Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 29
Ideggyógyászati Szemle
1994. JANUÁR 20.
Humán gliomák vizsgálata az OITI C3-11 monoklonális antitesttel
Intézetünkben OITI C3-11 jelű monoklonális antitestet állítottunk elő GFAP pozitív humán glioblastoma multiforme tumorsejtek ellen. A monoklonális antitest specificitását különböző emberi agydaganatokon és nem tumoros agyszöveten vizsgáltuk, szövettenyészetben és paraffinos metszeteken. Az OITI C3-11 monoklonális antitest 18 malignus gliomából 16-tal, míg 6 jóindulatú gliomából csak eggyel reagált. Nem volt reakció meningeomával, hypophysisadenomával, metasztatikus agydaganatokkal és egészséges felnőtt agyszövettel.
Lege Artis Medicinae
1993. NOVEMBER 30.
Természetes humán alfa interferon alkalmazása oralis vírusfertőzésekben és következményes betegségekben
A szerzők 35 betegen egy magyar előállítású, természetes alfa interferonkészítmény hatását vizsgálták. A betegek a szájban előforduló vírusfertőzésekben (gingivostomatitis herpetica, krónikus recidiváló herpes), illetve vírussal kapcsolatos betegségekben (herpetiform ulceratio, krónikus recidiváló aphtha, Sutton aphtha és postherpeti cuserythema exsudativum multiforme) szenvedtek. Napi 1 illetve 2 millió NE alfa interferont kaptak (im.), 10 napon át. A kezelés előtt és után 10 nappal laboratóriumi vizsgálatokat, majd 1 és 3 hónap múlva klinikai ellenőrzést végeztünk. A rutin laboratóriumi vizsgálatok mellett meghatároztuk az LGL sejt és abszolút lymphocytaszámot, az azonnali és a teljes rozettaszámot, valamint 10 esetben a felszíni markerek expressziójának változásait. Az alfa interferon kezelés hatására nem változtak a szokványos laboratóriumi paraméterek. Az LGL, az azonnali és teljes rozettaképző sejtek száma szignifikánsan emelkedett. Szignifikánsan emelkedett a CD 8, CD 11b, CD 14, CD 25 és a CD 45R felszíni markerek expressziója is. A betegek 72,7%-a gyógyult, 15%-a javult, és eddig csak három esetben alakult ki recidiva. A kezelés során nem fordult elő olyan mellékhatás, amely miatt a kezelést meg kellett volna szakítani. Az eredmények alapján úgy látszik, hogy az alfa interferon sikeresen alkalmaz ható az oralis vírusos és vírussal kapcsolatos betegségek kezelésében.
Ideggyógyászati Szemle
1993. NOVEMBER 20.
[Nagydózisú dibromdulcit, valamint dibromdulcit és BCNU hatása supratentorialis malignus gliomák posztoperatív kezelésében (pilot study)]
[A szerzők úgynevezett pilot study formájában vizsgálták nagydózisú Dibromdulcit (DBD), valamint DBD és BCNU kombináció hatását supratentorialis, anaplasztikus astrocytoma és glioblastoma posztoperatív kezelésében. Minden esetben a daganat kiterjedt eltávolítása történt. A műtét utáni besugárzás alatt 27 beteg kapott a korábbinál nagyobb adagban DBD-t, heti egyszeri 700 mg/m2 dózisban. Ezt követően 9 beteg részesült nagydózisú DBD monoterápiában, havonta egyszer 1400 mg/m-, míg további 13 beteg DBD (1000 mg/m2) és BCNU (150 mg/m^) kezelést kapott két egymást követő napon, ismételve 6-8 hetenként. Mindkét kemoterápiás kezelést jól tolerálták a betegek, toxicus szövődmény következtében egyikük sem halt meg. Egy beteg vérképzőrendszere szenvedett olyan súlyos károsodást az első DBD és BCNU dózis után, hogy a kezelést végleg meg kellett szüntetni, de a beteg állapota ezután teljesen rendeződött. A nagydózisú DBD monoterápia feltűnően aktívnak bizonyult glioblastomával szemben, míg nagyobb adagban adoh DBD és BCNU inkább az anaplasztikus astrocytomak kezelésében mutatott kifejezettebb hatást. Az eredmények egészében biztatóak, így indokoltnak tűnik további, kiterjedtebb vizsgálatok végzése további részletes információk nyerése céljából. ]
Ideggyógyászati Szemle
1989. OKTÓBER 01.
A monoclonalis antitestek alkalmazásának lehetőségei a malignus glioma diagnosztikájában és kezelésében
A monoclonalis antitestek előállításának rövid ismertetése után a szerzők irodalmi referátumot adnak a monoclonalis antitestek alkalmazásának lehetőségeiről a malignus gliomák diagnosztikájában és terápiájában. A primer malignus agydaganatok (glioblastoma, astrocytoma) prognózisa igen rossz, a teljes tumoreltávolítás és a postoperatív radio- és chemotherapia ellenére is.
Ideggyógyászati Szemle
1974. JÚLIUS 01.
Vincristinsulphat (VCR) mitózisgátló hatásának vizsgálata glioblastoma multiforme szövettenyészeteiben
Szerzők humán glioblastoma multiforme szövettenyészeteiben Vincristin-sulphat mitózisgátló hatását vizsgálták, a szer koncentrációjának függvényében. Megállapították, hogy a VCR 10“5—10'3 yg/ml koncentrációs tartományban egyformán hatásos volt, de a statisztikai értékelés adatai szerint a hatás kimutatására csak a 10"3 yg/ml-es dózis volt elegendő. A cytotoxikus hatás a mennyiségi viszonyok mellett cytomorphologiai változásokban is megnyilvánult. Az interfázisos sejtekre gyakorolt hatás arra utalt, hogy a szerre nemcsak az osztódó sejtek reagáltak. Ennek alapján felmerült az antimitotikum fázisspecifitásának kérdése és a vizsgálatokhoz használt sejtpopuláció kinetikai viszonyainak megismerése.
Ideggyógyászati Szemle
1974. FEBRUÁR 01.
Malignus supratentorialis gliomák kombinált postoperatív kezelése Vincristin sulphattal
A szerzők 18 malignus glioma műtét, ill. reoperatio utáni kombinált: rtg-therapia és intravénás Vincristin kezelés eredményéről számolnak be. A 15 első műtét utáni kezeléskor 12 glioblastoma, 3 astrocytoma malignum. A reoperált daganatok ugyancsak glioblastomák, ill. elfajult malignus astrocytomák voltak. A módszer a következő volt: a közvetlen postoperativ szakban 8—14 nap alatt 6,0—12,0 mg VCR-t (0,08—0,1 mg/kg) adtak, majd két sorozatban összesen 5000 rad telecobalt besugárzást végeztek. A második VCR sorozatot a betegek a műtét után átlag 6 hónappal kapták, további 8,0—12,0 mg mennyiségben. A teljes VCR dosis 15,0—22,0 mg volt. Irreversibilis szövődmény nem fordult elő. A kezelés eredménye kissé meghaladta a csak besugárzás útján elérhető túlélési átlag időtartamot: a median túlélés 9 hónap volt. Műtét után hat hónapon belül mortalitás nem fordult elő. A reoperált betegek legalább ugyanolyan hosszú ideig éltek túl, mint a reoperatio előtt.
Ideggyógyászati Szemle
1964. ÁPRILIS 01.
A csökkenő EEG-focus mechanismusáról
Szerzők két eset kapcsán az organicus agyi károsodásoknál ritkán észlelhető csökkenő EEG-focus mechanizmusát tárgyalják. Az egyik esetben — glioblastoma multiforme — a hirtelen kialakult cerebralis oedema erősítette fel a tumor okozta elektrographiás eltéréseket, majd ennek megszűntével a diffus abnormitások eltűntek, s a gócos eltérés jelentősen csökkent. A másik betegnél totálisan eltávolított meningeoma residualis laesiós activitását erősítették fel az időközben fellépett epilepsiás rohamok. Ez utóbbiakban anticonvulsiv therápiára való megszűnte után a görbe újra csupán a minimális laesiós maradvány jeleit mutatta. Ezzel kapcsolatban szerzők rövid áttekintést adnak az organicus károsodások EEG-activatiós módszereiről.
Ideggyógyászati Szemle
1963. JÚLIUS 01.
Gliomák viselkedése szövettenyészetekben III. In vivo besugárzott gliomák összehasonlító vizsgálata
1. Négy glioma összehasonlító vizsgálatát végeztük el első és recidív műtét kapcsán. A műtéti anyagból egyidejűleg szövettenyésztést is végeztünk. 2. Két glioblastoma multiforme és egy astrocytoma malignum diagnosissal operált beteg az első műtét után röntgen besugárzásban részesült, míg egy astrocytoma malignum diagnosissal műtött beteg nem kapott sugár kezelést. 3. A besugárzás eredményeképpen szövettenyészetben csökkent a tumor sejtek hosszabb ideig való tenyészthetősége, mely már a bekövetkező degeneratióban nyilvánult meg. A besugárzott tumorsejtek biológiai aktivitásának csökkenése a sugárhatás következményének tekinthető. 4. Egy esetben a nem besugárzott tumorszövetben recidív műtét alkalmával malignus irányban történő elváltozást figyeltünk meg szövettani feldolgozás után. 5. Egy esetben az első műtétkor eltávolított tumor szövet aktivitása tenyészetben már a malignus astrocytoma képét mutatta, mely a második műtétkor eltávolított szövetben talált malignus elváltozást előre jelezte.
Ideggyógyászati Szemle
1961. AUGUSZTUS 01.
Gliomák viselkedése szövettenyészetben
A szerzők eddigi vizsgálataik során 107, különböző szövettani szerkezetű emberi agydaganat szövettenyésztését végezték. Jelen közleményben 21 szövettanilag az astrocytoma-glioblastoma csoportba sorolt daganat szövettenyésztési eredményeiről számolnak be. A szövettenyésztés nyújtotta biológiai és cytológiai jelenségek megfigyelésével a neuropathológiai klasszifikációs kérdéseihez igyekeztek adatokat szolgáltatni. Az eddigi eredmények alapján a Kernohan által alkalmazott fokozati beosztást elsősorban az astrocytoma - astrocytoma malignum csoportban látják indokoltnak. A glioblastoma diagnosisú daganatok egyszerű, további malignitási fokozatként való felvételét az eddigi tenyésztési eredmények nem támasztják alá, hanem a glioblastoma multiforme önálló daganat csoportonként való elkülönítése látszik továbbra is indokoltnak.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.