Ideggyógyászati Szemle - 1970;23(5)

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁJUS 01.

A kísérleti allergiás encephalomyelitisről

DR. MISKOLCZY Dezső

Figyelmünket az encephalomyelitisek tanulmányozásának a szükségességére az a tény irányította, hogy világszerte szaporodtak azok az észlelések, amelyek a különböző fertőző betegségek során, vagy az egyes védőoltásokkal kapcsolatban fellépő encephalomyelitisek anatomiai alapjait keresve, egyéb elváltozásokon kívül a velőhüvelypusztulás szétszórt voltában találták meg a folyamat közös jellegzetességét.

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁJUS 01.

A H. 0. D. teszt indexeiben észlelt perceptualis zavar és a szociabilitás-jellemzők összefüggései idült schizophreniában

DR. BENSON Katalin, DR. ADORJÁNI Csaba, DR. SCHENKER László

A szerzők chronikus schizophrenek csökkent társaskapcsolatot teremtő képességét vizsgálták, a H. 0. D. kérdőíves kártyaválogatási teszt és Moreno-féle szociometriás eljárás kombinált alkalmazásával. Feltevésük szerint a H. 0. D. teszt magas preceptualis indexével jellemzett perceptualis dysfunctio összefüggésben áll a szociometriás vizsgálat során megállapított alacsony szociabilitással. A perceptualis pontszám (magas-alacsony) szerint alkotott két elméleti csoport szociostructurájának tanulmányozása alapján, lényeges eltérést találtak, az izolált betegek száma, a párkapcsolatok, lánckapcsolatok és sztárpozícióban levő személyek száma között a két csoportnál. Az alacsony perc. pontszámot elérők csoportjában a zárt structura alakulásának tendenciája észlelhető. A szerzők véleménye szerint az egyszerűen kezelhető H. 0. D. teszt adatai szoros összefüggést mutatnak a szociometriai felmérés adataival, azaz jelzik az interpersonalis perceptio zavarát, ezáltal tartós információt nyújtanak a csoport és munkaterápiai eljárások szervezésénél a lényegesen munkaigényesebb és sok hibalehetőséggel járó szociometriás vizsgálat elvégzése nélkül is.

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁJUS 01.

Megjegyzések Baló József: A gerincvelő hátsó gyökereiben előforduló granulomákról (Ideggyógyászati Szemle 22, 442-450) című közleményéhez

DR. MELCZER Miklós, DR. VENKEI Tibor

A bőr multiplex neurotikus gangraenája alcím alatt (446. oldal), Baló a Szegedi Egyetem Bőrgyógyászati Klinikáján 1939 szeptemberében és októberében általunk észlelt és kezelt, majd szívgyengeség következtében elhunyt betegünkről emlékezett meg, aki 1939 okt. 20-án került a Szegedi Egyetem Kórbonctani Intézetében boncolásra.

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁJUS 01.

A levegő-myelographia értéke a lumbalis porckorongsérvek kórismézésében

POÓR Gyula, GÁCS Gyula

Szerzők 359 lumboischialgiás syndrománál végzett levegő myelographia közül 106 műtéttel kontrollált esetükben a vizsgálat diagnostikus értékét elemzik. A lumbalis levegő-myelographiát az első lumbalpunctio során ajánlják elvégezni. Az eljárás egyszerű, bármely fekvőbeteg-intézetben elvégezhető.

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁJUS 01.

A myasthenia gravis anaesthesiologiai vonatkozásai

DR. TIMÁR Ilona, DR. PESTESSY József, DR. FORGÁCS István

A szerzők a myasthenia gravisban szenvedő betegek altatásával kapcsolatos problémákat tárgyalják. Esetismertetéseik alkalmával egy majdnem halálos légzésbénulást mutatnak be, mely egy myasthenia gravisos beteg curasisatiója miatt lépett fel, másik esetükben pedig csak a műtőasztalon, az altatóorvos ébersége következtében ismerték fel az alapbetegséget. Röviden tárgyalják a myasthenia gravisban szenvedő betegek altatási praemedicatióját és narcosis-technikáját.

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁJUS 01.

Atrophia musculorum spinalis pseudomyopathica (Kugelberg-Welander-féle izom-atrophia) fiútestvéreken

DR. GERÉBY György

Szerző a juvenilis spinalis izom-atrophia Kugelberg-Welander-féle pseudomyopathiás formájának előfordulását ismerteti férfi testvérpárnál. A korábban dystrophia muscularis progressivának minősített kórkép felismerését az egyöntetűen neurogen folyamatra utaló elektromyographia, izom-biopsia és biokémiai vizsgálatok (myogen serumenzym meghatározások) tették lehetővé. Tárgyalja a kórkép nosologiai helyzetének problematikáját, a szövettani, enzymologiai és elektromyographiás vonatkozásokat, az elkülönítés fontosságát dystrophia muscularis progressivától a klinikai kép hasonlósága ellenére az eltérő egyéni és genetikai prognosis miatt.