Ideggyógyászati Szemle - 1964;17(04)

Ideggyógyászati Szemle

1964. ÁPRILIS 01.

A liquorelektrophoresis jelentőségéről

PÉTER Ágnes, SCHMIDT Rudolf

Szerzők 200 neurológiai megbetegedésnél végeztek qualitativ liquorfehérje meghatározást. Eseteiket kórképek szerint 10 csoportra osztva kielemezték, hogy a különböző fehérjefractiók alakulása melyik csoportban fordult elő leggyakrabban és hol érte el az egyes fractiók concentratiója a legmagasabb értékeket. Ezen eredmények alapján tüntették fel a liquorpherogramm jellemző változásait különböző neurológiai megbetegedéseknél. Adataik a tumorok és gyulladások liquorelektrophoretikus elváltozásait illetően az irodalmi adatokkal megegyeznek, nem gyulladásos elváltozásokra vonatkozóan attól részben eltérnek. Megfigyeléseik szerint a V fractio emelkedése leginkább gyermekkori károsodásra, ß fractio felszaporodása „genuin” sacerre, r emelkedése agyi atrophiára jellegzetes. Symptomás epilepsiánál az a2r kombinatiót, systemás elváltozásoknál r emelkedés mellett a ß globulin, traumáknál r emelkedés mellett a V fractio felszaporodását is észlelték.

HUN 1964;17(04)

Ideggyógyászati Szemle

1964. ÁPRILIS 01.

Senilis plaqueok vizsgálata phasiscontrast mikroszkóppal

DR EPSTEIN Ottó

Mindezekből az ábrákból megállapítható, hogy azokon a területeken, ahol a Braunmühl eljárással rések, szövethiányok mutatkoznak, a natívkészítményben az ún. primitív plaqueoknál a sértetlen struktúra, a durva plaqueoknál pedig egy többé-kevésbé megváltozott struktúra található.

HUN 1964;17(04)

Ideggyógyászati Szemle

1964. ÁPRILIS 01.

A csökkenő EEG-focus mechanismusáról

DR TOMKA Imre, DR NAGY Vilmos, DR BAUMANN Piroska

Szerzők két eset kapcsán az organicus agyi károsodásoknál ritkán észlelhető csökkenő EEG-focus mechanizmusát tárgyalják. Az egyik esetben — glioblastoma multiforme — a hirtelen kialakult cerebralis oedema erősítette fel a tumor okozta elektrographiás eltéréseket, majd ennek megszűntével a diffus abnormitások eltűntek, s a gócos eltérés jelentősen csökkent. A másik betegnél totálisan eltávolított meningeoma residualis laesiós activitását erősítették fel az időközben fellépett epilepsiás rohamok. Ez utóbbiakban anticonvulsiv therápiára való megszűnte után a görbe újra csupán a minimális laesiós maradvány jeleit mutatta. Ezzel kapcsolatban szerzők rövid áttekintést adnak az organicus károsodások EEG-activatiós módszereiről.

HUN 1964;17(04)

Ideggyógyászati Szemle

1964. ÁPRILIS 01.

Vertebralis angiographiát követő átmeneti Korsakow syndroma

DR DEÁK György, DR TÓTH Szabolcs

A szerzők katéteres vertebralis angiographia után kifejlődött átmeneti Korsakow syndromát ismertetnek. Az amnesticus tünetcsoport az angiographia után néhány órával teljesen rendeződött. Részletesen tárgyalják a hippocampus és az emlékezetzavar közötti összefüggéssel foglalkozó irodalmat és megállapítják, hogy a tünetcsoport lényegét képező „megjegyző emlékezészavar” az artéria vertebralis területén — feltehetőleg a hippocampusban létrejött functiozavar eredménye. Feltételezésük szerint a hippocampus végzi a friss emlékképek fixalódását és a régi fix emlékekhez való kapcsolódását.

HUN 1964;17(04)

Ideggyógyászati Szemle

1964. ÁPRILIS 01.

Idegrendszeri metastasist nem okozó anaplasticus carcinoma polyneuro-radioculitissel

DR PÉLEY Domokos, DR KÖNYVES-KOLONICS László

49 éves nőbetegnél az idegrendszer kivételével közel az összes szervekben velős anaplasticus carcinómát találtunk, amely nagy valószínűséggel a genitális rendszerből indult ki. A klinikai tünetek előterében agyideg polyneuritis és polyneuroradiculitis állt. A neurológiai eltérések ellenére idegrendszeri metastasist részletes szövettani feldolgozással sem találtunk. Esetünkben tehát anaplasticus carcinómához társuló ún. carcinomatosus neuropathiáról van szó.

HUN 1964;17(04)