Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁRCIUS 20.

Idiopathiás gyulladásos myopathiák immunológiai vizsgálata

HORVÁTH Rita, ALZIRA A S Carvalmo

Idiopathiás gyulladásos myopathiák - dermatomyositis, polymyositis és zárványtestes myositis - esetében izombiopsziás anyagon immuncitokémiai vizsgálatokat végeztünk monoklonális ellenanyagok felhasználásával. Eredményeink alapján e kórképek patomechanizmusára vonatkozóan próbáltunk következtetéseket levonni. Dermatomyositisben a humorális immunitás szerepe és az izomzat kis ereinek bántalma mutatható ki. Polymyositisben és zárványtestes myositisben döntőnek tűnik a kóros celluláris immunválasz kialakulása az izomrostok ellen, melyet esetleg egy szervezetidegen MHC l-antigén izomsejtfelszíni produkciója által kiváltott T8 cytotoxicitás okoz.

HUN 1994;47(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1994. JANUÁR 20.

Vizuális kiváltott válaszok P300 és korai komponensei krónikus schizophren betegeknél (klinikai, neurokognitív és biokémiai összefüggések)

BARTKÓ György, KUNDRA Olga, BOLLA Mariann, ZÁDOR György, SÁNTA Zsuzsa, HORVÁTH Szabolcs, ARATÓ Mihály

A vizuális eseményhez kötött potenciálok P300 és korai komponenseit hasonlítottuk össze 26 krónikus schizophren betegnél és 20 egészséges egyénnél. A schizophren csoportban a vizuális kiváltott válasz és a klinikai, neurokognitív, illetve biokémiai tényezők közötti összefüggéseket is elemeztük. Mindkét csoportban meghatároztuk a reakcióidőt és a helyes találati arányokat, valamint a centrális és az occipitalis regisztrátumokból a ritka vizuális ingerekre adott válasz 20 elektrofiziológiai paraméterét. A schizophrenek P300 amplitúdója szignifikánsan alacsonyabb volt. A két csoport más komponensekben is eltért egymástól. Diszkriminancia-analízissel meghatároztuk a 7 legfontosabb diszkrimináló paramétert. A negatív komponensek latenciamegnyúlása és a reakcióidő meghosszabbodása schizophren betegeknél az ingerosztályozás lassúságát jelezheti. Kanonikus korrelációanalízist alkalmazva 3 faktor tartalmazott szignifikáns összefüggéseket. Az elektrofiziológiai eltérések szoros korrelációt mutattak a betegség krónikussá válásának indikátoraival, a pszichológiai kép súlyosságával és a kognitív deficittel, de nem korreláltak a negatív tünetekkel és a szérum dopamin-béta-hidroxiláz aktivitásával. Eredményeink összecsengenek azokkal a tanulmányokkal, melyek feltételezik, hogy a vizuális P300 a schizophrenia állapotmarkere lehet.

HUN 1994;47(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1993. JÚLIUS 20.

[A vestibularis rendszer patológiája]

GOSZTONYI György, ZILL Edith

[A vestibularis végkészüléknek, csekély mérete ellenére, rendkívül kiterjedt összeköttetései vannak az idegrendszer többi részével. A vestibularis rendszert a végkészülékben, a n. vestibularis mentén, agytörzsi magvaiban és kisagyi projekcióiban érheti anatómiai károsodás. A vestibularis rendszert daganatos, gyulladásos, vascularis, nutritiv és degeneratív természetű folyamatok károsíthatják. Újabban az AIDS idegrendszeri szövődményei kapcsán is észlelhető a vestibularis rendszer károsodása. Kiterjedésüket tekintve a laesiók gócosak, többgócúak és diffúzak lehetnek. Míg a múltban a neurootológiai vizsgálatok eredményeit csak post mortem anatómiai leletekkel lehetett összevetni, a NMI neurootológiai és topoanatómiai összehasonlító vizsgálatokra új lehetőségeket nyit. ]

ENG 1993;46(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁRCIUS 20.

Az agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál vizsgálat helye a vertebrobasilaris keringészavar diagnosztikájában

MOGYORÓS Ilona

A szerző az akusztikus kiváltott potenciál diagnosztikus értékét vetette össze más vizsgálati módszerekkel. 151, vertebrobasilaris keringészavar tüneteit mutató betegnél agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál vizsgálatot végzett. A betegeket a klinikai tünetek tartama alapján 3 csoportba sorolta. 85 transiens ischaemiás attack (TIA) miatt felvételre kerülő, 31, három héten belül rendeződő ischaemiás tüneteket mutató beteget, illetve 35, három héten túl még tüneteket mutató beteget vizsgált. Az akusztikus kiváltott válasz 49,3%-ban talált megnövekedett latencia és interpeak latancia idő értéket. A TIA-s csoporton belül külön vizsgálva azokat a betegeket, akik közvetlenül rosszullétüket követően kerültek felvételre, az agytörzsi kiváltott válasz 45,8%-ban volt kóros. A leggyakoribb eltérés az I., III. hullám latencia idő megnövekedése, illetve az I-III., l-V. hullám interpeak latencia idő meghosszabbodása volt. A második és harmadik betegcsoportban az otoneurológiai vizsgálat gyakrabban mutatott agytörzsi funkciózavart a kiváltott válasznál (54%, 12%; illetve 43%, 20,4%). A komputer tomográfia igazi segítséget csak a krónikus esetekben jelent, míg a TIA-s csoportban 3,6%-ban mutatott agytörzsi hypodensitast, addig a 3 héten túl is még tünetekkel bíró csoportban 17,3%-ban jelzett eltérést. Az akusztikus kiváltott válasz vizsgálat az akut ischaemiás történések kimutatásában a legérzékenyebb vizsgálati módszer.

HUN 1993;46(03-04)

Lege Artis Medicinae

1993. JANUÁR 27.

Bemutatkozik a PSP

LENGYEL Gábor

Posztszinaptikus Potenciál (PSP) a Szent Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Hallgatói Önkormányzatának lapja. Az újság jogelődje a „Synapsis” című KISZ-orgánum volt, ezért választottuk az egyesek által különösnek hangzó nevet. A jogelőd nem volt más, mint 16 oldalon megjelenő, jól-rosszul legépelt oldalakból álló kiadvány, amelyben grafikát az olvasó még nagyítóval sem talált, kivéve a címlapon díszelgő KISZ Bizottság szimbólumát...

HUN 1993;3(01)

Lege Artis Medicinae

1992. DECEMBER 23.

Új módszer az otoakusztikus emissziós hallásvizsgálat értékelésére koraszülötteken

BÜKI Béla, RIBÁRI Ottó, KATONA Gábor, PYTEL József

Az otoakusztikus emisszió hangrezgés, amely a hallás élettani folyamata során a belsőfülben keletkezik és a külső hallójáratban felfogható. A rezgés csak ép hallású fülben keletkezik, ezért vizsgálatával objektív, non-invazív módon vizsgálható a hallás. A szerzők az emisszió időtartamának prognosztikai jelentőségét vizsgálták koraszülött szűrővizsgálat során. 14 koraszülött vizsgálata során ILO88 (Otodynamics) emissziós berendezéssel mért adatokat saját fejlesztésű számítógépes program segítségével off-line analízisnek vetették alá. Meghatározták az átlagos korrelációt, az emisszió időtartamát. A hallásküszöböt agytörzsi kiváltott potenciál vizsgálattal mérték. 22 fülben emisszió kimutatható volt. Négy fülben 60%-nál alacsonyabb korrelációt találtak, azonban az emisszió időtartama 6,5 ms-nál hosszabb volt. Az alacsonyabb korreláció ellenére később elvégzett agytörzsi kiváltott potenciál vizsgálattal jó hallás volt igazolható. A szerzők javasolják a tranziens kiváltott otoakusztikus emissziós hallás vizsgálat kiértékelésekor az időtartam figyelembevételét: a 6,5 ms-nál hosszabb emisszió jó prognózist jelent.

HUN 1992;2(12)

Ideggyógyászati Szemle

1992. JÚLIUS 01.

KVANTITATÍV EEG ÉS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK A KLINIKAI GYAKORLATBAN

BÖRÖCZ István

Az elmúlt évtized során a komputeres rendszerek alkalmazása egyre növekvő szerepet kapott a klinikai elektrofiziológiában is. Jelen tanulmány igyekszik összefoglalni mindazon információkat, amelyek ezen számítógépes (kvantitatív) módszerek előnyeinek és korlátainak megértéséhez szükségesek.

HUN 1992;45(07-08)

Lege Artis Medicinae

1992. ÁPRILIS 29.

Vizuálisan és akusztikusan kiváltott P300-as hullám vizsgálata demens és nem demens Parkinson-szindrómás betegekben

MOGYORÓS Ilona, SZOMBATHELYI Éva

Parkinson-szindrómában a motoros tünetek mellett a szellemi hanyatlás jelei is előfordulnak. A szerzők arra keresték a választ, hogy a társuló kognitív funkciózavar milyen össze függést mutat a betegség klinikai paramétereivel. 75, véletlenszerűen kiválasztott 60 évnél fiatalabb Parkinson-szindrómás beteget neuropszichológiai vizsgálattal (Wechsler, Hunt, Mini Mentel State teszt) demens és nem demens betegcsoportba osztották. A kognitív funkciózavarra specifikusnak tartott, vizuális és akusztikus ingerrel nyert P 300-as hullám latentia-idő változását vizsgálták a betegségtartam, szubsztituciós idő, a klinikai forma és súlyosság függvényében. A kognitív funkciózavart mutató csoportban szignifikánsan megnövekedett a P 300-as hullám latentia-ideje. A klinikai jellemzőket tekintve a demens csoportban a betegségtartam, a levodopa szubsztitúció ideje hosszabb, az akuneticus-rigid formát mutató betegek aránya nagyobb volt a nem demens csoporthoz képest. A fiatalkori Parkinson-szindrómás betegek jelentős részénél a motoros tünetek mellett korán kialakulnak kognitív funkciózavar jelei. A P 300-as hullám vizsgálata segít e betegek elkülönítésében és ezáltal a megfelelő terápia megválasztásában.

HUN 1992;2(04)

Ideggyógyászati Szemle

1992. MÁRCIUS 01.

A LÁTÓRENDSZER ELEKTROFIZIOLÓGIAI VIZSGÁLATÁNAK GYAKORLATI JELENTŐSÉGE A SZEMÉSZETI ÉS NEUROLÓGIAI BETEGSÉGEKBEN

JANÁKY Márta, BENEDEK György

A szerzők 4 év alatt 2015 beteg vizsgálata alapján áttekintést nyújtanak a látórendszer elektrofiziológiai vizsgálatának (elektroretinográfia; látókérgi kiváltott válasz) lehetőségeiről és jelentőségéről a különböző szemészeti és neurológiai betegségek esetén. Rámutatnak a különböző módszerek szimultán alkalmazásának előnyeire.

HUN 1992;45(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1991. JÚLIUS 01.

Acusticusan kiváltott agytörzsi válaszok migrénben, Rausedyl provokációt követően

DR. BÁNK József

A szerző 19 (17 nő és 2 férfi, átlagéletkor 36,6±7,4) migrénes beteg acusticusan kiváltott agytörzsi válaszait (BAEP) vizsgálta Rausedyl (2,5 mg rezerpin) -provokációt követően. Előbbi intramuscularis injectiója típusos fejfájást idéz elő migrénesekben. Az eredményeket 35 (25 nő és 10 férfi, átlagéletkor 41 ± 10,4) egészséges egyén válaszával hasonlította össze.

HUN 1991;44(07)