Lege Artis Medicinae - 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

Az akut szülészeti DIC diagnózisa és kezelése

RÁKÓCZI István

A szerző összefoglalja az akut szülészti DIC diagnózisát és kezelését. Számos szülészeti patológiás állapothoz kapcsolódhat akut DIC, így magzatvíz emboliához, korai lepényleváláshoz, intrauterin fertőzéshez (septicus abortus), halott magzat szindrómához és különböző eredetű prolongált shockhoz. Az akut DIC előterében a vérzés (főleg hüvelyből) és shock áll. A teljes véralvadási idő, a trombocytaszám és a fibrinogen szint meghatározás klinikailag a leghasználhatóbb laboratóriumi paraméterek az akut DIC diagnózisában. A kezelés elsődlegesen magába foglalja a precipitáló faktorok, vagyis az alapbetegség meg szüntetését (így a korai lepényleválás esetén a magzat megszületését, septicus abortusban a méh kiürítését és antibiotikum adását, halott magzat szindróma esetén szülésindukciót). Rendkívül fontos a shock-ellenes kezelés, a megfelelő volumenpótlás (crystalloid, kolloid, vér). A véralvadási zavar kezelésének célja, hogy a lecsökkent alvadási faktorokat pótoljuk, amelyre a legalkalmasabb a friss-fagyasztott plazma vagy a cryoprecipitatum. Akut, vérző szülészeti DIC-ben heparint nem szabad használni, ugyanis fokozza a vérzést. Újabban kedvező eredményekről számoltak be antithrombin III (AT III) koncentrátumokkal végzett kezelésről akut szülészeti DIC-ben.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

Disszeminált intravascularis coagulatio az újszülöttkorban

GOLDSCHMIDT Béla

A szerző a disszeminált intravascularis coagulatio újszülöttkori sajátosságait foglalja össze. Ismerteti azokat a felnőttől eltérő fiziológiai és patofiziológiai állapotokat, melyek ebben az életkorban különösen hajlamosítanak e véralvadási zavar kialakulására. Foglalkozik továbbá a DIC klinikumával, a laboratóriumi diagnosztika és differenciáldiagnosztika új szülöttkori kérdéseivel, végül részletesen tárgyalja a terápia lehetőségeit.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

Ischaemiás cerebrovascularis betegségben szenvedők cardialis veszélyeztetettsége

HORVÁTH Sándor

Számos vizsgálat igazolja az ichaemiás cerebrovascularis megbetegedések és az ischaemiás szívbetegség gyakori együttes előfordulását. Tünetmentes carotis szűkület, amaurosis fugax, tranziens ischaemiás attack vagy ichaemiás agyi infarctus miatt kezelt betegek vezető haláloka nem agyi eredetű, hanem szívizom infarctus. Ischaemiás cerebrovascularis megbetegedés tünetei, vagy a nyaki nagy artériák még tünetmentes atherosclerosisa éppolyan figyelmeztető jel myocardialis in farctus veszélyére, mint ichaemiás agyi infarctuséra. Az ichaemiás cerebrovascularis betegségben szenvedők coronariabetegség irányában történő rutinszerű kivizsgálása, kezelése és gondozása rendkívül fontos teendő élettartamuk megnyújtása érdekében.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

A génterápia eredményei és perspektívái a primer immundefektusok kezelésében

SÓFI Gyula, MARÓDI László

Az elmúlt évtizedben intenzív kutatómunka irányult a genetikai megbetegedések, ezen belül a primer immundeficienciák génterápiájának kidolgozására. Technikailag kivitelezhetővé vált a gén-transzfer lehetséges mód szereit adenozin dezamináz deficienciában, leukocita adhezív protein defektusban és krónikus granulomatózisban. Két évvel ezelőtt megtörtént az első génterápiás beavatkozás ADA deficienciában szenvedő betegen. Közleményünkben összefoglaljuk a génterápia lehetséges módszereit, gyakorlati kivitelezését, és perspektíváit primer immunhiányos állapotok kezelésében.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

Az infarktus túlélésének harmadik nemzetközi tanulmánya

MATOS Lajos

A 35 napos mortalitásban nem volt szignifikáns különbség az aspirin + heparin és a csak aspirinnel kezelt csoport között. A re-infarctus gyakorisága kissé alacsonyabb lett a kombinált aspirin és heparin kezelés során (2p <0,09). Amikor az aspirin mellett heparint is kaptak a betegek, többször volt szükség transzfúzióra és gyakoribb volt a nem-cerebralis vérzés (2p <0,01) Az ISIS-3 és a GISSI-2 eredményeit egyesítve a kezelési időszakban a halálozás szignifikánsan csökkent (p < 0,01). A streptokinase vagy az APSAC alkalmazása között nem volt értékelhető különbség a halálozásban vagy a re-infarctus gyakoriságában, viszont az APSAC csoportban több volt az allergiás esemény. Eltérés a két csoport között a 6 hónapos túlélésben sem volt. A streptokinase és a tPA kezelés eredményessége sem a 0–35 nap közötti, sem a 6 hónapos túlélésben nem különbözött. A tPA adása során kevesebb volt az allergia, viszont gyakoribb a nem-cerebralis vérzés. A tPA kezelés szignifikánsan többször vezetett agyvérzéshez, mint a streptokinase (2p < 0,01). A hasonló GISSI-2 vizsgálat és az ISIS–3 adatait egyesítve a streptokinase és a tPA között eltérés sem a 0–35 nap közötti halálozásban, sem a 6 hónapos túlélésben nem figyelhető meg.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

A szelén élettani és kórélettani szerepe

TARKOVÁCS Gábor

Az utóbbi évek kutatási eredményei előtérbe hozták a nyomelemek és az aerob élet elkerülhetetlen velejárójának, a szabadgyök-reakciók kapcsolatának kérdését. A szerző az újabb irodalmi adatok tükrében rövid, átfogó képet nyújt az egyik nyomelem, a szelén biológiai jelentőségéről a téma egyes klinikai szem pontból is fontos területeinek kiemelésével. A szelén alapvető komponense a szervezet antioxidáns folyamataiban fontos védelmi szerepet játszó szelén-dependens glutation peroxidáz enzimnek és bizonyos élettani, kórélettani változások ezen funkciók károsodásából adódnak. Bár az állatkísérletekből és humán megfigyelésekből származó adatok arra utalnak, hogy a szelénhiány szerepet játszik egyfajta cardiomyopathia kialakulásában és végső kimenetelében, a szelén és az atherosclerotikus eredetű cardiovascularis megbetegedések, immunológiai funkciózavarok, gyulladásos megbetegedések, valamint a daganatellenes hatás közötti összefüggések még nem teljesen ismertek. Teljes parenterális táplálást tartósan igénylő betegnél számolni kell a szelénhiánnyal. A szelén esetleges rákmegelőző hatása is figyelemre méltó. Kellően alátámasztott esetekben a szelénhiány pótlása és profilaktikus alkalmazása, illetve lehetséges daganatellenes hatásának kiaknázása ígéretes eredményekkel járhat, nem eléggé körültekintő vagy indokolatlan adagolás esetén viszont káros következményekkel számolhatunk.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

A komputertomográfia szerepe a bronchiectasia diagnosztikájában

STAUSZ János, MONOSTORI Zsuzsanna, REPA Imre

A szerzők elsődleges célja az volt, hogy a komputertomográfia helyét és szerepét meg határozzák a bronchiectasia diagnózisának felállításában. 17 betegnél igazolták a bronchiectasiat high resolution komputertomográfiás vizsgálattal. 7 esetben műtét és/vagy bronchográfia is megerősítette a megbetegedés fennállását. A vizsgálat megbízhatósága, non-invazív jellege tovább csökkenti a felnőttkori bronchográfiás vizsgálatok indikációját.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

Új ultrahangmódszer a vérkeringés vizsgálatában: color velocity imaging

HARKÁNYI Zoltán, DANIEL Morton, JI-BIN Liu, BARRY B. Goldberg

A perifériás és a hasi erek vizsgálatának legújabb módszere a Color Velocity Imaging (CVI), vagy time domain correlation method (időbeli korrelációs vizsgálat). A ma már széles körben elterjedt color Doppler technikával szemben a CVI eltérő alapelven nyugszik. A vér áramlási sebességének megjelenítésére időmérést használ a frekvenciaeltolódás mérése helyett. A dolgozat röviden áttekinti a CVI alapelvét, hangsúlyozva az újdonságokat. A jobb térbeli színfelbontás, közvetlen sebességmérés a színes képeken, és az áramló vértérfogat mérése a legfontosabb új jellemzők. A szerzők első klinikai tapasztalatai kedvezőek a módszerrel. Néhány illutsztratív esettel demonstrálják a CVI és CVI-flowmetria lehetőségeit a klinikai gyakorlatban. A CVI ígéretes, új ultrahangmódszer a humán keringésvizsgálatokban mind a képi megjelenítésben, mind a mennyiségi vizsgálatokat tekintve.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

A pszichoterápiás osztály rendszere

BLÜMEL Ferenc

A pszichoterápiás osztály mint rendszer problémái a pszichoterápiás megközelítések sorában önálló terápiás formaként külön feldolgozást érdemelnek. Több megközelítés ötvöződéseként alakult ki az osztályos pszichoterápia integrált koncepciója, amely segítségével a mélylélektani és szociálpszichológiai betegség és terápia elméletek adaptációjával terapeuta csoport (team) végez pszichoterápiás munkát páciens csoporttal különböző terápiás formák rendszerbe illesztésével. A rend szer terápiás működésének feltétele a pszichoterápiás osztály reális és terápiás terei folyamatainak integrációja a nagycsoportokon és a team megbeszéléseken. Az osztályos pszichoterápiára az átlagos pszichoterápiás ellátási problémáktól eltérő terápiás feladatok megoldásakor van szükség, valamint egyetlen formája az átfogó, mély pszichoterápiás klinikai gyakorlat szerzésének.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

Tézisek

I. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak általános meghatározása; II. Nyugdíjpénztárak; III. Az önsegélyező pénztárak meghatározása; IV. Az egészségbiztosító pénztár; V. A pénztárak formai jegyei; VI. Az Önkéntes Biztosító Pénztárak Állami felügyelete

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

APSIM

MATOS Lajos

Az infarctushoz vezető artéria nyitvamaradási rátája az APSAC kezelést követően 77%, heparin alkalmazása után 36% volt (p < 0,001). A bal kamrai ejekciós frakció szignifikánsan magasabb volt az APSAC csoportban (0,53 + 0,13), mint heparin után (0,47 + 0,12, p<0,002) és ez mind mellsőfali-, mind hátsófali infarctus esetén érvényesült. Az APSAC kezelés ugyancsak szignifikánsan, 31%-kal csökkentette az infarctus nagyságát. Szoros, fordított korreláció volt a bal kamrai ejekciós frakció és az infarctus nagysága között (p < 0.01). A három hetes követés során az APSAC csoportból heten, a heparinnal kezeltek közül hatan haltak meg. Mellékhatásként vérzés APSAC adása után nyolc, heparin után egy esetben fordult elő (p < 0.01), átmeneti vérnyomásesés az APSAC csoportban 12, a heparin csoportban egy esetben következett be (p < 0.01).

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

Sport-sportorvoslás-orvosképzés

FRENKL Róbert

Lassan menthetetlenül szembesülnünk kell – nekünk, akik életünk túlnyomó részét a 20. században éltük le – azzal, hogy az ember - bár minden eszközzel rendelkezett az ellenkezőre, vagy talán éppen azért -, a történelem szörnyűséges századává tette ezt az időszakot. Sajnos, a nyolcvanas évek végén megcsillant remény ellenére, ma kicsi a valószínűsége annak, hogy az utolsó évtized jelentősen változtatni tudna az évszázad mérlegén.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

Fölülről nézvést még megvolna

LÁSZLÓ András

Azoknak mondom, akik még nem jártak a LAM Klubban – akik már jártak a Hotel Agróban, azok tudják –, hogy az ötödik emeleti nagy éttermi teraszról az elképzelhetőnél is szebb és tágasabb panoráma nyílik Budapestre, a Budai hegyekre. Csend van, a város füstje, mocska, zaja ide már nem ér el, csak néha téved erre és töri meg a csendet, okádja bűzét egy-egy Csepel teher autó, Ikarusz busz. Jó, hogy jönnek, nélkülük végképp téren és időn kívül képzelnénk magunkat, talán végképp elfelejtenénk, honnan érkeztünk és hová megyünk viszsza. Ezen a teraszon, ezzel a panorámával szemben, kellemes – még kellemes - nyári időben gyűltek össze a meghívott vendégek és klubunk tagjai, hogy betegellátásunk jelenéről és jövőjéről cseréljék ki gondolataikat.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

Határozottan előre

ANDRÁS László

Jávor András államtitkár - elsősorban a külföldről hazalátogatott orvosokat – tájékoztató előadása a III. Magyar Orvostudományi Találkozón; A magyar lakosság egészségi állapota hihetetlen mértékben elmarad Európa fejlett régióitól. Nagyon szomorú, de tény, hogy Kelet-Közép-Európa többi országa is hasonló gondokkal küszködik. Az 1960-as években vált ismertté Magyarországon, hogy csökken a születéskor várható átlagos élettartam, bizonyos korcsoportokban emelkedik a megbetegedések száma.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

Szerencsés pénzforrás

Szerencsejáték Törvény megalkotása során a parlament úgy döntött, hogy a totóból, lottóból, kaszinókból, bingókból, bongókból és a többi, egyre szaporodó szerencsejátékból befolyó adó egy tizedét a központi költségvetés állandó veszteseinek - az egészségügynek, a szociálpolitikának, a kultúrának, az oktatásnak és a sportnak – juttatja. Az összeg nem csekélyke, hiszen csupán az idén mintegy 1,2 milliárd forint áll a Szerencsejáték Rt. által létrehozott Szerencse játék Alap rendelkezésére.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

Értelmiségi, fehér köpenyben

ANDRÁS László

Beszélgetés Mikola Istvánnal, a Szent László Kórház igazgatójával, az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság tagjával.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

A modern orvostudomány etikai alapelvei

Az etikai kérdések elemzése és tárgyalása egyre nagyobb szerepet játszik a modern orvosi gondolkodásban és gyakorlatban. Bár etikai problémák igen régen felmerültek az orvostudományban, és hatást gyakoroltak annak fejlődésére, vizsgálatuk ezidáig nem történt szervezett, intézményes keretek között. Napjaink orvosi technológiája és ennek következményei rákényszerítettek bennünket arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk az etikai kérdéseknek, különös képpen a csecsemőgyógyászat, a geriátria és a szervátültetések, valamint az egészségügyi ellátás területén. Tanulmányozásukra új tudományág született: a bioorvosi etika vagy bioetika. Ezen gondolkozás legfontosabb fejleményének azt tekinthetjük, hogy a modern orvostudományban a hangsúly áthelyeződött az orvos kötelezettségeiről a beteg jogaira. Változásokon megy át azonban maga a társadalom is, melynek keretein belül az orvostudomány működik. Az egészségügyi szervek növekvő érdeklődést mutatnak az etikai kérdések iránt, számos esetben azonban az érintettek nem rendelkeznek kellő elméleti felkészültséggel és ismeretekkel az ilyen irányú kérdések tárgyalására. Jelen írásunkban megkíséreljük megvilágítani az idevágó két fő etikai elméletet, különös tekintettel az orvosetikai szempontokra.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

Lassított lónézés

SZŐKE Annamária

Székely Bertalan mozgástanulmányai; Orvosi lapba írva művészetről, az első gondolat gyakorta az, hogy e két tudomány kapcsolatát, összefüggését, esetleges egy másra hatásait érdemes megkeresni. Tudományok, írom kapcsolódva a reneszánsz hagyományhoz, elsősorban a leonardói gondolathoz, mely szerint a művészet – tudomány, amennyiben a látható dolgok törvényszerűségeivel, végső princípiumaival foglalkozik.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

A hazai testnevelés, testkultúra kialakulásának előzményeiről

KAPRONCZAY Károly

A testnevelés fontosságát – mint ismeretes - az ókori Görögországban és Rómában is fel ismerték. A rendszeres testedzés jelentőségét tovább adták a későbbi koroknak – fontosnak tartotta a középkor - nem is szólva a reneszánsz időszakáról, mely nem véletlenül vált a testkultúra alaptudománya, az anatómia felvirágzásának időszakává is.

HUN 1992;2(10)