Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2005. SZEPTEMBER 20.

Szezonális légúti allergiák

SZALAI Zsuzsanna

Az allergia napjainkra népbetegséggé vált, becsült adatok szerint a fejlett világ lakosságának 10- 30%-a valamilyen atópiás-allergiás megbetegedésben szenved. Mai ismereteink szerint az atópia az IgE típusú ellenanyag szokványos környezeti allergénekkel szembeni excesszív termelésére való hajlamot jelent.

HUN 2005;15(08-09)

Lege Artis Medicinae

2005. JÚNIUS 20.

A vékonybél nekrotizáló vasculitise és granulomatosus gyulladása Önálló entitás vagy a Crohn-betegség sajátos kezdete?

HIDVÉGI Judit, SZELECZKY Márton, SCHNABEL Róbert, KASZÁS Ilona, BAJTAI Attila

Churg és Strauss 1951-ben írta le az asthmával, eosinophiliával, granulomatosus gyulladással és szisztémás nekrotizáló vasculitissel járó tünetegyüttest. Ebben a granulomatosus gyulladás elsősorban a kisereket érinti.

HUN 2005;15(06)

Magyar Immunológia

2005. FEBRUÁR 20.

Az immunológia kezdetei Magyarországon 6. rész

KARASSZON Dénes, CSABA Béla

A reumatológia magyar kutatói Hazánkban az 1930-as évektõl indultak azok a reumatológiai vizsgálatok, amelyek ennek a Hippokratész által már jól ismert betegségcsoportnak Weintraud, Rössle, Klinge, Gudzent és mások vizsgálatai alapján allergiás eredetét keresték. Az e kérdéscsoporttal foglalkozó hazai kutatók közül fõként Belák (1886-1947), Farkas (1905-1978) és munkatársaik tevékenysége igényel említést.

HUN 2005;4(01)

Lege Artis Medicinae

2005. FEBRUÁR 20.

A vasculitisek immunpatogenezise

ZEHER Margit

A vasculitisek olyan klinikopatológiai entitások, amelyekben a gyulladás az erek károsodásához vezet. A legtöbb vasculitisszindróma immunpatológiai mechanizmusok útján alakul ki. Az „immunvasculitisek” idiopathiásak (primer forma) és szisztémásan jelentkeznek. Az „immunvasculitiseket” a hiperszenzitivitási reakció alapján osztályozzuk: allergiás angitis, antineutrophyl cytoplasmaticus antitest (ANCA-) asszociált vasculitis, immunkomplex-vasculitis és T-sejt mediálta hiperszenzitivitási reakcióhoz asszociált vasculitis.

HUN 2005;15(02)

Magyar Immunológia

2004. MÁJUS 10.

Az immunológia kezdetei Magyarországon 5. rész

KARASSZON Dénes, CSABA Béla

Az allergia (Pirquet, 1903), anaphylaxia (Richet 1902), Arthus-fenomén (1903), Th. Smith-jelenség (1904) megismerése magyarázattal szolgált az allergiás diagnosztikai próbák, valamint a szérumbetegség, majd több más hasonló alapokon fejlõdõ kórkép kialakulására.

HUN 2004;3(04)

Lege Artis Medicinae

2004. MÁRCIUS 20.

Az allergia genomikai háttere

SZALAI Csaba

Az allergia genetikai szempontból multifaktoriális betegség: a betegségre való hajlamot egy vagy több gén hatása, kölcsönhatása eredményezi, ráadásul a betegség megjelenéséhez nemcsak genetikai, hanem környezeti tényezők is szükségesek. Az atópiás hajlam öröklődését támasztja alá az a megfigyelés, hogy az olyan családokban, ahol egyik szülő sem szenved allergiás betegségben, gyermekeiknél 11-13% a betegség előfordulási rátája; ahol mindkét szülő allergiás, ott a gyermekek 50-70%-a beteg.

HUN 2004;14(03)

Lege Artis Medicinae

2003. AUGUSZTUS 20.

A rovarméreg-allergia diagnosztikája és kezelése

BÁNKÚTI Beáta

Az elmúlt 20 évben nagy előrelépés történt a rovarcsípéssel kapcsolatos allergiás reakció patogenezisének megértésében, diagnosztikájában és kezelésében. A rovarméreg-allergia incidenciája 0,4-3%, de a Hymenopterák által okozott anaphylaxia halálos lehet. A diagnosztika alapja a kórelőzmény és a specifikus IgE kimutatása bőrpróbával vagy RAST vizsgálattal.

HUN 2003;13(06)

Lege Artis Medicinae

2002. FEBRUÁR 20.

Rekurráló meningitist okozó spontán liquorrhoea

TÓTH Géza, FŰTŐ László, SASHALMI Sándor, KISSÍK Imre, HOMONNAI Andrea, KIS Zsuzsanna, KORDÁS Marianna, CZIRJÁK Sándor

A rekurráló meningitis egyik leggyakoribb és legfontosabb előidézője bakteriális fertőzés. A recidív bakteriális meningitisek legtöbbször olyan anatómiai rendellenességek következményei, amelyek lehetővé teszik az organizmusok subarachnoidealis térbe való behatolását. A nasalis liquorcsorgás traumás és nem traumás úton jöhet létre.

HUN 2002;12(02)

Ideggyógyászati Szemle

1996. JANUÁR 20.

Sumatriptan autoinjekció a migrénroham terápiájában

ERTSEY Csaba, JELENCSIK Ilona, ÁFRA Judit, BOZSIK György

A szerzők az 5-HT1-receptor-agonista sumatriptan (Imigran) autoinjekció első magyarországi alkalmazása során, 67 beteg összesen 400 migrénrohamának kezelésekor szerzett tapasztalataikat ismertetik. Az injekció után 30 perccel a rohamok 41%-ában, 120 perc elteltével 80,5%-ában észleltek jelentős javulást; ugyanezen időpontokban fejfájásmentesség 39,5%-ban, illetve 72%-ban következett be. A kísérő tünetek jelentős része a fejfájás csökkenése előtt szűnt meg, s csak igen kis arányban perzisztált. Gyakori jelenség volt a migrén visszatérése (45,1%). A betegek a rohamok 36%-ában észleltek enyhe mellékhatást; allergiás bőrkiütés vagy múló mellkasi fájdalom 1-1 roham kezelése során fordult elő. Az autoinjektoros adagolási forma használata a betegeknek nem jelentett lényeges nehézséget

HUN 1996;49(01-02)

Lege Artis Medicinae

1994. JÚNIUS 29.

Veseátültetés utáni polyglobulia kezelése enalaprillal

JÁRAY Jenő, HEMANGSHU Podder, HÍDVÉGI Márta, REMPORT Ádám, PERNER Ferenc

A polyglobulia a veseátültetés nem ritka szövődménye. Az utóbbi időben több közlemény számolt be az ACE-inhibitorok kedvező hatásáról polyglobuliában. A szerzők 325 veseátültetésben részesült betege közül 52 betegnél (16%) alakult ki polyglobulia átlagosan 19,5 hónappal (2,5–44,2 hó) a műtét után. 48 betegnek – testsúlytól függetlenül – napi 5 mg enalaprilt adtak peros a polyglobulia kezelése céljából. Közülük 2 beteget allergiás bőrelváltozások, illetve 10 beteget rendszertelen gyógyszerszedés miatt a vizsgálatokból ki kellett zárni. A gyógyszeresen kezelt 36 beteg havonta vizsgált laboratóriumi paramétereiben (hemoglobin, szérumkreatinin, szérumbilirubin, SGOT, alkalikus foszfatáz, vizeletfehérje), valamint a vérnyomásértékekben a kiinduláshoz képest szignifikáns elváltozást nem találtunk. Az egyetlen lényeges eltérés a hematokritérték változása volt: a kiindulási értékhez képest két hónap múltával a hematokrit szignifikánsan csökkent, és növekedés nem volt észlelhető a vizsgálati periódus végéig. A szerzők a veseátültetés után kialakult polyglobulia kezelésére – az orvos és betege számára kellemesebb kezelést, az enalapril adását javasolják, a korábbi bilaterális nephrectomia helyett

HUN 1994;4(06)