Ideggyógyászati Szemle - 1982;35(09)

Ideggyógyászati Szemle

1982. SZEPTEMBER 01.

A kiváltott válasz vizsgálatok klinikai jelentőségéről

DR CZOPF József

Az utolsó évtized elektrofiziológiai fejlődésében a kiváltott válasz vizsgálatok kiemelkedő jelentőségűek. A módszer nagymértékű elterjedésének magyarázata, hogy nem invaziv vizsgáló eljárás, a beteget nem viseli meg. Nem igényli a beteg közreműködését, tehát objektív diagnosztikai módszer. A kiváltott válasz korai tartománya a klinikai neurológiában új lokalizációs lehetőséget ad. Olyan szubklinikai, idegrendszeri károsodások kiderítését is lehetővé teszi, amelyeket egyéb úton kideríteni nem lehet. A szerző részletesen ismerteti az akusztikus, szomatoszenzoros és vizuális kiváltott válasz hullámmorfológiájának jellegzetességeit, keletkezésüket és lokalizációs értéküket, valamint a klinikai felhasználás lehetőségeit.

HUN 1982;35(09)

Ideggyógyászati Szemle

1982. SZEPTEMBER 01.

Vizuális kiváltott válasz vizsgálatok egészségeseken és sclerosis multiplexes betegeken

DR CZOPF József, DR KELLÉNYI Lóránd, DR CZOPF János

A szerzők 243 SM-es beteg 300 kiváltott válasz vizsgálatának eredményét elemzik és 63 egészséges kontroll adataival hasonlítják össze. A korai és késői komponensek algebrai középértékét használják a kiváltott válasz jellemzésére, miután ezek változékonysága az egyes komponensekénél kisebb.

HUN 1982;35(09)

Ideggyógyászati Szemle

1982. SZEPTEMBER 01.

A vizuális kiváltott válasz és a sclerosis multiplex klinikai jellegzetességei közötti összefüggés

DR CZOPF József, CZOPF János

A szerzők 243 SM-es beteg 300 fényvillanás és mintamegjelenítés kiváltott válasz vizsgálatának adatait és a klinikai kép jellegzetességeit statisztikus elemzésekkel hasonlították össze. A látórendszeri károsodás meghatározó szerepét kizárandó a betegcsoportokat a klinikailag ép látórendszerű SM-esek közül válogatták. 20—20 azonos klinikai jellegzetesség szerint kiválasztott beteg csoportátlagainak összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a kiváltott válasz kóros eltérésének mértéke a tünetek generalizációjával arányos, növekszik a klinikai diagnosztikai biztonság fokával, és párhuzamos a betegség tartamával. Nem követik a csoportátlagok a klinikai kép stádiumát és lefolyását, azaz a kórkép dinamikáját. A határozott SM-es csoportban 93,5%-ban, a valószínű 89%-ban, a lehetséges csoportban 85,5%-ban kaptak kóros eredményt a kétféle válasz együttes használatával. 46 spinalis egygócú eset közül 39-nél kóros kiváltott választ regisztráltak.

HUN 1982;35(09)

Ideggyógyászati Szemle

1982. SZEPTEMBER 01.

Elektromyográfiás és elektroneuronográfiás vizsgálatok sclerosis multiplexben

DR CZOPF József

A szerző 38 SM-es beteg elektromyográfiás vizsgálata során 11-nél perifériás károsodásra utaló jeleket (kóros spontán tevékenység, motoros egység átlagidőtartam 20%-ot meghaladó növekedést) talált. 28 beteg 62 idegén neuronográfiás vizsgálat történt: 12-nél vezetési sebesség csökkenés, 8-nál szenzoros, 5-nél pedig motoros axonlézióra utaló amplitúdó redukció volt megállapítható. 1 betegnél 3 cps sorozatingerrel 75%-os amplitúdó redukciót találtak. 18 SM-es betegnél 40 alkalommal H reflex vizsgálat történt. A motoneuron ingerlékenységi görbe szekundér facilitáció fázisában regisztrált spaszticitást igazoló eltérést. Ennek mértéke a klinikai kép súlyosságával, a betegség tartamával és a multiplicitással arányosnak mutatkozott. A perifériás idegrendszer szubklinikai szintű károsodása a SM-ben nem tekinthető kivételesnek.

HUN 1982;35(09)