Ideggyógyászati Szemle - 1985;38(12)

Ideggyógyászati Szemle

1985. DECEMBER 01.

Tapasztalataink az EEG reaktivitás kvantitatív elemzésével I. Spektrál analízis

JÁRDÁNHÁZY Tamás, ŐRI Zsolt

Vizsgálataink alapján megállapíthatjuk, hogy a barbiturát narkózisban ingerlésre bekövetkező EEG háttér-tevékenység változások szinkronizációs és deszinkronizációs formája a spektrál analízis általunk végzett eljárásával megkülönböztethető egymástól. Azt találtuk, hogy a szinkronizációs választ a téta, alfa és béta tartomány teljesítményeinek nagyobb mérvű növekedése, deszinkronizációsat a téta és alfa sáv nagyobb mérvű teljesítmény csökkenése jellemzi. Eredményeink összhangba hozhatók a korábbi vizuális megfigyelési eredményekkel, bár emellett újabb elemek – a béta és téta sáv teljesítmény változása - szinkronizációs folyamatban való jelentőségéről is nyertünk adatokat.

Ideggyógyászati Szemle

1985. DECEMBER 01.

Tapasztalataink az EEG reaktivitás kvantitatív elemzésével II. Periódus és amplitúdó analízis

JÁRDÁNHÁZY Tamás, ŐRI Zsolt

Vizsgálataink alapján elmondható, hogy a periódus és amplitúdó analízis segítségével az ingerléssel előidézett kétféle — szinkronizációs és deszinkronizációs — háttér-aktivitás változások megkülönböztethetők egymástól, de ezen eljárás nem ad olyan pontos felvilágosítást a történések részleteiről, mint a korábban – ugyanezen anyagon elvégzett — spektrál analízis. Ezzel a módszerrel is a kétféle reakció elkülönítésére legjobban felhasználható változásokat a téta és alfa sávban találtuk; a szinkronizációs választ az ezekben a sávokban észlelhető hullám összterület növekedéssel lehetett jellemezni, de ez az eljárás - technikai sajátosságaiból adódó korlátai miatt – nem tükrözte eléggé az alap ritmusra szuperponált gyorsabb elemeket és ez a béta sáv változásainak nem kielégítő észleléséhez vezetett. Véleményünk szerint ezzel lehet magyarázni azt a tényt is, hogy periódus és amplitúdó analízissel nyert paramétereink diszkriminancia analízis után történt reklasszifikációja során lényegesen több szinkronizációs válasz került vizuális minősítéssel nem egyezően - azaz helytelenül — felismerésre.

Ideggyógyászati Szemle

1985. DECEMBER 01.

Tapasztalataink az EEG reaktivitás kvantitatív elemzésével III. Hjorth paraméter analízis

JÁRDÁNHÁZY Tamás, ŐRI Zsolt

Vizsgálataink alapján elmondhatjuk, hogy Saltzberg és Burch egyszerűsített módszerével becsült Hjorth paramétereink, illetve az ezek időbeli változásait leíró származtatott tényezők az emberen ingerléssel kiváltott szinkronizációs és deszinkronizációs háttértevékenység változások jellemzésére és felismerésére felhasználhatók. A reakciótípusok felismerésében elért eredmények megközelítették azokat, melyeket spektrál analízissel végzett vizsgálatainkban kaptunk és jobbak voltak azoknál, melyeket periódus és amplitúdó analízissel nyertünk. Ez az eljárás - szemben az utóbb említettel - inkább a deszinkronizációs válaszok helytelen felismeréséhez vezetett, de a kétféle tévesztés közötti különbség – vizsgálataink szerint – nem volt jelentős. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a szinkronizációs választ az Aktivitás paraméter kifejezettebb növekedése és a Mobilitás paraméter jelentős csökkenése jellemezte. Mindez megerősítette a kétféle reaktivitási válasszal kapcsolatos eddigi megfigyeléseket, de ezen túlmenően adataink felhívták a figyelmet ezen háttér-tevékenység változások közös — eddig még nem tisztázott – komponenseinek jelentőségére is.

Ideggyógyászati Szemle

1985. DECEMBER 01.

A gyógyszeres kezeléssel való hiányos együttműködés okainak vizsgálata schizophren betegeknél

BARTKÓ György, BÉKÉSY Mariann, SZÉLL Katalin, ZSOMBÓK Terézia, MAYLÁTH Eszter

A szerzők 51 schizophren betegnél vizsgálták meg a neuroleptikus kezelésre adott szubjektív válasz és a compliance összefüggéseit. A betegek 47 %-a a kezelést szubjektíve kellemetlennek ítélte meg és ezek 79%-a a kezeléssel hiányosan együttműködök csoportjába tartozott. A szubjektív válasz és az aktuális mellékhatások között nem találtak összefüggést. Megerősítették, hogy a kibocsátáskor észlelt psychopathológiai tünetek közül a nagyzásos téveszmék és a betegségbelátás hiánya rizikótényezőnek tekinthető a non compliance szempontjából. Az önbecsléssel mért depresszivitás nagyobb foka viszont kedvezőbb együttműködést valószínűsít a kezeléssel.

Ideggyógyászati Szemle

1985. DECEMBER 01.

Beszámoló

SZABÓNÉ Kállai Klára

A szerző beszámol az NDK Orvosi Pszichoterápiai Társasága XI. Pszichoterápiai Kongresszusáról.