Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 292

Ideggyógyászati Szemle

1987. JÚLIUS 01.

Az akusztikus agytörzsi kiváltott válasszal szerzett klinikai tapasztalataink

DR. CZOPF József, DR. KELLÉNYI Lóránd, CZOPF János

A szerzők a lágyagyhártya alatti vérzés és a liquordinamikai viszonyok összefüggéseit négy betegcsoportban - összesen 69 betegen-tanulmányozták izotópos módszerrel.

Ideggyógyászati Szemle

1987. JÚNIUS 01.

Vizuális kiváltott potenciálok vizsgálata migrénben

JELENCSIK Ilona, MOGYORÓS Ilona, AUGUSZT Anna, KOVÁCS Katalin

Vizuális kiváltott potenciálok vizsgálata a látópálya károsodásának diagnosztikájában jól ismert és felhasznált [1, 2] módszer. Bár a kiváltott válaszokban észlelt eltérések elsősorban anatómiai károsodást jeleznek, egyéb tényezőkben, pl. neurotranszmitterekben történt változásra - parkinsonismusban [3, 4], phenylketonuriában[5]-, ill. ischaemiás károsodásra is utalhatnak. A vizuális kiváltott válaszokban észlelhető változás korrelál a klinikai képpel [6].

Ideggyógyászati Szemle

1986. AUGUSZTUS 01.

Somatosensoros kiváltott válaszok gyermekkorban

DR ÉGERHÁZI Anikó, DR DIÓSZEGHY Péter, DR VIRGA Ágnes, DR MECHLER Ferenc

19 egészséges fiúgyermeken regisztráltuk a nervus medianus elektromos ingerlésével kiváltott átlagolt potenciálokat a kéreg, a cervicalis gerincvelő és az Erb pont felett. A gyermekek életkora 6—12 év között volt. Meghatároztuk a hullámkomponensek látenciáit, az amplitúdókat, kiszámítottuk a csúcsok közötti látenciákat, a centrális vezetési időt, a jobb és bal oldal közötti különbséget, valamint a peripheriás idegvezetési sebességet. A felnőttre jellemző hullámkomponensek megtalálhatók a gyermekek kiváltott válaszaiban is, de a látenciák rövidebbek. A peripheriás és a centrális idegvezetési sebesség eléri a felnőttkori értéket. Ez összefüggésbe hozható azzal, hogy a somatosensoros pálya érése a 8. életév előtt befejeződik.

Ideggyógyászati Szemle

1985. DECEMBER 01.

Tapasztalataink az EEG reaktivitás kvantitatív elemzésével III. Hjorth paraméter analízis

JÁRDÁNHÁZY Tamás, ŐRI Zsolt

Vizsgálataink alapján elmondhatjuk, hogy Saltzberg és Burch egyszerűsített módszerével becsült Hjorth paramétereink, illetve az ezek időbeli változásait leíró származtatott tényezők az emberen ingerléssel kiváltott szinkronizációs és deszinkronizációs háttértevékenység változások jellemzésére és felismerésére felhasználhatók. A reakciótípusok felismerésében elért eredmények megközelítették azokat, melyeket spektrál analízissel végzett vizsgálatainkban kaptunk és jobbak voltak azoknál, melyeket periódus és amplitúdó analízissel nyertünk. Ez az eljárás - szemben az utóbb említettel - inkább a deszinkronizációs válaszok helytelen felismeréséhez vezetett, de a kétféle tévesztés közötti különbség – vizsgálataink szerint – nem volt jelentős. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a szinkronizációs választ az Aktivitás paraméter kifejezettebb növekedése és a Mobilitás paraméter jelentős csökkenése jellemezte. Mindez megerősítette a kétféle reaktivitási válasszal kapcsolatos eddigi megfigyeléseket, de ezen túlmenően adataink felhívták a figyelmet ezen háttér-tevékenység változások közös — eddig még nem tisztázott – komponenseinek jelentőségére is.

Ideggyógyászati Szemle

1985. JÚLIUS 01.

A dopaminerg rendszer neuroendokrin vizsgálata akut schizophreniában

ARATÓ Mihály, ALFÖLDI Antal, MÓD László, PAPP Zsuzsa, BAGDY György, BROWN M. Gregory

A szerzők a centrális dopaminerg mechanizmusok feltételezett mutatóit - szérum prolactin, növekedési hormon és dopamin-B-hydroxyláz valamint 0,25 mg sc, apomorphin által kiváltott változásaik – vizsgálták 12 fiatal, férfi, gyógyszeres kezelésben soha nem részesült, akut schizophrénben. A schizophrének szignifikánsan alacsonyabb prolactin szinteket mutattak, mint az egészséges kontroll-személyek. A schizophrén csoportban nem mutatkozott konzekvens változás a DBH aktivitásban az apomorphin adását követően, szemben az egészséges csoporttal, ahol kisfokú, de szignifikáns DBH aktivitás fokozódást észleltek. 5 schizophrén beteg mutatta az 5 legnagyobb növekedési hormon választ az apomorphin hatására, a két csoport közötti különbség azonban nem volt szignifikáns.

Ideggyógyászati Szemle

1983. DECEMBER 01.

Látókérgi kiváltott válaszok diagnosztikus értéke sclerosis multiplexben

JANÁKY Márta, BENEDEK György, HEINER Lajos

Szerzők összesen 71 sclerosis multiplex-re gyanús betegen végeztek kiváltott válasz vizsgálatot mintamegjelenéses ingerlés és mintaváltásos ingerlés segítségével. A 43, később sclerosis multiplexesnek bizonyult beteg közül 42 esetben találtak kórosnak minősülő kiváltott válaszokat. Az esetek túlnyomó többségében több kóros jelet is találtak. Négy esetben más ideggyógyászati betegségben szenvedőn is kóros kiváltott válaszokat találtak. Eredményei a mintaváltásos kiváltott válaszok alkalmazásának hasznosságát mutatják a sclerosis multiplex diagnosztikájában.

Ideggyógyászati Szemle

1983. JÚLIUS 01.

Mintázott fényingerléssel kiváltott látókérgi válaszok jellegzetességei

JANÁKY Márta, BENEDEK György, ALFÖLDI Péter, RUBICSEK György

A szerzők a mintaváltással és mintamegjelenítési eljárással előidézett látókérgi kiváltott válaszokat vizsgáltak egészséges ép látású felnőtteken. A kiváltott válaszok ATV P1 és N2 csúcsainak látenciaértékeit, valamint az N1—P1 és P1—N2 amplitudóértékeket értékelték. A mintaváltásos ingerlés esetében lényegesen kisebbnek találták a látenciaértékek szórását. Ezek a válaszok ugyanakkor kétszemes ingerlés esetén binokuláris facilitációt mutattak. Az eredmények alapján szerzők a mintaváltásos ingerlés klinikai diagnosztikába való bevezetését javasolják.

Ideggyógyászati Szemle

1983. JÚNIUS 01.

Antiepileptikum hatás követése kiváltott potenciál méréssel

DR RAJNA Péter, DAJKA Klára, MÁTYÁS Éva, DR KUNDRA Olga, DR HALÁSZ Péter

A szerzők 6 egészséges fiatal felnőttnek és 3 Diphedannal kezelt, terápiás, illetve toxikus szérumszintet mutató epilepsziás betegnek intravénás hidantoint adtak és az agyi elektromos kiváltott válasz nemspecifikus késői összetevőinek változását figyelték. Párhuzamosan szérumszint-meghatározásokat is végeztek. A kiváltott potenciálok az akut szérumszint-változásokra csak kisfokban redukálódtak; azonban a krónikus fennálló magasabb szérumszintekre érzékenynek tűnnek. Ezen elővizsgálat alapján a szerzők a kiváltott potenciálok késői komponenseinek mérésében lehetőséget látnak az antiepileptikus kezelés elektrofiziológiai monitorozására.

Ideggyógyászati Szemle

1983. MÁRCIUS 01.

[Akusztikusan kiváltott agytörzsi potenciálok dekerebrációban és bulbáris agyi szindrómában]

N. Klug, G. Csécsei, O. Hoffmann

[A jelen tanulmány a korai hallás kiváltotta potenciálok viselkedését írja le dekerebráció és bulbáris agyi szindróma, valamint centrális halál esetén. Az egészséges egyéneknél az egyes csúcsok közötti latenciák intra- és interindividuális stabilitásával ellentétben a dekerebrációs szakaszban valamennyi potenciálkomponens latencia-instabilitása és kifejezett latencia-késleltetése tapasztalható. A medullo-pontinus és a ponto-mesencephalicus szakaszok, valamint a centrális átmeneti idő csúcsok közötti latenciái kívül esnek az egészséges kontrollkollektíva 2-szigmás tartományán. Feltűnő a P V és P III amplitúdójának csökkenése, valamint az egyes potenciálkomponensek deformációja. A leírt változásokat a decerebrációs szindróma globális funkcionális mezencephalicus és pontinális károsodásaként értelmezik. Az esetleges félreértelmezések figyelembevételével a FAEP képes bizonyítani az agyhalál bekövetkeztét a végső stádiumban, és egyedi esetekben meghatározni a halál időpontját.]

Ideggyógyászati Szemle

1982. SZEPTEMBER 01.

A vizuális kiváltott válasz és a sclerosis multiplex klinikai jellegzetességei közötti összefüggés

DR CZOPF József, CZOPF János

A szerzők 243 SM-es beteg 300 fényvillanás és mintamegjelenítés kiváltott válasz vizsgálatának adatait és a klinikai kép jellegzetességeit statisztikus elemzésekkel hasonlították össze. A látórendszeri károsodás meghatározó szerepét kizárandó a betegcsoportokat a klinikailag ép látórendszerű SM-esek közül válogatták. 20—20 azonos klinikai jellegzetesség szerint kiválasztott beteg csoportátlagainak összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a kiváltott válasz kóros eltérésének mértéke a tünetek generalizációjával arányos, növekszik a klinikai diagnosztikai biztonság fokával, és párhuzamos a betegség tartamával. Nem követik a csoportátlagok a klinikai kép stádiumát és lefolyását, azaz a kórkép dinamikáját. A határozott SM-es csoportban 93,5%-ban, a valószínű 89%-ban, a lehetséges csoportban 85,5%-ban kaptak kóros eredményt a kétféle válasz együttes használatával. 46 spinalis egygócú eset közül 39-nél kóros kiváltott választ regisztráltak.