Lege Artis Medicinae - 1992;2(02)

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

A plasztikai sebészet újabb lehetőségei a daganat miatt eltávolított emlő pótlására

GULYÁS László

Az emlődaganat miatt operált betegek emlőjének plasztikai sebészeti helyreállítása számos ellentmondást, meg nem oldott kérdést vet fel ma is. Az elmúlt évek során az emlődaganatok sebészetében szemléletváltozás zajlott le. Ennek legfőbb oka az a felismerés volt, mely szerint az emlőtumorok sebészi kezelése után a hosszútávú túlélés nem függ a műtéti beavatkozás kiterjesztésétől. Egyre inkább a csökkentett radikalitású műtétek terjedtek el. A horizontális metszésvezetés mellett a mellkasfali... tovább »

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Eredményeink a varicokele scleroterápiájában

VADON Gábor, POKORNYI Lajos, BALI Ilona, NAGY Endre, SZÖLLŐSI János

A testicularis varicokele a férfi infertilitas egyik leggyakoribb oka, amelynek gyógyítása sebészi, vagy transzkatéteres úton megoldható. Munkánkban saját beteganyag alapján az intervencionalis radiológiai mód szer eredményességét kívántuk lemérni. 151 vena spermatica interna phlebographiát végeztünk bal oldali varicokele miatt. Varicocid (Kreussler) alkalmazásával 122 betegnél történt scleroterápia. A beavatkozás előtt értékeltük az anamnesist, a megtekintést, a tapintást, az ultrahang... tovább »

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

EEG mapping használata a neurológiai diagnosztikában

SZIRMAI Imre, JUHÁSZ Csaba, SUREK György, DOLOGH Ervin

A mapping az agyi elektromos tevékenység (EEG) elemzésének új módszere, amely az EEG matematikai feldolgozásának adatait jól érthető vizuális formában ábrázolja. A cikk áttekinti és az EEG mapping történetét. Az IBM-AT számítógépre írt 16 csatornás EEG mapping rendszer abszolút és relatív teljesítmény térképeket állít elő a két dimenziós skalpon. Az EEG teljesítményének aszimmetriáját, valamint ennek időben történő változását statisztikai módszerekkel méri. A mapping előnyei a hagyományos EEG... tovább »

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Az arteria carotis interna véráramlásának bidirectionalis Doppler vizsgálata

FARKAS Katalin, HORVÁTH Péter, KUSZTOS Dénes

Szerzők folyamatos hullámú Doppler készülékkel vizsgálták a vér áramlási sebességét az arteria carotisokban és ezt a vizsgálatot speciális kompressziós tesztekkel egészítették ki. Hatvan érben vizsgálták az arteria supraorbitalis és az arteria supratrochlearis véráramlását az arteria temporalis superficialis, az arteria facialis, illetve az arteria carotis communis kompressziójakor. Tapasztalataikat összevetik a 30 esetben el végzett carotis angiográfia eredményével és megállapítják, hogy a... tovább »

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

A térd ultahang vizsgálat

VADON Gábor, CSÓKÁSI Zsolt, MORVAY Zita

A szerzők 350 térdvizsgálat eredményeit elemzik retrospectiven. 5 és 7 MHz-es linearis transzducerekkel jelenítették meg a térd anatómiai strukturáit a standard síkokban. Részletesen elemzik a térdízületben és az ahhoz kapcsolódó lágyrészekben észlelhető kóros elváltozásokat. Írnak a meniscusok elváltozá sairól, az ízületben és körülötte ábrázolt folyadékgyülemről. Fontosnak tartják a szalag rendszer vizsgálatát. Úgy gondolják, hogy a jelenlegi diagnosztikus lehetőségek közül a térdultrahang... tovább »

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Az allogén csontátültetések immunológiai vonatkozásai

NOVÁK László, SZABÓ György, SCHMIDT Béla

A szerzők az allogén csonttranszplantációt követő immunológiai reakciókat és ezek következményeit vizsgálták merthiolatos konzerválás, mélyfagyasztás, valamint decalcinálás után. Állatkísérletekben vizsgálják az immunreakciók radiológiai és szövettani jellegzetességeit. A legnagyobb immunválaszt a mélyfagyasztott csont átültetése után észlelték, és ugyanitt volt a legjellemzőbb az átültetett csont felszívódása és álízület kialakulása is. A merthiolátos konzerválás után immunválaszt nem... tovább »

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Mozgásszervi betegségek bányászok között

SCHMIDT Béla, MAGDICS Mária

Szerzők áttekintik a mozgásszervi megbetegedések hazai adatait. Ismertetik a Pécs-Vasas Bányaüzem Petőfi Akna dolgozóinak elvégzett mozgásszervi szűrővizsgálatát. Értékelik a 611 vizsgált dolgozó leleteit. Megállapítják, hogy leggyakrabban a gerincelváltozások fordulnak elő, ezt követik a térd és a láb megbetegedései. Elemzik az elváltozások összefüggését az életkorral és a földalatti szolgálati idővel. Megállapítják, hogy a vizsgáltak 64%-ában van valamilyen mozgásszervi elváltozás. Ki emelik... tovább »

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Levelezés

CSÁSZÁR Gyula, BRASSÁNYI Pál

"Igen értékes lapuk ez évi 17. számában jelent meg az általam nagyra becsült dr. Harmat Pál közleménye ezzel a felhívó címmel: Visszaélés a pszichoszomatikaval: a pszichiátria organikus dimenziója. Mivel 20 éve foglalkozom pszichoszomatikával, azt hiszem, jogosult részemről, hogy néhány kritikai megjegyzést tegyek, fenntartva azt a véleményemet, hogy Harmat Pált kiváló orvosnak tartom, akinek évekkel ezelőtti „eltávozását” fájdalmas szakmai veszteségként kellett elkönyvelnünk. " Mi lesz... tovább »

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Az Egészségügyi Tudományos Tanács állásfoglalása az orvosbiológiai kutatások szakmai-etikai kérdéseiről

Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) – annak a felelősségnek a tudatában, amely a képviselt szakmai-etikai értékekből és a működéséről szóló jogszabályokból következik – az orvosbiológiai kutatások etikai véleményezése és engedélyezése gyakorlatában az érvényes jogszabályok egységes végrehajtása érdekében időszerűnek tartja az alábbi állásfoglalás közzétételét:

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Az Egészségügyi Tudományos Tanács állásfoglalása a természetgyógyászati ténykedésről és eljárásokról, valamint a nem bizonyított gyógyhatású, gyógyszerként el nem fogadott szerek orvosi alkalmazásáról

Egészségügyi rendszerünk küszöbön állók megújításának időszakában az ETT plénuma szükségszerűen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a hazai orvoslás és betegellátás milyen típusú rendszerben működik, hol van a helye és mi a szerepe a korábbi évtizedekben egyedülinek elismert és elfogadott tudományos orvoslás mellett a döntően csak fizikai eljárásokat és természetes anyagokat alkalmazó természetgyógyászatnak. Ez a kérdés az egészségügyi dolgozó kat és a lakosságot egyaránt foglalkoztatja,... tovább »

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Csontvelő-transzplantáció felnőttekben

RÁK Kálmán, PETRÁNYI Győző

A donor gondos megválasztásával és megelőző immunszuppresszív kezeléssel, szükség szerint ablativchemo- vagy chemoradiotherapiával ma sok csontvelő recipiensnek jó esélye van arra, hogy a korábban gyógyíthatatlan betegségből meggyógyuljon vagy legalább az életminősége tartósan javuljon. A csontvelő transzplantáció fő javallatai (felnőttekben), A csontvelő-nyerés technikája, A beteg (recipiens)-választás szempontjai, Donor-szelekció, Transzplantáció előtti tennivalók, A transzplantációt követő... tovább »

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Jó Étvágyat!? A Szerkesztő Levele

SAS Géza

Jól nevelt ember étkezés előtt társaságban, családban illő módon jó étvágyat kíván a többieknek. Teszi ezt még akkor is, ha az asztaltársaság nagyobbik fele közben étvágycsökkentő tablettát szed és kenyér helyett Abonettet rágcsál. Egyrészről a jó étvágy valóban jó dolog, hiszen számos betegség kezdetét jelzi vagy tüneteként szerepel az étvágytalanság. Másrészt azonban a jó étvágy éppenséggel maga lehet számos megbetegedés kiváltója és okozója. E kérdés napirendre tűzését nemcsak az elhízásnak... tovább »

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Minőségbiztosítás a kórházi szolgáltatásokban - egy kihívás

EUGEN Hauke

1. Bevezetés, 2. Mi a minőség?, 3. A minőség megítélésének módjai, 4. A minőségbiztosítás motivációi, 5. Ellenállás a minőségbiztosítással szemben, 6. A minőségbiztosítás célja, 7. A hivatás gyakorlásának a minősége, 8. A minőségbiztosításnál követendő eljárás, 9. Bevezetési stratégia, 10. A tanácsadó szerepe a minőségbiztosításban, 11. A minőségbiztosítás jövője, 12. Záró megjegyzések

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Másképpen az emberközpontú gyógyításról

GÁBOR Zsuzsa

Egészségügyünk évtizedek óta mélyülő válságának talán legfájdalmasabb következménye a hagyományos emberi-személyi kapcsolatok tartalmainak megváltozása, kiüresedése. Sovány vigasz, ha tudjuk, hogy korántsem izolált jelenségről és nem is nemzeti sajátosságról, valamiféle magyar átokról van szó. A tudományos-technikai forradalom okozta robbanás a világ más tájain is felkészületlenül érte az egészségügyet. A krízis mélysége, tüneteinek súlyossága legfeljebb a kompenzáció gazdasági lehetőségének... tovább »

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

A frontvonalról jelentik

A Parlament Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottsága az eszeveszett év végi törvénykezési hajsza során is talált módot, hogy találkozzék az Állami Népegészségügyi és Tiszti főorvosi Szolgálat vezetőjével, Kertai Pál országos tisztifőorvossal és a megyei tisztifőorvosokkal. Jó alkalom volt ez arra, hogy szembesüljenek a bizottság tagjai az első, közreműködésükkel megszületett népegészségügyi alaptörvény működésével, bizonyos döntéseik, kompromisszumaik következményeivel, és arra is,... tovább »

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Listákat ne!!! A gyószerrendelés új szabályairól

ANDRÁS László

Megkérdeztük Matejka Zsuzsát, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Egészség- és Gyógyszerügyi Főosztályának vezetőjét a legutóbbi, nagy vihart kavaró gyógyszerrendelést szabályozó miniszteri rendeletek kapcsán, hogy ki kezdeményezi ezeket a rendeleteket?

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Arcok a parlamentből

Fáklya Csaba, SZDSZ; Budapesten születtem, hat gyermekes család legidősebb fiaként. Véletlen, de tény, hogy mint annyi mai politikus, én is a Toldi Gimnáziumban érettségiztem. Sok megbetegedés volt a családban, édes apám súlyos tüdőbeteg volt, majd rákban halt meg. Lehetséges, hogy emiatt vonzódtam az orvosi pályához.

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Néhány mondat a betegszabadságról

ANDRÁS László

Hat munkanappal tervezett bevezetése előtt, 11 december 21-én kezdett az Országgyűlés a 25 napos betegszabadságról intézkedő törvénytervezetet általános vitájához. Az általános vitát mint előterjesztő, SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti miniszter vezette be:

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

A számítógép megjelenése az egészségügyben II.

BORDÁS István

A következőkben az „online” számítógépes alkalmazások néhány jellemzőjét elemezzük szociológiai szempontból. A magányos online eszközök és a helyi számítógépes hálózat; A barkácsolás dicsérete; A forgalmazás és a manadgement kérdései; Alapítvány és koncepció? Észrevételek egy felhívás kapcsán;

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Vérátömlesztésről - magyarul, 1810-ben

KISS László

Orvostörténeti alaptény, hogy emberen az első transzfúziót a francia Jean Baptiste Denis (?-1704) hajtotta végre 1667. november 23-án. Denis és segítőtársa, Paul Emmerez (?-1690) egy erősen kivérzett 15 éves fiúba mintegy negyed liternyi bárányvért ömlesztett át - állítólag jó eredménnyel. A kivérzést a fiú lázas megbetegedése miatt ismételten alkalmazott érvágás okozta (5, 16, 8, 14). Pár hét múlva, 1667 decemberében már az olasz Giovanni Riva (1627–1677) is végez vérátömlesztést (13). E bátor... tovább »

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Menedzserképző tanfolyam Hollandiában

SZIJ Ildikó, JÓZSA György, VAJDA Miklós

A Hogeschool van Amsterdam által szervezett 7 hónapos egészségügyi tanfolyamon vettünk részt Amszterdamban. Erre a holland kormány által finanszírozott kurzusra tíz magyar egészségügyi dolgozót – felerészben orvost – választottak ki Magyarország több orvosegyeteméről, illetve az OTE-ről. Ugyancsak tízen érkeztek Lengyelországból, és az angol nyelven tartott előadásokon végig közösen vettünk részt.

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Munkaegészségügyi konferencia

REICHERT Ursula

Az Osztrák Munkaegészségügyi Társaság évente tartja országos konferenciáját, melynek helyszíneként az idén a festői szépségű Leo bent választották. Ez a város Stájerország második legnagyobb városa, híres ércbányászatáról, bányászati egyeteméről, fémfeldolgozó iparáról, és nem utolsó sorban a Gösser sörről.

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Néhány gondolat az egyetemen folyó idegennyelv oktatásról

BENEDEK György, BÖTI Zsuzsanna, DOMBI György

Az orvosegyetemeken történő idegen nyelvi oktatásnak több célja van. El lehet várni tőle azt, hogy: 1. Képessé tegye a hallgatókat arra, hogy szakirodalmi ismereteket sajátítsanak el idegen nyelven (elsősorban angolul). 2. Képessé tegye a hallgatókat arra, hogy idegen nyelven beszélő kollégákkal itthon és esetleges tanulmányút, vagy külföldi kongresszusi szereplés alkalmával külföldön kommunikálni tudjanak. 3. Képessé tegye az arra alkalmas hallgatókat, hogy idegen nyelven tudják közölni szóban... tovább »

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Képzőművészeti Rovat

KOVÁCS Zoltán

A Dioszkuridész-kódex jelentősége az orvostudományban és a művészettörténetben

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Könyvekről

BUDA Béla

"A magyar születés bánatos szociológiája" Terhesség - szülés - születés. című könyv ismertetése

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.