Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1994. FEBRUÁR 28.

Klinikai immunológia - Szakmai és szervezeti jellemzők, az oktatás és képesítés alapjai

PETRÁNYI Győző

Immunpatológiai jelenségek a betegségek széles spektrumát érintik szerepet játszva a különböző szervek, szervrendszerek kóros folyamataiban. Bizonyos kórképekben az immunológiai történések fatális kimenetelűek, másokban hosszú éveken keresztül tartó és progrediáló, csökkent életképességet jelentő állapotot eredményezhetnek. Általánosságban a populáció 10– 20%-a érintett egyre növekedő százalékban vala milyen immunpatológiai folyamatban, melyek közül az allergiás betegségek kiemelkednek.

HUN 1994;4(02)

Ideggyógyászati Szemle

1993. NOVEMBER 20.

Experimentális allergiás encephalomyelitis sclerosis multiplex ?!

KAPÓCS Gábor

T-lymphocyták és molekuláris tervezés

HUN 1993;46(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1993. NOVEMBER 20.

A T-sejt receptor mulekuláris jellemzése experimentális allergiás encephalomyelitisben és sclerosis multiplexben - új terápiás megközelítések

KÁLMÁN Bernadett, LUBLIN D. Fred

A szerzők áttekintik az experimentális allergiás encephalomyelitis és sclerosis multiplex legújabb irodalmát, az immunválasz efferens agát helyezvén a fókuszba. Megkísérlik a myelinantigénekre specifikus T-sejt-receptor molekuláris jellemzőit leírni. A betegséget közvetítő sejtek legmegkülönböztetőbb tulajdonságainak meghatározása nemcsak kulcsot szolgáltathat az SM kórokához, hanem új utakat nyithat specifikus terápiás megközelítésekhez.

HUN 1993;46(11-12)

Lege Artis Medicinae

1993. JÚLIUS 28.

Bőrtünetek és reaktív arthritis Giardia lamblia fertőzésben

RIESZ Tamás, VÁLYI-NAGY István, TEMESVÁRI Erzsébet, WINKLER Valéria, KASZÁS Ilona

Szerzők a giardiasis két ritkábban előforduló szövődményével, a bőrtünetek, valamint a reaktív arthritis jelentőségével foglalkoznak közleményükben. Nyolcéves beteganyagukban 569 Giardia lamblia fertőzésben szenvedő betegben vizsgálták az epe- és gastrointestinalis panaszok mellett jelentkező reaktív arthritis és bőrtünetek előfordulását. A parazitát direkt módon, friss (meleg) epéből, illetve az esetek egy részében friss székletből mutatták ki. Anyagukban reaktív arthritist 9, krónikus urticariát 59, rosaceat 17, prurigo nodularist 8 esetben észleltek, két betegüknél erythema nodosum jelentkezett. A giardiasis gyógykezelése első lépésben mindig metronidazol (Klion) adásával történt, napi 0,75–1,5 gramm mennyiségben, általában 10, legfeljebb 15 napon keresztül. Gyógyultnak azokat tekintették, akik panaszaik megszűntéről, vagy azok jelentős javulásáról számoltak be, és az egy hónap múlva elvégzett duodenalis nedv és székletvizsgálat során a kórokozó már nem volt kimutatható. 67 beteg a megismételt metronidazol kezelést követően is Giardia ürítő maradt. Közülük hatvannégyen gyógyszerkombinációk hatására gyógyultak meg. Három beteg giardiasisa a többszöri kezelés hatására sem gyógyult meg. Gastrointestinalis panaszokkal párhuzamosan, vagy néha csak önmagukban fellépő allergiás bőrtünetek, vagy reaktív arthritis jelentkezésekor, sőt erythemanodosum észlelésekor is gondolni kell az esetleges Giardia lamblia fertőzés talaján létrejött epe, vagy intestinalis góc lehetőségére.

HUN 1993;3(07)

Lege Artis Medicinae

1993. JÚLIUS 28.

A flunisolid spray hatásának rhinomanometriás vizsgálata allergiás rhinitisben

GYENEY László, GERENCSÉR László

BEVEZETÉS – A szerzők flunisolid orrsprayvel szerzett tapasztalataikról számolnak be allergiás rhinitisekben. BETEGEK ÉS MÓDSZER – 36 perennialis és 38 szezonális allergiás rhinitisben szenvedő beteget vizsgáltak. Az orrspray hatásáról a betegek által szolgáltatott szubjektív, valamint az orrnyálkahártya rhinoscopiás vizsgálatával szerzett adatokat a rinomanometriával mért légúti ellenállásértékek változásával hasonlították össze. KÖVETKEZTETÉS – A flunisolid kedvezően befolyásolta mind a perennialis, mind a szezonális allergiás rhinitis tüneteit. A tünetek javulása jól korrelált a rhinomanometria szolgáltatta adatokkal.

HUN 1993;3(07)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

Az infarktus túlélésének harmadik nemzetközi tanulmánya

MATOS Lajos

A 35 napos mortalitásban nem volt szignifikáns különbség az aspirin + heparin és a csak aspirinnel kezelt csoport között. A re-infarctus gyakorisága kissé alacsonyabb lett a kombinált aspirin és heparin kezelés során (2p <0,09). Amikor az aspirin mellett heparint is kaptak a betegek, többször volt szükség transzfúzióra és gyakoribb volt a nem-cerebralis vérzés (2p <0,01) Az ISIS-3 és a GISSI-2 eredményeit egyesítve a kezelési időszakban a halálozás szignifikánsan csökkent (p < 0,01). A streptokinase vagy az APSAC alkalmazása között nem volt értékelhető különbség a halálozásban vagy a re-infarctus gyakoriságában, viszont az APSAC csoportban több volt az allergiás esemény. Eltérés a két csoport között a 6 hónapos túlélésben sem volt. A streptokinase és a tPA kezelés eredményessége sem a 0–35 nap közötti, sem a 6 hónapos túlélésben nem különbözött. A tPA adása során kevesebb volt az allergia, viszont gyakoribb a nem-cerebralis vérzés. A tPA kezelés szignifikánsan többször vezetett agyvérzéshez, mint a streptokinase (2p < 0,01). A hasonló GISSI-2 vizsgálat és az ISIS–3 adatait egyesítve a streptokinase és a tPA között eltérés sem a 0–35 nap közötti halálozásban, sem a 6 hónapos túlélésben nem figyelhető meg.

HUN 1992;2(10)

Ideggyógyászati Szemle

1992. MÁRCIUS 01.

KÖZPONTI IDEGRENDSZERI ALLERGIÁS ANGIITIS ÉS GRANULOMATOSIS (CHURG-STRAUSS SZINDRÓMA)

CSÁNYI Attila, BUGOVICS Elemér

A szerzők egy 31 éves nőbeteg esetét ismertetik, akinek progresszív cerebrovascularis történése és halála hátterében fulmináns lefolyású cerebralis vasculitis állt.

HUN 1992;45(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁJUS 01.

A kísérleti allergiás encephalomyelitisről

DR. MISKOLCZY Dezső

Figyelmünket az encephalomyelitisek tanulmányozásának a szükségességére az a tény irányította, hogy világszerte szaporodtak azok az észlelések, amelyek a különböző fertőző betegségek során, vagy az egyes védőoltásokkal kapcsolatban fellépő encephalomyelitisek anatomiai alapjait keresve, egyéb elváltozásokon kívül a velőhüvelypusztulás szétszórt voltában találták meg a folyamat közös jellegzetességét.

HUN 1970;23(5)

Ideggyógyászati Szemle

1969. OKTÓBER 01.

Lumbalis anaesthesia súlyos idegrendszeri szövődményeiről

JOÓ Béla, TAKÁCS Piroska

Míg első esetünkben a bal alsó végtag petyhüdt paresise és neuralgiás fájdalmai minden bizonnyal közvetlen idegrendszeri sérülés következménye, addig második esetünkben kizárhatjuk az idegrendszer közvetlen sérülését. A műtét utáni heves főfájás, szédülés, hányinger, fülzúgás minden bizonnyal meningealis izgalom következménye volt. A tünetek a kisagy hídszögletben levő liquor felszaporodására utalnak (meningitis serosa, circumscripta). A bénulás úgy keletkezhet, hogy a meningealis irritatióhoz másodlagos izzadmánnyal arachnitis társul. A következményes tünetek agyidegizgalomra vezethetők vissza, aminek oka az aseptikus meningitis. Az irodalmi adatok szerint az abducens bénulás az érzéstelenítést követő 2-12. nap között jelentkezik. Esetünkben a 11. napon . A legtöbb esetben a bénulás napok vagy néhány hét alatt megszűnik. Lehetséges és mint esetünk bizonyítja, maradandó bénulás. Ilyenkor talán allergiás mechanismus is szerepet játszhat a súlyosabb meningitis kiváltásában.

HUN 1969;22(10)

Ideggyógyászati Szemle

1967. OKTÓBER 01.

A gyermekkori polyneuritisekről

MÁTTYUS Adorján

6 gyermekkori ,,allergiás" polyneuritis esetünk ismertetésével kapcsolatban a klinikai kép polymorphismusára, a gyakori agyideg részvételre, a tünetszegény esetek valószínű gyakoriságára hívjuk fel a figyelmet. A ritka elhúzódó esetek összetéveszthetők heredodegenerativ betegségekkel. Felismerésük igen fontos, mert gyógyulási kilátásaikat a cortison-kezelés alapvetően megjavíthatja.

HUN 1967;20(10)