Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1994. AUGUSZTUS 31.

Az önrendelkezési jog korlátozása a gyógyításban

SÁNDOR Judit

Az autonómia elve – úgy tűnik – végérvényesen bevonult a morálfilozófián nevelkedett bioetika és orvosi jog alapelvei közé. A tájékoztatáson alapuló beleegyezést, az orvosbiológiai beavatkozásokban való részvételt alapvetően meghatározó követelményről van szó, amely azonban - s ez az írás itt kívánja fejtegetéseit megkezdeni -, soha nem feltétlen vagy egyedülálló azon elvek sorában, amelyek akár elméleti, akár peres vitákban az orvos és beteg közötti jogviszony teljességét, annak valamennyi vitás kérdését átfognák.

HUN 1994;4(08)

Lege Artis Medicinae

1994. JÚLIUS 27.

A terminális állapot diagnózisának közlése és a saját halálhoz való viszony

NAGY Zsuzsanna Anikó

Az orvosi diagnózis közlésének témája egyre nagyobb nyilvánosságot kap napjainkban. Nemcsak a szakirodalom foglalkozik e témával, hanem különböző tömegtájékoztatási médiumokon keresztül is értesülhet eltérő véleményekről az érdeklődő (napi sajtó, rádióműsorok, televízió stb.).

HUN 1994;4(07)

Lege Artis Medicinae

1993. NOVEMBER 30.

Előzetes tájékoztatás az egészségbiztosítási pénztár adatgyüjtéséről

GOSCHINÉ Mannó Mária

1993 februárjában az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság az egészségügyi szolgáltatóknál a teljesítmény szerinti finanszírozás bevezetéséhez teljeskörű felmérést indított el az 1992. évi LXXXIIV törvény 24. §-ának (1) bekezdésében elrendelt adatszolgáltatás alapján. Az elsődleges cél az akkori szakfeladat szintű kiadás adatoknak kasszákba való forgatása volt. (Kassza-meghatározást lásd alább.) így az egészségügyi intézmény saját maga mondhatta meg, hogy a rendelkezésére álló összeget milyen arányban, milyen finanszírozási típusból szeretné visszakapni. Mindezt természetesen a megfelelő szabályok betartásával kellett megtennie. (Például akinek nem volt megállapodása háziorvosi szolgálatra, nem vehette fel.) Az osztályokon, részlegeken folytatott tevékenységek. Megengedhető, hogy különböző szervezeti egységeken azonos tevékenységeket jelenítsenek meg, és azonos elnevezésű, kódolás szerint azonos szervezeti egységeken pedig különböző tevékenységek jelenjenek meg. Például II. sz. belgyógyászaton: általános belgyógyászat, kardiológia, stb.

HUN 1993;3(11)

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Levelezés

CSÁSZÁR Gyula

Általam nagyrabecsült lapjukban egy olyan közlemény látott napvilágot, amelynek témájáról már azt hittem: elavult ugyanazokra a problémákra visszatérni, hiszen annyiszor kerültek már megtárgyalásra a magyar orvosi szakirodalomban. Az örökzöld téma az akupunktúra, amelyről legutóbb az Orvosi Hetilap ez évi 1387–89. oldalain jelent meg tájékoztatás. Most Önök Paul Zmiewski tollából, a LAM júliusi számában e kérdéskörről referátumot jelentettek meg „Kérdések és válaszok az akupunktúráról” címmel. Mivel szerkesztőségi kommentár nélkül jelent meg a cikk, a benne foglaltakért Önöknek kell vállalniuk a felelősséget, jóllehet nyilván lektor(ok) is véleményezték, vagy esetleg ezt a feladatot a népes szerkesztőbizottsági tagságból egyesek látták el. Részemről e levél keretében csak röviden vállalkozhatom a közlemény kritikájára, és ezt e témában mindaddig meg fogom tenni, amíg végre az akupunktőrök tudatához el nem jut a „másik oldal” álláspontja.

HUN 1993;3(10)

Lege Artis Medicinae

1993. JÚNIUS 30.

Az orvosi beavatkozásokba való "tájékozott beleegyezés" elve a modern orvosi etikában I.rész

KOVÁCS József

Kevés olyan fogalom van, mely akkora népszerűségre tett szert az utolsó 30 év bioetikai irodalmában, mint a tájékozott beleegyezés fogalma. Ugyanakkor a hazai szakirodalomban - néhány kivételtől eltekintve (1) – a kifejezés alig használatos, amit az is jelez, hogy az angol „informed consent” terminusnak még meghonosodott magyar megfelelője sincs, a hazai egészségügyi jog például általában az orvosi beavatkozáshoz való hozzájárulásról, az orvos tájékoztatási kötelességéről vagy a beteg felvilágosításáról beszél, voltaképpen körülírva a tájékozott beleegyezés elvét (2).

HUN 1993;3(06)

Lege Artis Medicinae

1993. MÁRCIUS 31.

Emlődaganatos betegek pszichológiai rehabilitációja

MUSZBEK Katalin

Szerző a rák diagnózisa kapcsán megjelenő előítéleteket, félelmeket elemzi. Ismerteti az emlődaganat kapcsán kialakuló pszichológiai jelenségeket: a csonkolással, a női identitás elvesztésével járó, illetve a halál fenyegetettsége miatt jelentkező szorongásokat. Vázolja a coping mechanizmusok szerepét a betegség kimenetelére. Ismerteti a pszichoszociális rehabilitációval szerzett tapasztalatait. Felhívja a figyelmet a pszichológiai támogatás szerepére a betegséggel való együtt élés és az életminőség vonatkozásában.

HUN 1993;3(03)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

A Magyar Gyógyszergyártók Szövetsége Public Relation Bizottságának ajánlása

A készülő új gyógyszertörvény gyógyszerismertetéssel és tájékoztatással foglalkozó paragrafusaira.

HUN 1992;2(06)