Ideggyógyászati Szemle - 1961;14(08)

Ideggyógyászati Szemle

1961. AUGUSZTUS 01.

Gliomák viselkedése szövettenyészetben

PÁLYI Irén, AFRA Dénes, CSANDA Endre

A szerzők eddigi vizsgálataik során 107, különböző szövettani szerkezetű emberi agydaganat szövettenyésztését végezték. Jelen közleményben 21 szövettanilag az astrocytoma-glioblastoma csoportba sorolt daganat szövettenyésztési eredményeiről számolnak be. A szövettenyésztés nyújtotta biológiai és cytológiai jelenségek megfigyelésével a neuropathológiai klasszifikációs kérdéseihez igyekeztek adatokat szolgáltatni. Az eddigi eredmények alapján a Kernohan által alkalmazott fokozati beosztást elsősorban az astrocytoma - astrocytoma malignum csoportban látják indokoltnak. A glioblastoma diagnosisú daganatok egyszerű, további malignitási fokozatként való felvételét az eddigi tenyésztési eredmények nem támasztják alá, hanem a glioblastoma multiforme önálló daganat csoportonként való elkülönítése látszik továbbra is indokoltnak.

Ideggyógyászati Szemle

1961. AUGUSZTUS 01.

Kísérlet a szociometriás módszer psychiatriai osztályon való alkalmazására

PERTORINI Rezső, KLEININGER Ottó

Férfi zártosztályunkon egy csoportképződéssel összefüggő negatív magatartásfázist figyelhettünk meg, melyet szociometriás vizsgálatokkal jól tudtunk elemezni. Vizsgálataink alapján úgy látszik, hogy szükséges, hogy a betegek csoportjába orvosok, ápolók is bekapcsolódjanak és el kell kerülni a sok negatív személyiségi vonást mutató betegek vezető szerephez való jutását, mert az nemcsak közvetlen, hanem a csoporton belül közvetett hatásaiban nehézséget okozhat, ez szociogramm módszerrel jól kimutatható. A cél a psychiatriai osztályon végzett munkában a csoport psychotherapia, ennek feltételei sajnos sokszor nincsenek meg.

Ideggyógyászati Szemle

1961. AUGUSZTUS 01.

A Frenolon és perphenazin a psychiatriai gyakorlatban

BÖSZÖRMÉNYI Zoltán, BURUCS János, NAGY Tibor

A szerzők 44 perphenazin-nal és 86 Frenolon-nal kezelt psychiatriai betegükről számolnak be. Megállapítják, hogy mindkét szer a therapiás lehetőségek komoly gazdagodását jelenti, de a Fr. a perphenazin-nál is hatásosabbnak és kevésbé toxicusnak bizonyult. A többségében chronicus betegeik 64%-ánál értek el Fr.-nal tünetmentességet, ill. jelentős javulást: az extra pyramidalis szövődmények aránylag kisebbfokúak voltak, a betegek tőle jobban activálódtak, contactuskészségük hamarabb helyreállt. Két illusztratív esetet ismertetnek. Szükség esetén a Fr.-kúra altatókkal és elektroshock kezeléssel egészíthető ki. A klinikai és EEG-megfigyelések szerint a Fr. az agykéreg működését alig tompítja, a gátoltságot jól oldja, talán bizonyos subcorticalis gátló mechanismusok elnyomása révén. Így az enyhe psycho sedativ de erőteljes antipsychoticus hatás által a foglalkoztatási és psycho terapiát lényegesen elősegíti : egyes psychosisok és astheniás jellegű neurosisok kezdettől fogva ambulans kezelését is lehetővé teszi. Epilepsiásoknál esetleges rohamszaporulattal számolni kell.