatásuk révén az ilyen mellékhatásokat csökkenti, és synergista hatásuk a psychés effectust fokozza, a turbulens phasis kiiktatása és a reintegratio elősegítése által. Az extrapyramidális mellékhatásokat gyakoribbá teszi, de kis adag promethazinnal sikerült a különböző neuroleptikumok együttes vagy önálló adása által kiváltott extrapyramidális mozgásszegénységet, sőt a szokásos antiparkinsonos szereken túl a dyskinesiseket is megelőzni, ill. megszüntetni, amellett, hogy mint phenothiazin származék a neurolepticumoknak a psychére gyakorolt hatását is fokozza.

HUN 1960;13(07)

Ideggyógyászati Szemle

1960. FEBRUÁR 01.

A caloriás nystagmus befolyásolása gyógyszeres úton

BODÓ György

A chlorpromazinok közül a Hibernal és a Largactil kisebb adagokban csökkenti, nagyobb adagban meggátolja a calorias ingerrel kiváltott nystagmus létrejöttét. Két centrális jellegű, ismeretlen eredetű spontán nystagmus esetben az iv. adott Largactil mind a spontán, mind a caloriás nystagmust meg szüntette. Ezek közül az egyiknek Evipant is adtunk. Az Evipan a calorias nystagmust nem csökkentette. Ezeknek a kísérleteknek a jelentőségét a következőkben látjuk : Bizonyítottnak véljük a chlorpromazin szédülést gátló hatását a centrális vestibularis készülékre való hatás révén. A centrális vestibularis készülékre ható gyógyszerek vizsgálata révén új pharmacologiai diagnosticai eljáráshoz juthatunk.

HUN 1960;13(02)