Ideggyógyászati Szemle - 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Klinikomorfológiai korreláció a leggyakoribb dementiákban

PAPP I. Mátyás

Az a hatvanas évek második felétől kialakuló felismerés, hogy az időskori dementiák több mint felét Alzheimer-kór okozza és nem „arteriosclerosis cerebri", a dementiakutatás fellendülését indította el, a mely a '80-as években felgyorsult, napjainkban bekövetkezett robbanásszerű fejlődése pedig szinte követhetetlen tömegű adatot szolgáltat. Ennek ellenére épp a legintenzívebben kutatott Alzheimer-kór etiológiájának és patogenezisének megértése ma sem látszik közelinek. Az Alzheimer-kóron kívül elsősorban a vascularis eredetű és a Parkinson-szindrómával járó dementiákban történtek korábbi szemléletünket alapvetően megváltoztató, új megfigyelések. Megismertük a frontostriatalis köröket, amelyek nemcsak az utóbbi két dementiaféleségben, de számos más neurodegeneratív betegségben is kialakuló subcorticalis dementia megértéséhez vittek közelebb bennünket. A neuroimaging eljárások rutin használatával életközelbe kerültek korábban ritkának számított dementiával járó szindrómák is, amelyek valójában gyakoriak. Ilyenek például a medialis thalamuslágyulások, az ún. Binswanger-betegség vagy a subcorticalis arterioscleroticus leukoencephalopathia és a határzóna lágyulások. A klinikopatológiai megfigyelések bizonyították a limbicus és paralimbicus struktúrák, a frontostriatalis körök és az asszociációs pályák károsodásának szerepét a dementia kialakulásában.

HUN 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Jellegzetes betegségkezelési magatartásminták epilepsziás egyének és családtagjaik között

NEMESSÚRI Judit, TÖLGYES Tamás, VERES Judit, RAJNA Péter

A szerzők az epilepsziás betegek gondozása során észlelt, korábban egyértelműen a betegség organikus következményeként számon tartott 4 olyan fő tünetcsoportot ismertetnek, melyek mögött számos esetben a betegek és családtagjaik közötti típusos kapcsolati konstellációk patogén szerepe tárható fel. Ezt esetismertetésekkel illusztrálják. Hangsúlyozzák, hogy 1. Az epilepszia idült betegség, lefolyása során a beteg és szűkebb környezete között minden esetben pszichodinamikai történések is zajlanak; 2. A betegek gondozása során a jelenlegi „neurológiai" attitűdnek és a társadalmi elvárásoknak megfelelően a biológiai történéseken és változásokon van a hangsúly, ezért az intrapszichés és szociálpszichiátriai mozzanatok is sokszor biológiai tünetek formájában jelennek meg; 3. A fenti összefüggésekből következik, hogy a beteg gyakran a pszichés konstellációt interiorizálva azt szomatikus tünetekben fejezi ki, és ezek első megközelítésben „típusos epilepsziaproblémáknak” imponálnak, melyek szomatikus ,,epileptológiai" kezelése természetesen nem lehet sikeres; 4. Mivel a gondozás jelentős részben auto- és heteroanamnesztikus adatokon alapul, a fenti jelenségekre a család együttes exploraciója, a beteg és környezetének esetleges ellentmondásos véleménye hívhatja fel a figyelmet; 5. Az epilepsziás egyéni gondozása során a beteg és családtagjai közt kialakuló betegségkezelési módokat, azok patológiás egyensúlyi helyzeti testi panaszok esetén is figyelemmel kell kísérni.

HUN 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Az MR kontraszthalmozás jellegzetességei ischaemiás cerebrovascularis inzultusokban

KENÉZ József, BARSI Péter, KULIN Árpád, NAGY Zoltán

A stroke klinikai diagnózis. Akut stroke esetén az első vizsgálat a CT, a vérzés kizárására. Ischaemiás stroke-nál az MR korábban és pontosabban detektálja a viszonyokat, mint a CT. A kontrasztos MR különleges halmozási jelenségeket mutat. Ezek: intravasalis jelfokozódás az ischaemiás inzultust szenvedett agyrészlet véredényeiben, meningealis kontraszthalmozás, átmeneti, kevert típusú kontraszthalmozás és parenchymás kontraszthalmozás. A jelen közlemény az enhancement különböző típusú megjelenésének okaival, diagnosztikai jelentőségével és differenciáldiagnosztikai következtetésekkel foglalkozik. A közeli jövőben, több és főként korszerűbb MR-berendezés üzembe állításával a stroke patomechanizmusának pontosabb megismerése, és ennek következtében újabb, eredményesebb gyógyítási eljárások alkalmazása várható.

HUN 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Szérum C-reaktív-protein meghatározása a központi indegrendszer betegségeiben

PINTÉR Erzsébet, KÁLI Gábor, VUKMIROVITS György, NIKOLOVA Radka, YOUSEF M. Gassar, GYARMATI Éva

Neuroinfekció gyanújával vagy egyéb betegségek központi idegrendszeri tünetei miatt kezelt 186 betegnél végeztünk kvantitatív C-reaktív-protein meghatározást. Az esetek között 102 meningitis purulenta, 5 abscessus cerebri, 2 meningitis basilaris, 1 meningitis cryptococcica, 11 sepsis, 22 encephalitis, 5 encephalopathia, 22 autoimmun idegrendszeri betegség, 12 nem gyulladásos eredetű idegrendszeri betegség és 4 tumor cerebri szerepelt. A legmagasabb C-reaktív-protein értékeket az abscessus cerebrinél (250,8 +/-64,2 mg/l), a sepsisnél (221 +/- 16,4 mg/l) és a purulens meningitisnél (153 +/- 94,59 mg/l) mértük. A vírusfertőzések csak mérsékelt emelkedettséget okoztak (36,8 +/- 36 mg/l). A nem gyulladásos eredetű és az autoimmun idegrendszeri betegségekben a normál tartományban találtuk (4,0 +/- 1,5 mg/l, illetve 10,0 +/- 18,5 mg/l). A C-reaktiv-protein-szint jól mutatta mind a lokális, mind a szisztémás reakciókat, ezért hasznos kiegészítő vizsgálatnak tartjuk a központi idegrendszeri betegségek fertőzéses szövődményeinek kórismézésében és a terápia eredményességének ellenőrzésében.

HUN 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Krónikus rekurráló myelitis transversa vagy sclerosis multiplex

UNGUREÁN Aurélia, PÁLFI Sándor, DIBÓ György, VÉCSEI László

A sclerosis multiplex és a myelitis transversa együttes előfordulása az irodalomban ismert. Rendszerint a spinális tünetek jelentkezésén kívül egyéb agyállományi érintettségre mutató neurológiai jelek is megtalálhatók, az MRI vizsgálat disszeminált, demielinizációs fókuszokat mutat az agyban, a kiváltott válaszok pozitívak, az SM meglétét a liquorimmunológia eltérései és az oligoklonalitás is bizonyítják. Ezekben az esetekben a myelitis transversa tünetei évekkel az egyéb SM-tüneteket megelőzhetik, illetve relapsusként önállóan is jelentkezhetnek. A rekurráló myelitis transversa - mint önálló entitás, negatív koponya-MRI-vel, negatív liquorimmunológiával – olyan kérdés, amely mind az etiológiát, mind a terápiás megfontolásokat érinti. Az irodalmi adatok alapján az ismétlődő myelitis transversa mint önálló entitás igen ritka előfordulást mutat. A szerzők által ismertetett betegnél a spinális és opticus eredetet mutató tünetek visszatérő jelentkezése negatív koponya-MRI-vel, negatív liquorimmunológiával önálló, csak a gerincvelőt és az opticusokat érintő demielinizációs betegségnek tűnik, ahol az obszerváció tíz éve alatt nem alakultak ki sclerosis multiplexre utaló tünetek. További megfigyelések szükségesek e viszonylag új és valószínűleg önálló klinikai entitás etiológiai, patogenetikai és esetleg terápiás vonatkozásainak tisztázása érdekében.

HUN 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Kísérlet az epilepsziás rohamok és a komplex időjárás-változások közti összefüggés kimutatására (elővizsgálat)

BÁRTFAY Réka, BÁRTFAI Erzsébet, CSIBRI Éva, RAJNA Péter

A szerzők elővizsgálatukban epilepsziás betegeik rohamainak fellépése és a meteorológiai változások közötti esetleges összefüggés kimutatására keresnek változókat. E célból lakóhely, gyógyszerelés és együttműködés szempontjából homogén, 15 epilepsziás beteg egy év alatt fellépett összesen 816 rohamát vetették össze a tünet jelentkezésekor mért komplex meteorológiai helyzettel. Utóbbit naponta kétszer, 12 óránként határozták meg és a szimpatikus-paraszimpatikus egyensúlyt befolyásoló hatása alapján kóddal jelölték, hét fokozatban. Figyelembe vették a gyors meteorológiai változások szerepének lehetőségét is. A biometeorológiai kódok alakulását nemcsak a rohamnapokon, hanem az epilepsziás tünetek fellépése előtti és utáni 48 órában is követték. A betegcsoport összevont vizsgálata alapján tendencia jellegű eltérés mutatkozott a rohamok körüli időszakban: a rohamok előtti napokon inkább paraszimpatikus, a rohamok utáni periódusban inkább szimpatikus hatású meteorológiai helyzetek fordultak elő. A rohamok jelentkezésében gyors meteorológiai változások nem játszottak statisztikailag értékelhető szerepet.

HUN 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Epilepsziások tartós monitorozása 2. rész

VI. Technikai és metodológiai megfontolások. VII. A specifikus ETM-rendszerek ajánlott használata. VIII. Minimális standard követelmény specifikus indikáció esetén a gyakorlatban. IX. Az ETM-ről készült írott lelet irányelvei.

HUN 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Beszámoló a sclerosis multiplex társaságok nemzetközi szövettsége budapesten tartott világkongresszusáról

KOMOLY Sámuel

A Sclerosis Multiplex Társaságok Nemzetközi Szövetsége a Magyar SM Társaság meghívására 1994. szeptember 15–22. között Budapesten tartotta 27. évi rendes kongresszusát, amelyen 34 országból 340-en vettek részt. A kongresszuson részt vevő betegek, önkéntes segítők, orvosok (köztük a betegség számos világhírű szakértője) vitatták meg az SM-mel kapcsolatos aktuális problémákat, a világszövetség tennivalóit. A helyszín jó lehetőséget biztosított azon szomszédos országok számára, amelyekben az SM-önsegítő mozgalom még csak csírájában létezik, hogy megismerhessék, miképpen kell felépíteni és működtetni egy nonprofit, betegeket segítő társaságot. Az ezt tárgyaló kétnapos továbbképzésen 13 ország 41 meghívott képviselője vehetett részt.

HUN 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága

A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága 1994. májusi tudományos ülésén elhangzott előadások közül közöljük kettő kivonatát. "Az aminosavak koncentrációváltozása essentialis tremoros betegek szérumában és liquorában." "Teofillin hatása Parkinson-szindrómában."

HUN 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága

LEEL-ÖSSY Lóránt

Beszámoló a magyar ideg- és elmeorvosok társasága neuropatológiai szekciójának munkájáról. Újabb megfigyelések a corpus amylaceum (polyglucosan test) vizsgálatában.

HUN 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

[Magyar Idegsebészek Társasága]

[Idegsebészeti Társaságok Világszövetsége, Hírlevél 1994 tavasza ]

ENG 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Magyar gyermekneurológiai, -idegsebészeti, gyermek- és ifjúságpszichiátriai társaság

GYÖRGY Ilona

A társaság jövő évi kongresszusát Kecskeméten rendezi 1995. május 14-16-án, nemzetközi részvétellel

HUN 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Magyar gerinc társaság

A Magyar Gerinc Társaság 1994. évi tudományos ülése.

HUN 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Horányi Béla klinikai idegtudományi társaság

MÁRKUS Atilla

Az Ideggyógyászati Szemle vezetősége és társaságunk vezetősége megállapodása értelmében 1994 júliusától a Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság az Ideggyógyászati Szemle társtulajdonosa lett. Ez az esemény indíttatott arra, hogy társaságunk néhány fontosabb jellemzőit, működési sajátosságát ismertessük.

HUN 1994;47(11-12)