Lege Artis Medicinae

Az Egészségügyi Tudományos Tanács állásfoglalása a természetgyógyászati ténykedésről és eljárásokról, valamint a nem bizonyított gyógyhatású, gyógyszerként el nem fogadott szerek orvosi alkalmazásáról

1992. FEBRUÁR 26.

Lege Artis Medicinae - 1992;2(02)

Egészségügyi rendszerünk küszöbön állók megújításának időszakában az ETT plénuma szükségszerűen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a hazai orvoslás és betegellátás milyen típusú rendszerben működik, hol van a helye és mi a szerepe a korábbi évtizedekben egyedülinek elismert és elfogadott tudományos orvoslás mellett a döntően csak fizikai eljárásokat és természetes anyagokat alkalmazó természetgyógyászatnak. Ez a kérdés az egészségügyi dolgozó kat és a lakosságot egyaránt foglalkoztatja, megítélésében sok a szélsőséges nézet, a tájékozatlanság és az indulat. A hazai lakosság javításra szoruló egészségi állapota és egészségügyi kultúrája, a megújuló egészségügyi szisztéma, s nem utolsó sorban a magyar orvostudomány és orvoslás presztízse szükségessé teszi a kérdés felvetését, s az érdekeltek álláspontjának egyeztetését.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A plasztikai sebészet újabb lehetőségei a daganat miatt eltávolított emlő pótlására

GULYÁS László

Az emlődaganat miatt operált betegek emlőjének plasztikai sebészeti helyreállítása számos ellentmondást, meg nem oldott kérdést vet fel ma is. Az elmúlt évek során az emlődaganatok sebészetében szemléletváltozás zajlott le. Ennek legfőbb oka az a felismerés volt, mely szerint az emlőtumorok sebészi kezelése után a hosszútávú túlélés nem függ a műtéti beavatkozás kiterjesztésétől. Egyre inkább a csökkentett radikalitású műtétek terjedtek el. A horizontális metszésvezetés mellett a mellkasfali izomzat teljes és a mirigyállomány részleges megtartása jellemzi ezeket a beavatkozásokat. Megváltozott az emlő helyreállításhoz rendelkezésre álló szövetek mennyisége és minősége, ehhez a reconstructio módszerei is gyorsan alkalmazkodtak. Az új típusú plasztikai sebészeti módszerek között az értengelyű izom és izom bőrlebenyek, a microvascularis anastomosi sokkal átültetett szabadlebenyek, különböző implantátumok, a bőr megnyújtására alkalmas expanderek nyertek egyre nagyobb teret. Az emlőbimbó és bimbóudvar kialakítására localis lebenyek, a bőrátültetés különböző formái, ecto-prothesisek és a tatuatio változatos formái terjedtek el. Ma az emlő felépítése mellett igen fontos szempont a megfelelő szimmetria kialakítása, az emlők esztétikus formájának és alaki harmóniájának megteremtése is.

Lege Artis Medicinae

Eredményeink a varicokele scleroterápiájában

VADON Gábor, POKORNYI Lajos, BALI Ilona, NAGY Endre, SZÖLLŐSI János

A testicularis varicokele a férfi infertilitas egyik leggyakoribb oka, amelynek gyógyítása sebészi, vagy transzkatéteres úton megoldható. Munkánkban saját beteganyag alapján az intervencionalis radiológiai mód szer eredményességét kívántuk lemérni. 151 vena spermatica interna phlebographiát végeztünk bal oldali varicokele miatt. Varicocid (Kreussler) alkalmazásával 122 betegnél történt scleroterápia. A beavatkozás előtt értékeltük az anamnesist, a megtekintést, a tapintást, az ultrahang vizsgálatot, ill. a színkódolt Doppler vizsgálatot és a phlebographiát, valamint az esetek egy részében a spermiogramot. A kontroll vizsgálatokat 3, 6 és 12 hónap, valamint 1,5–4,5 év elteltével végeztük. Betegeink 2/3-ában sikerült a vena spermatica internát a distalis harmadban, 1/3-ában a középső, ill. felső harmadban elzárni. Szövődményként következmény nélküli intima laesiot 10 esetben, scrotalis throm bophlebitist 4 betegnél észleltünk. Az ellenőrzések alkalmával jó regresszió volt kimutatható. Kiújulást vagy persistálást 5,7%-ban láttunk. A spermiogram általában normalizálódott, vagy javult, s 23 korábbi infertilis házasságból nyolc esetben jeleztek graviditást. A sikeres műtéti eljárásoknál az intervencionális radiológiai módszer egy szerűbb, olcsóbb, rövidebb időt, kórházi tartózkodást és táppénzes állományt igénylő módszer, amelynek eredményessége eléri a sebészi eljárásét. Az eredmények értékelésében igen érzékeny módszert jelent a real time és a színes Doppler ultrahang vizsgálat együttes értékelése. Véleményünk szerint a varicokele gyógyításában a Varicocid-val végzett scleroterápia az elsőként választandó módszer.

Lege Artis Medicinae

EEG mapping használata a neurológiai diagnosztikában

SZIRMAI Imre, JUHÁSZ Csaba, SUREK György, DOLOGH Ervin

A mapping az agyi elektromos tevékenység (EEG) elemzésének új módszere, amely az EEG matematikai feldolgozásának adatait jól érthető vizuális formában ábrázolja. A cikk áttekinti és az EEG mapping történetét. Az IBM-AT számítógépre írt 16 csatornás EEG mapping rendszer abszolút és relatív teljesítmény térképeket állít elő a két dimenziós skalpon. Az EEG teljesítményének aszimmetriáját, valamint ennek időben történő változását statisztikai módszerekkel méri. A mapping előnyei a hagyományos EEG értékeléssel szemben: 1. a mérés lehetősége becslés helyett; 2. minimális agykérgi működészavarok felfedezése; 3. a vizsgálat anyagának tárolása későbbi összehasonlító vizsgálatokra: teljesítmény spektrum hányadosok segítségével követhető az ischemiás zónák rendeződése; 4. funkcionális vizsgálatok (ingerekkel össze függő reaktivitás) eredményének finom analizise. Az EEG topográfia az acut szakaszban kirajzolja az ischemiás agykéreg terület kiterjedését még mielőtt a CT az agyi infarctus kialakulását érzékelné. Tartósan fennálló interictalis epilepsziás jelek analízise során a domináns frekvencia-összetevők maximumai megjelennek, és ábrázolható a következményes agy kérgi működészavar területe. A valószínűségi mapping az EEG-t a szubjektív leletolvasás területéről a képalkotó eljárások sorába emelte.

Lege Artis Medicinae

Az arteria carotis interna véráramlásának bidirectionalis Doppler vizsgálata

FARKAS Katalin, HORVÁTH Péter, KUSZTOS Dénes

Szerzők folyamatos hullámú Doppler készülékkel vizsgálták a vér áramlási sebességét az arteria carotisokban és ezt a vizsgálatot speciális kompressziós tesztekkel egészítették ki. Hatvan érben vizsgálták az arteria supraorbitalis és az arteria supratrochlearis véráramlását az arteria temporalis superficialis, az arteria facialis, illetve az arteria carotis communis kompressziójakor. Tapasztalataikat összevetik a 30 esetben el végzett carotis angiográfia eredményével és megállapítják, hogy a vizsgálómódszer sensitivitása 80%, specificitása 85%, a pozitív prediktív érték 76%, a negatív prediktív érték 87%. Ennek alapján széles körben ajánlják a módszert a carotis interna szűrővizsgálatára.

Lege Artis Medicinae

A térd ultahang vizsgálat

VADON Gábor, CSÓKÁSI Zsolt, MORVAY Zita

A szerzők 350 térdvizsgálat eredményeit elemzik retrospectiven. 5 és 7 MHz-es linearis transzducerekkel jelenítették meg a térd anatómiai strukturáit a standard síkokban. Részletesen elemzik a térdízületben és az ahhoz kapcsolódó lágyrészekben észlelhető kóros elváltozásokat. Írnak a meniscusok elváltozá sairól, az ízületben és körülötte ábrázolt folyadékgyülemről. Fontosnak tartják a szalag rendszer vizsgálatát. Úgy gondolják, hogy a jelenlegi diagnosztikus lehetőségek közül a térdultrahang vizsgálat előkelő szerepet tölthet be, és segítségével más költségesebb vagy invazív eljárások az esetek jelentős részében helyettesíthetők.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia, CSÁBI Eszter

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzusdokumentuma - A hyperurikaemiás és a köszvényes betegek ellátásáról

Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élő tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletű ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértői testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitűzése volt olyan egyértelmű ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után?

TAMÁS László, KANIZSAI Péter, MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.