Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 341
Lege Artis Medicinae
2000. OKTÓBER 01.
A szívizom-hypertrophia és a szívelégtelenség molekuláris mechanizmusai
A tanulmány a szívizom-hypertrophia és a következményes szívelégtelenség kialakulásának legfontosabb molekuláris mechanizmusait foglalja össze. A folyamatok ismerete számos esetben lehetőséget nyújt farmakoterápiás beavatkozásokra is. Elsőként a három alegységből álló G-proteineket és az ezekhez kapcsolt intracelluláris szabályozó rendszereket ismertetik, különös tekintettel a transzgenikus állatmodellekben megismert folyamatokra. E területen a szívizom-hypertrophia befolyásolására olyan klinikailag hatékony szerek vannak, mint az ACE-gátlók, az angiotenzinreceptor-antagonisták, valamint az a- és B-adrenerg-receptor-bénítók. A patomechanizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségűek a mitogén aktiválta proteinkinázok, amelyek a hypertrophiás kaszkád későbbi szakaszában szerepelnek. Figyelemre méltó vizsgálatok folynak a lipidoldékony statinok (a Ras-farnezilálás indirekt gátlószerei) esetleges terápiás alkalmazhatóságával kapcsolatban. A szívizom-hypertrophia és a szívelégtelenség létrejöttében alapvető az intracelluláris kalcium homeosztázis megváltozása. A cikk harmadik részében a kalcium- és kalmodulinfüggő protein foszfatáznak, a calcineurinnak a szerepét vizsgálják ebben a folyamatsorban. A cyclosporin A vagy a tacrolimus (calcineurininhibitorok) adása nem javasolható a szívizom-hypertrophia minden formájában, de egyes esetekben mégis hatásosnak bizonyulhat. A szívelégtelenség végállapotában az egyik legsúlyosabb, ma még megoldatlan problémát a repolarizációs zavarok okozta kamrai ritmuszavarok kialakulása jelenti. Ennek egyes mechanizmusait is bemutatják, kiemelve a nátrium-kalcium csere transzporter gátlását mint a jövőbeli ígéretes terápiás lehetőségek egyikét.
Lege Artis Medicinae
2000. OKTÓBER 01.
Lege Artis Medicinae
2000. OKTÓBER 01.
Az elhízás, az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú diabetes mellitus kapcsolatának molekuláris mechanismusa
A mára egyaránt népbetegséggé vált elhízás és (2 es típusú) diabetes mellitus kauzális kapcsolata epidemiológiai és patogenetikai adatok alapján bizonyított. E folyamatban kiemelt jelentőségűek a táplálékfelvétel szabályozásának, az adaptív termogenezisnek, valamint a zsírszövet endokrin szabályozórendszerének az eltérései az élettani folyamatoktól. Az étvágyszabályozó rendszeren belül az inzulinrezisztenciához vezető legfontosabb tényezők a leptin, az Agouti-szerű fehérje, valamint a proopiomelanokortin rendszernek és receptorainak az eltérései. Az elhízáshoz vezető legfontosabb tényezők a termogenezis szabályozásának a megváltozásában a B3-adrenerg receptorok és a szétkapcsoló fehérjék mutációi. A zsír szöveti mediátorok közül e tekintetben a legdöntőbb a szabad zsírsav, a tumornekrózis-faktor rendszer, a leptin, valamint az e tényezők genetikus szabályozásában kulcsszerepet játszó peroxiszóma proliferátor aktiválta receptor.
Ideggyógyászati Szemle
2000. JÚLIUS 01.
A buspiron és a benzodiazepinek eltérő neurológiai hatásai - elméleti áttekintés és klinikai tapasztalatok
Az utóbbi évtizedben a neuropszichiátriai betegségek terápiáját forradalmasító új gyógyszerek jelentős része a szerotonerg (5-HT) rendszeren keresztül fejti ki hatását. Ezen betegségek körébe tartozik a migrén, a szorongásos, a depressziós kórképek és a schizophrenia. A szerotonerg készítmények egyike a parciális agonista buspiron, amely a pre- és posztszinaptikus 5-HT1A-receptorokon fejti ki hatását.
Lege Artis Medicinae
2000. JÚNIUS 01.
Ideggyógyászati Szemle
2000. MÁJUS 01.
Az adenozin-A2A-receptor-antagonisták lehetséges szerepe a parkinson-kór kezelésében
A Parkinson-kór a nigrostriatalis idegsejtek lassú pusztulása következtében kialakuló betegség. A striatalis dopaminszint csökkenése miatt az indirekt útvonal induló sejtje, a striatopallidalis sejt túlaktiválódik, míg a direkt útvonalhoz tartozó sejtek, a striatonigralis és striatoentopeduncularis sejtek alulaktiválódnak.
Ideggyógyászati Szemle
2000. MÁRCIUS 01.
A kozponti idegrendszer vérkeringésének és anyagcseréjének vizsgálata kísérletes és klinikai képalkotó eljárásokkal
A szerzők összefoglalják az állatkísérletekben és a klinikai gyakorlatban a központi idegrendszer véráramlásának és anyagcseréjének vizsgálatára leggyakrabban alkalmazott képalkotó eljárásokat. Ismertetik az eljárások elvét, rövid történetét és példákat mutatnak be a módszerek érzékenységének és feloldóképességének szemléltetésére.
Ideggyógyászati Szemle
2000. MÁRCIUS 01.
A központi idegrendszer vérkeringésének és anyagcseréjének vizsgálata kísérletes és klinikai képalkotó eljárásokkal
A szerzők összefoglalják az állatkísérletekben és a klinikai gyakorlatban a központi idegrendszer véráramlásának és anyagcseréjének vizsgálatára leggyakrabban alkalmazott képalkotó eljárásokat. Ismertetik az eljárások elvét, rövid történetét és példákat mutatnak be a módszerek érzékenységének és feloldóképességének szemléltetésére.
Lege Artis Medicinae
2000. MÁRCIUS 01.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség háziorvosi kezelése
A krónikus obstruktív tüdőbetegség kezelésének alapfeltétele a dohányzás teljes elhagyása. A gyógyszeres kezelés célja a tünetek (nehézlégzés, köhögés és köpetürítés) mérséklése, a teljesítőképesség fokozása és az életminőség javítása. A gyógyszeres kezelés alapja a hörgőtágítók (antikolinerg és béta receptor-agonista készítmények, valamint a teofillin) alkalmazása. Akut exacerbatiók esetén antibiotikus kezelés indokolt. Az inhalatív szteroidok hatásossága nem tisztázott, a szisztémás szteroidok alkalmazását a súlyos mellékhatások korlátozzák. A betegség előre haladott állapotában a tartós oxigénkezelés javítja az életkilátásokat. A kezelés szerves része az expectoratiót és a helyes légzéstechnikát elősegítő, az izomerőt és a teljesítő képességet fokozó, az életminőséget javító légzésrehabilitációs terápia. A kezelés eredményességéhez a beteg aktív együttműködése szükséges, ennek érdekében nagyon fontos a részletes tájékoztatása a betegségéről és a teendőiről.
Ideggyógyászati Szemle
2000. JANUÁR 01.
Kinurenin a központi idegrendszerben: a kinurénsavteszt és a kognitív folyamatokat befolyásoló farmakonok
A kognitív folyamatok patobiokémiai mechanizmusainak pontosabb megismerése alapján dolgozhatók ki hatékonyabb terápiás stratégiák. Az elmúlt évek kutatásai igazolták azt, hogy az excitotoxinok amellett, hogy fontos szereplői a neurodegeneratív kórképek patogenezisének, lényeges tényezői a kognitív folyamatok szerveződésének is.
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”
2024 JÚN 18.
1.
2.
3.
Mesterséges intelligencia
A legújabb, MI által asszisztált robotsebészet megérkezett Magyarországra
2024 SZEPT 27.
4.
Orvoslás és társadalom
Különleges nap halmozottan sérült gyermekeket nevelő szülők számára a Bükki Nemzeti Parkban
2024 SZEPT 27.
5.