Ideggyógyászati Szemle

A neuroleptikus kezelések extrapyramidalis mellékhatásairól és promethazinnal való megelőzésükről

ORTHMAYR Alajos1, SZILÁGYI Katalin1

1960. JÚLIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1960;13(07)

A neurolepticus kezelések során jelentkező extrapyramidalis mozgás szegénység és dyskinesisek azonos agytörzsi eredetét fejtegettük irodalmi adatok és saját megfigyeléseink alapján. Összefüggéseket állapítottunk meg a fenti jelenségek, valamint a vegyületek szerkezete, az adagok nagysága, az adagolás tartama és az extrapyramidium sejtjeinek familiáris vagy szerzett gyengesége között. A chlorpromazin és reserpin együttes adása a pulsusra és peristalticára gyakorolt antagonista hatásuk révén az ilyen mellékhatásokat csökkenti, és synergista hatásuk a psychés effectust fokozza, a turbulens phasis kiiktatása és a reintegratio elősegítése által. Az extrapyramidális mellékhatásokat gyakoribbá teszi, de kis adag promethazinnal sikerült a különböző neuroleptikumok együttes vagy önálló adása által kiváltott extrapyramidális mozgásszegénységet, sőt a szokásos antiparkinsonos szereken túl a dyskinesiseket is megelőzni, ill. megszüntetni, amellett, hogy mint phenothiazin származék a neurolepticumoknak a psychére gyakorolt hatását is fokozza.

AFFILIÁCIÓK

  1. Országos Ideg-és Elmegyógyintézet II/A Férfi Osztálya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Klinikai tapasztalatok Tofranillal

ANGYAL Lajos, FENYVESI Tamás

1. A tanulmány 135 eset Tofranil kezeléséről számol be, a betegek közül 119 a depressiós, 16 a schizophrenias csoportba tartozik. 2. Endogén depressióban a kúra 68%-ban teljes gyógyuláshoz, további 12%-ban lényeges javuláshoz vezetett. Psychoreactiv depressióban a gyógyulás 45%, a lényeges javulás pedig 19% volt. Egy lethalis kimenetelű suicid esetünk kapcsán nyomatékosan felhívjuk a figyelmet a fokozott felügyelet szükségességére és az ambuláns kezelésre alkalmas esetek gondos kiválasztására. 3. Kellő időben megkezdett T. kúra segítségével több beteg kezdődő depressiv phasisát sikerült visszaszorítani. Egy hypertonias beteg chronikus reserpin kezelés kiváltotta súlyos depressioját a T. négy hét alatt teljesen megszüntette. 4. Az endogén depressio egyetlen psychés alapja, a kóros lehangoltsági állapot, T. — kezelésére az eseteknek mintegy 4/5-ében gyógyul. A kóros lehangoltsági állapot oldódásával egyidejűleg nemcsak a vitális depressiv, tünetek szűnnek meg, hanem minden psychés beavatkozás nélkül, önmaguktól, gyakran „schlagartig” megszűnnek a depressio másodlagos psychés tünetei is. 5. Lényegesen kedvezőtlenebbek az eredmények azokban az esetekben, amikor a depressiv syndroma organikus bántalom talaján bontakozik ki. 6. 19 schizopren betegen a T. eredménytelennek bizonyult, súlyos psychés szövődményeként izgalmi állapotok kirobbanását is észleltük. 7. Szerzők a már más közleményekben is leírt, jelentéktelen vegetatív mellékhatásoktól és a 37%-ban észlelt mérsékelt eosinophyliától eltekintve a T.-nek semmi káros somatikus mellékhatását nem észlelték és véleményük szerint a T. alkalmazásának depressiv esetekben ellenjavallata nincs. Az affectiv formakörhöz tartozó betegeknél túladagolás, vagy speciális személyi dispositió esetében normális adagolás is, különböző fokú maniform izgalom fellépéséhez vezethet. Organikus talajon kifejlődő depressiv syndroma vagy schizophren gátlásos állapot T.-al való áttörésére az alapbetegségnek izgalmi tünetekkel jellemzett formái robbanhatnak ki.

Ideggyógyászati Szemle

Elcsontosodott subduralis haematomák

ÁFRA Dénes

A szerző két, élőben diagnostisált és sikeresen operált chronicus, elmeszesedett és elcsontosodott subduralis haematomáról számol be. Irodalmi áttekintés után kiemeli a leletek rendkívüli ritkaságát, ugyanakkor felhívja a figyelmet a subduralis haematoma pathogenesisének kérdésében értékesíthető klinikai és kórbonctani megfigyelések jelentőségére. A két beteg kórlefolyásának, továbbá a műtéti és pathológiai lelet részletes ismertetése után elemzi az eseteket az irodalmi adatokkal összevetve klinikai és pathológiai szempontból. Az elcsontosodott subduralis haematomák szövettani vizsgálata a kötőszövetes organisatio alapján fokozatosan végbemenő degeneratív jelenségeket mutat, mely mind saját, mind irodalmi tapasztalatok alapján hosszú éveket igényel. A meszesedés és csontosodás folyamatára nincs specificus, sajátos elmélet, illetve magyarázat, hanem a szerző a folyamatot a dystrophiás meszesedések, illetve metaplasticus csontosodások közé sorolja. Mindez csak a haematoma sokéves fennállását mutatja — ugyanakkor kiegyensúlyozott intracranialis dynamika mellett. A haematoma valódi subduralis elhelyezkedése és a másodlagos organisatio melett szól többek között minden esetben ép dura és a csontos haematoma makro- és mikroszkópos függetlensége közvetlen környezetétől. Ezen megfigyelések inkább a gyulladásos, pachymeningitises theoria ellen, mint mellette érvényesíthetők.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Ideggyógyászati Szemle

A szocioökonómiai helyzet és a stroke kapcsolata a fővárosban

VASTAGH Ildikó, SZŐCS Ildikó, OBERFRANK Ferenc, AJTAY András, BERECZKI Dániel

A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jelleg­ze­tes­ségeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegé­nyebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebro­vascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkohol­abú­zus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egy­értel­műen igazolja, hogy a stroke fiata­labb korban következik be, magasabb incidenciával, eset­ha­lálozással és mortali­tással jár a kedvezőtlen szocio­öko­nó­miai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcso­portokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedve­zőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakossá­gának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikó­tényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós prog­ramoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.

Lege Artis Medicinae

Fókuszban a LAM (Lege Artis Medicinae)

VASAS Lívia, GEGES József

Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal in­dult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az or­vosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a ha­zai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a ke­vesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag kül­honi kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adat­bázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét eme­lik a művészeti tárgyú írások, amelyek az or­vosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.

Ideggyógyászati Szemle

[A kolinészteráz-gátlók és a memantin használata Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban]

BALÁZS Nóra , BERECZKI Dániel, KOVÁCS Tibor

[Az öregedő társadalmakban a dementia morbiditása és mortalitása jelentős ütemben növekszik, kifejezett terhet róva így az egészségügyre, a gazdaságra és a társadalom egészére egyaránt. A betegek és gondozóik életminőségét és életkilátásait a mihamarabbi diagnózis és az elérhető kezelések megkezdése nagymértékben meghatározza. A rendelkezésre álló kolinészteráz-gátlók és a memantin megközelítőleg két évtizede az Alzheimer-kór terápiájának alappillérei, de az évek során egyre több tapasztalat gyűlt össze a nem Alzheimer-kór okozta egyéb dementiát okozó kórképekben való alkalmazásról is. Munkánk célja, hogy átfogó összefoglalót adjunk a kolinészteráz-gátlók és a memantin használatáról, jellemzőiről és hatásairól Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban.]