Ideggyógyászati Szemle

Az időbecslés zavara és cochleo-vestibularis dysfunctio ipari mérgezések következtében

ORBÁN Lajos1, LÁNG Istvánné1

1961. SZEPTEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1961;14(09)

Úgy vegyipari szűrővizsgálataink, mint vegyipari dolgozók toxicus megbetegedése alkalmával észlelt tünetek centralis vestibularis károsodására utaló jeleket mutattak. Az ismertetett két eset különleges, mert egyrészt a toxicus ártalom mindkét esetben időbecslési zavarral is járt, másrészt pedig az ilyenkor otoneurologiai vizsgálatoknál észlelt fokozott reflexingerelhetőségtől eltérően első esetünkben bilateralis hypofunctio, a másodikban centralis cochleovestibularis ártalom ritka kórképét találtuk. Mindezek arra hívják fel a figyelmet, hogy a vegyipari toxicus ártalom tünetei igen változatosak lehetnek és hogy a multicentralis laesiók kórképének felismerésében az otovestibularis és a neurologiai vizsgálatok egymást kölcsönösen kiegészítik és támogatják.

AFFILIÁCIÓK

  1. Fővárosi VI. ker. Tanács Szakorvosi Rendelőintézetének Otoneurológiai Osztálya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az infectiosus myelitis diagnosztikája és kezelése kapcsán szerzett tapasztalataink

I. L. Benykovics

Az általunk közölt kórtörténetek ékesen bizonyították, hogy gyakran állítanak fel hibás diagnózist, főleg gerincvelői daganatra gondolnak, minthogy nem elemzik megfelelő módon a betegség lefolyását, nem tanulmányozzák a liquor állapotának dinamikáját, nem használják a gyulladásos folyamatok kezelésének korszerű módszereit, és miután nem kapnak jó eredményt kezelési módjukkal, beküldik a beteget az Ideggyógyászati Klinikára és ezzel elszalasztják az igen fontos időfaktort : ennek következtében a beteg nem kapja meg idejében a helyes kezelést. Alá kell húznunk az idejében történő nagy dózisban alkalmazott antibiotikum kezelést, ezen belül a lumbális alkalmazást a betegség akut szakában. Az antibiotikumok mellett természetesen használni kell az egyéb kezelési módokat is, melyeket mi használtunk a közölt esetekben.

Ideggyógyászati Szemle

Polyneuritist és idegbénulást okozó ornithosis

PAP Zoltán, MÜNNICH Dénes

A szerzők ismertették egy 47 éves galambász férfi esetét, aki beteg galambokkal való foglalkozás közben ornithosissal fertőződött. tünetei : hidegrázással kezdődő, hetekig elhúzódó, előbb folyamatos, majd visszaeső lázmenet, atípusos vírus-pneumónia, polyneuritis, periferiás idegbénulások, ízületi gyulladás, roseolaszerű bőrkiütés és korpázó hámlás. A központi idegrendszer érintetlen maradt, a tudat mindvégig tiszta. Tetran, Hostacyclin, Aureomycin és Chlorocid kezelésre a beteg meggyógyult, a polyneuritis megszűnt, csak a radialis és medianus paralysis maradt változatlan. Foglalkoztak a komplementkötési reakció diagnosztikai értékelésével. Felhívják a figyelmet a hazai szárnyasállat állomány fertőzöttségére és a human ornithosis növekvő veszélyére.

Ideggyógyászati Szemle

Glutaminsav-oxálecetsav transaminase meghatározások csecsemő és gyermekkori ideggyógyászati megbetegedésekben

SZÁSZ Gábor

Csecsemő és gyermek ideggyógyászati eseteink liquorában és serumában glutaminsav-oxálecetsav transaminase (GOT) aktivitás meghatározást végeztünk. Hyperaktivitást észleltünk elsősorban a liquorban, esetenként sacernél — elsősorban generalizált sacernél —, chorea rheumaticánál és hydrocephalusnál. Az utóbbiak liquorában ismételt vizsgálatokkal követtük a betegség lefolyását. Vizsgálataink szerint a fermentaktivitás csak nagyobb fokú hydrocephalusnál és itt is csak bizonyos fázisokban, valószínűleg a progresszió periodusaiban fokozott. A GOT aktivitás, a klinikai kép és egyéb laboratóriumi leletek között szabályos összefüggés nem volt, általában egyedül az enzym aktivitás utalt a kóros agyi folyamatra. Tárgyaltuk a fermentaktivitás megnövekedésének mechanizmusát és a már közismert faktorok mellett, oki szerepet tulajdonítottunk az agyszövet histologiailag kimutatott hypoxyás állapotának is.

Ideggyógyászati Szemle

Nystagmus alternans generatiós központjának megközelítése gyógyszeres test segítségével

BODÓ György

Barbiturát és chlorpromazin a nystagmus alternanst időlegesen megszünteti. A barbiturát hatás idején az ilyen betegen caloriás ingerrel nystagmust lehet kiváltani, míg chlorpromazin hatás idején caloriás reactio nincs. Ezekből a megfigyelésekből arra lehet következtetni, hogy a nystagmus alternans generatiós központja a primér vestibularis reflexív fölött van.

Ideggyógyászati Szemle

Feltétlen és feltételes alfa-ritmus gátlás interoceptív ingerre emberen

TOMKA Imre, PÁSZTOR Emil, ÁDÁM György

Rectalisan alkalmazott bélinger elektrográfiás aktivációt hoz létre az alfa-hullámok gátlásának formájában emberen. Ez a reakció kioltható ; feltétlen fényingerrel társítva a bélinger feltételes interoceptiv alfa-ritmus gátlást válthat ki. A rectalis és fényinger 4-16-szori társítása után jelentkezik a feltételes interoceptiv „ébredési" reakció, mely megerősítés nélkül könnyen kioltható és újabb társítások segítségével ismét felépíhető.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

[Heveny vestibularis szindróma képében jelentkező késői meningitis carcinomatosa – klinikopatológiai esetismertetés]

JARABIN András János, KLIVÉNYI Péter, TISZLAVICZ László, MOLNÁR Anna Fiona, GION Katalin, FÖLDESI Imre, KISS Geza Jozsef, ROVÓ László, BELLA Zsolt

[Célkitűzés – Bár a szédülés a leggyakrabban előforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk peri­fériás eredetű betegséget utánzó malignus koponyaűri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkező, késői, temporalis csontot is beszűrő, disszeminált, generalizált mikrometa­sztá­zi­sok­kal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyűrűsejtes gyomorcarcinoma fel­ébredé­sét követően jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tűztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyűjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szűrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követő hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejeződése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az előrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követő felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyésző számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az előzményben szereplő malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi ideg­rendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erősen gátló hatását gyomor­rák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]

Ideggyógyászati Szemle

[Parkinson-betegek körében az alexithymia kognitív zavarral jár együtt ]

SENGUL Yildizhan, KOCAK Müge, CORAKCI Zeynep, SENGUL Serdar Hakan, USTUN Ismet

[A kognitív zavar a Parkinson-kór gyakori nem motoros tünete. Az alexithymia a Parkinson-kór még ma is kevéssé megértett neuropszichiátriai jellegzetessége. A kog­nitív zavar (különösen a visuospatialis és a végre­hajtó funkciók zavara) és az alexithymia hátterében ugyanazon neuroanatómiai struktúrák patológiája áll. Hipo­tézisünk szerint e neuroanatómiai kapcsolat követ­kez­tében összefüggésnek kell lennie a kognitív zavar és az alexithymia mértéke között. Cél – A vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgáljuk, van-e összefüggés az alexithymia és a neurokognitív funkciók között Parkinson-betegek körében. A vizsgálatba 35 Parkinson-kóros beteget vontunk be. A Torontói Alexithymia Skálát (TAS-20), a Ge­riátriai depresszió-kérdőívet (GDI), valamint részletes neuropszichológiai vizsgálatokat alkalmaztunk. A magasabb TAS-20-pontszámok negatív összefüggésben álltak a Wechsler Intelligenciateszt felnőtt­változatának (WAIS) Similarities alskálájának pontszá­mai­val (r = –0,71; p-érték: 0,02), az órarajzolási teszt (CDT) pontszámaival (r = –0,72; p=0,02) és a verbális fluencia (VF) mértékével (r = –0,77; p<0,01). Az érzelemazonosí­tási alskála pontszámai negatív összefüggésben álltak a CDT-pontszámokkal (r = –0,74; p=0,02), a VF-pontszá­mok­kal (r = –0,66; p=0,04), valamint a vizuális emléke­zet azonnali előhívását mérő alksála pontszámaival (r = –0,74; p=0,01). A VF-pontszámok az érzelemleírás ne­héz­ségét mérő alskála (DDF) pontszámaival is összefüggést mutattak (r = –0,66; p=0,04). Fordított irányú összefüggés volt kimutatható a WAIS Similarities és a DDT alskálák pontszámai (r = –0,70; p=0,02), valamint a külső orientáltságú gondolkodás alskála pontszámai (r = –0,77; p<0,01) között. Összefüggés volt kimutatható a végrehajtó funkció Z alskála és a TAS-20-pontszámok középértéke (r = –62; p=0,03), valamint a DDF alskála pontszámai között (r = –0,70; p=0,01). Összefüggés volt kimutatható az alexi­thy­mia és a visuospatialis, valamint a végrehajtó funkciókat mérő tesztek eredménye között. Az alexithymia és a dep­resszív tünetek között szintén szignifikáns összefüggést találtunk. Az alexithymia megléte fel kell hívja a klinikus figyelmét a párhuzamosan fennálló kognitív zavarra.]

Lege Artis Medicinae

A nagy felgyorsulás

BRYS Zoltán

Évente körülbelül 192 000 négyzetkilométernyi erdővel van kevesebb a Földön. Mi­vel a fasűrűség eloszlása nem egyenletes az erdősült területeken, fontos fatörzsben is kifejezni a veszteséget: hozzávetőlegesen 15,3 milliárd fa évente . 1970 óta az amazóniai őserdő mint­egy 20%-a tűnt el. A globális talajerózió, a globális klímaváltozás, a növekedő népesség és az egy főre jutó növekvő fogyasztás mind abba az irányba mutatnak, hogy a fák száma tovább fog csökkenni a Földön. A tendencia nem új: az utolsó jégkorszak óta az emberi civilizáció durván az erdők felét használta fel. Az emberiségnek – technológiai fejlődése során változó célokra, de folyton növekvő mennyiségben szüksége volt fára vagy az erdősült földterületekre. A faanyag tűzifának, palánkvárak, malmok, hajók vagy vasút építéséhez, később pedig papír vagy más áruk előállításához kellett és kell. A földterület pedig a mezőgazdaságnak és a városoknak elengedhetetlen. Az újraerdősülést nagyobb részben a mező gazdasági művelés, kisebb részben az ipari termelés akadályozta és akadályozza meg ma is.

Nővér

A műtői hatékonyság vizsgálata perioperatív APN szemszögből

MADARÁSZ Ildikó, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes, PUSZTAI Dorina, ROZMANN Nóra, BERTA Gábor, HARANGOZÓ Csilla, KOZMANN Krisztina

Az egészségügyi ellátórendszeren belül a műtőknek is folyamatosan nagy hangsúlyt kell fektetni a biztonságos, hatékony, minőségi munkavégzésre. A hazai és nemzetközi szakirodalomban a műtők optimális kihasználtságát feltáró kutatások eredménye számos tényezőre hívja fel a figyelmet. A perioperatív időszakok hatékonyabb kihasználásának következtében több operációt lehetne végrehajtani és ezáltal csökkenteni a várólisták idejét. A folyamatok hatékonyságának növelése érdekében több ponton is kiemelkedő szerepet kaphatnak az APN-ek. A tapasztalatok szerint jelentősen növekszik az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő emberek száma, illetve a műtétre várakozók száma is egyre emelkedik, amit tovább növel a jelenleg is tartó SARS-CoV-2 (Covid-19-) járvány kialakulása. Mindezek következménye, hogy csökken a betegek elégedettsége. A műtéti ellátás során a perioperatív APN munkája nagymértékben képes hozzájárulni a betegelégedettség pozitív irányú változásához, tudásából és képzettségéből adódó többfunkciós szerepét kamatoztatva aktívan részt vesz a műtői munkában, az előjegyzett napi műtéti program zavartalan lebonyolításában, és hozzájárul az elmaradt, tervezett műtétek számának csökkenéséhez.