Részletes keresés

Magyar Radiológia

2002. FEBRUÁR 20.

Az MRT Senior Klubjának és Ifjúsági Bizottságának tudományos ülése

BARKOVICS Mária

A Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján Baranyai Tibor, az MRT volt elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, akik többségükben a Senior Klub tagjai voltak. Valószínűleg a rossz időjárás okozta, hogy a vártnál kevesebb radiológus jelent meg az ülésen.

HUN 2002;76(01)

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

A költő és hedonista - Franz Schubert

MALINA János

Franz Schubert (1797-1828) az európai kultúra igazán nagy alkotói közül az egyik legellentmondásosabb, legmegfejthetetlenebb személyiség; a zene világában talán csak nagy példaképét, Beethovent feszítették az övéhez hasonló szélsőséges ellentmondások. Alakját - igen korai halála miatt is - mindig titokzatos, enyhén hátborzongató idegenség övezte.

HUN 2001;11(01)

Lege Artis Medicinae

2000. OKTÓBER 01.

Zenetörténet; Egy szertelen talentum; Robert Schumann

MALINA János

Minden zenekedvelő hallott valamit arról, hogy az ifjú Robert Schumann (1810–1856), a német romantikus zene emblematikus figurája, Chopinnel és Liszttel együtt a zongorajáték és a zongorára való komponálás nagy megújítója, fényes zongoristakarrier előtt állt, ám azt saját ifjúkori szertelenségének, szélsőséges makacsságának köszönhetően mégsem érhette el...

HUN 2000;10(10)

Lege Artis Medicinae

2000. JÚNIUS 01.

Öngyilkossági gondolat és az egészségi állapot összefüggése fiatal nők körében

SUSÁNSZKY Éva, HAJNAL Ágnes, CSOBOTH Csilla

Az orvoshoz fordulás szélsőséges esetei közismertek: bizonyos betegek gyakran és szükségtelenül keresik fel orvosukat a legapróbb panaszokkal is, tüneteiket erősen figyelik és túlértékelik, miközben másokat egészségi állapotuk elhanyagolása, a tünetek észlelésének hiánya, azok elhárítása jellemez. A testi folyamatok, tünetek észlelése és minősítése, és ezen belül az egészségi állapot önmegítélése számos tényezővel mutat kapcsolatot: szorosan kapcsolódik kognitív sémákhoz, kultúrához, személyiségjellemzőkhöz, ismeretekhez, aktuális emocionális állapotokhoz, a reálisan fennálló megbetegedésekhez.

HUN 2000;10(06)

Lege Artis Medicinae

2000. FEBRUÁR 01.

Minőségbiztosítás diabetes mellitusban; Standardizálás mint lehetőség a Diabcare Hungary eredményeinek összehasonlítására

TABÁK Gy. Ádám, TAMÁS Gyula, KERÉNYI Zsuzsa

BEVEZETÉS – A DiabCare rendszer a cukorbetegség gondozásának folyamatos minőség-ellenőrzését és minőségjavítását szolgálja, alapját az európai konszenzus alapján létrehozott egységes diabetes-adatbázis alkotja. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK – Jelen elemzésben a szerzők a DiabCare Hungary programban 1995–97 között összegyűlt 2403 adatlapot dolgozták fel. A demográfiai jellemzők alapján öt, egymástól eltérő betegcsoportot gondozó központ eredményeit standardizálták, majd összehasonlították egymással és az országos átlagokkal. EREDMÉNYEK – A vizsgált betegek több mint fele 56 évnél idősebb (az egyes centrumokban 20–83%), egyharmaduk 36-55 éves (17–52%); 45% férfi (27-63%). Az 1-es típusú cukorbetegség gyakorisága 29% (0–80%) volt. A betegek közel 1/3-ának diabetestartama meghaladta a 15 évet (14–58%). A szem vizsgáltsága országosan 79% (28-98%), retinopathiás volt a betegek 29%-a (28–81%, standardizálás után alig változott). A rizikótényezők vizsgáltsága 80% feletti (kivéve a 3. központot, ahol 16–94%). A rizikótartományba került betegek aránya: a HbA1c (>8%) alapján 43%, a triglicerid (>2 mmol/l) alapján 33% (az 5. centrumban alacsonyabb, 17%, standardizálás után 37%), a vérnyomás (>160/95 Hgmm), dohányzás és rendszeres alkoholfogyasztás alapján 15%. Az albuminuria vizsgáltsága szélsőséges (25-89%), microalbuminuriája a betegek 24%-ának (0–38%) volt. Az önellenőrzés és a súlyos hypoglykaemiák gyakorisága (49, illetve 5%) a standardizálás során az 1-es típusú diabeteses betegek arányával párhuzamosan mozgott. KÖVETKEZTETÉS - A centrumok anonim centrális összehasonlítása az eredeti és a standardizált adatok felhasználásával elősegítheti a diabetesgondozás minőség-ellenőrzését, minőségének folyamatos javítását.

HUN 2000;10(02)

Ideggyógyászati Szemle

1995. MÁJUS 01.

A CHIRALITASORIENTÁCIÓ VIZSGÁLATA DEMENTIÁBAN

KÁLMÁN János, MAGLÓCZKY Erzsébet, JANKA Zoltán

A chiralitas (jobb-bal} orientáció (JBO) zavarát vizsgáltuk tesztek segítségével 107 idős személynél. A saját testre vonatkozó JBO megtartottnak bizonyult. A mini mentol teszt (MMT} pontértékei alapján meghatározott enyhe-, közepes- és súlyos-dementiacsoportokban az egocentrikus mentális rotációt igénylő feladatban szignifikánsan gyengébb teljesítményt (3,3±2,54 pont [átlag±SD]) és igen szélsőséges különbségeket találtunk (a demens csoport 50%-a teljesített 3 pont alatt) a kontrollcsoport pontértékeivel összehasonlítva (5,2± 1,61 pont).

HUN 1995;48(5-6)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Kísérlet az epilepsziás rohamok és a komplex időjárás-változások közti összefüggés kimutatására (elővizsgálat)

BÁRTFAY Réka, BÁRTFAI Erzsébet, CSIBRI Éva, RAJNA Péter

A szerzők elővizsgálatukban epilepsziás betegeik rohamainak fellépése és a meteorológiai változások közötti esetleges összefüggés kimutatására keresnek változókat. E célból lakóhely, gyógyszerelés és együttműködés szempontjából homogén, 15 epilepsziás beteg egy év alatt fellépett összesen 816 rohamát vetették össze a tünet jelentkezésekor mért komplex meteorológiai helyzettel. Utóbbit naponta kétszer, 12 óránként határozták meg és a szimpatikus-paraszimpatikus egyensúlyt befolyásoló hatása alapján kóddal jelölték, hét fokozatban. Figyelembe vették a gyors meteorológiai változások szerepének lehetőségét is. A biometeorológiai kódok alakulását nemcsak a rohamnapokon, hanem az epilepsziás tünetek fellépése előtti és utáni 48 órában is követték. A betegcsoport összevont vizsgálata alapján tendencia jellegű eltérés mutatkozott a rohamok körüli időszakban: a rohamok előtti napokon inkább paraszimpatikus, a rohamok utáni periódusban inkább szimpatikus hatású meteorológiai helyzetek fordultak elő. A rohamok jelentkezésében gyors meteorológiai változások nem játszottak statisztikailag értékelhető szerepet.

HUN 1994;47(11-12)

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Az Egészségügyi Tudományos Tanács állásfoglalása a természetgyógyászati ténykedésről és eljárásokról, valamint a nem bizonyított gyógyhatású, gyógyszerként el nem fogadott szerek orvosi alkalmazásáról

Egészségügyi rendszerünk küszöbön állók megújításának időszakában az ETT plénuma szükségszerűen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a hazai orvoslás és betegellátás milyen típusú rendszerben működik, hol van a helye és mi a szerepe a korábbi évtizedekben egyedülinek elismert és elfogadott tudományos orvoslás mellett a döntően csak fizikai eljárásokat és természetes anyagokat alkalmazó természetgyógyászatnak. Ez a kérdés az egészségügyi dolgozó kat és a lakosságot egyaránt foglalkoztatja, megítélésében sok a szélsőséges nézet, a tájékozatlanság és az indulat. A hazai lakosság javításra szoruló egészségi állapota és egészségügyi kultúrája, a megújuló egészségügyi szisztéma, s nem utolsó sorban a magyar orvostudomány és orvoslás presztízse szükségessé teszi a kérdés felvetését, s az érdekeltek álláspontjának egyeztetését.

HUN 1992;2(02)

Ideggyógyászati Szemle

1990. NOVEMBER 01.

Az artéria ophthalmica szerepe a meningealis vérellátásban és ennek neuroradiológiai vonatkozásai

DR PATAY Zoltán, DR TOURNADE Alain, DR BRAUN Jane - Paul, DR BERKY Mihály, CH Pasteur

A szerzők konkrét, pathológiás esetek segítségével röviden áttekintik az artéria ophthalmic.anak, a meningealis vérellátásban szokványosan betöltött szerepét. Az artéria ophthalmica részesedése a meningealis vérellátás összvolumenéből azonban esetenként a megszokottól eltérő, szélsőséges formákat is mutathat, melyek általában szoros összefüggésben állnak az artéria meningea média szerepének ellenkező irányú változásával. Az ezek hátterében álló fejlődéstani okok és a különböző, tényleges megnyilvánulási formák analízise rávilágít a meningealis vérellátás egyik fontos jellegzetességére, nevezetesen annak developmentális, illetve funkcionális plaszticitására. Mindez pedig a diagnosztikus szempontok mellett szükségessé teszi bizonyos intervencionális neuroradiológiai vonatkozások figyelembevételét is.

HUN 1990;43(11)

Ideggyógyászati Szemle

1986. NOVEMBER 01.

Az EEG jelentősége alkohol/drog függőség keretén belül fellépő alkalmi epilepsziás rohamok esetén

DR RAJNA Péter, VERES Judit

A szerzők alkohol/gyógyszer függőségi állapotok szélsőséges helyzeteiben jelentkező epilepsziás nagyrohamok miatt vizsgált betegpopulációban a 48 órán belül végzett EEG eltéréseit elemzik.

HUN 1986;39(11)