Lege Artis Medicinae

A terminális állapot diagnózisának közlése és a saját halálhoz való viszony

NAGY Zsuzsanna Anikó

1994. JÚLIUS 27.

Lege Artis Medicinae - 1994;4(07)

Orvosi szociológia

Az orvosi diagnózis közlésének témája egyre nagyobb nyilvánosságot kap napjainkban. Nemcsak a szakirodalom foglalkozik e témával, hanem különböző tömegtájékoztatási médiumokon keresztül is értesülhet eltérő véleményekről az érdeklődő (napi sajtó, rádióműsorok, televízió stb.).

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az echokardiográfia jelentősége postinfarctusos szabad kamrafali rupturában

PÁL Mátyás, LENGYEL Mária

Akut myocardialis infarctus miatti kórházi kezelés során a szabadfali ruptura a pum paelégtelenség után a leggyakoribb halálok. A noninvazív diagnosztika és a szívsebészeti technika fejlődésével a szabadfali ruptura ma már potenciálisan időben észlelhető és kezelhető. CEL - Vizsgálatunk célja az volt, hogy a postinfarctusos szabadfali ruptura klinikai és morfológiai jellemzőit elemezve megállapítsuk, milyen diagnosztikus és terápiás lépések adhatnak esélyt a túlélésre. Az Országos Kardiológiai Intézet coronariaőrzőjében és belgyógyászati osztályán 1987. január 1. és 1992. december 7. között 772 beteget kezeltünk acut myocardialis infarctus miatt. A szabadfali rupturát a kórlapok retrospektív elemzésével, az elektromechanikus disszociáció és az echokardiográfiás jelek alapján, valamint a boncjegyzőkönyvek áttekintésével kerestük: 28 betegnél találtunk szabadfali rupturát. A diagnózist 23 esetben sectio, 4 esetben intraoperatív lelet, 1 betegnél pedig echokardiográfia és pericardiocentesis során eltávolított artériás vér igazolta. Elektromechanikus disszociáció vagy tamponádtünetek miatt 14 esetben végzett sürgős echovizsgálat során 12 betegnél mutattunk ki pericardialis folyadékgyülemet, közülük 7 esetben végeztünk pericardiocentesist, 2 ízben sebészi pericardium fenestratio történt. Ezt követően 4 beteg kerülhetett akut műtét re, közülük kettő a műtét alatt, kettő pedig röviddel utána exitált. Egy betegnél à centesis után, tartós drenázs mellett a vérzés megszűnt, 12 hónapos utánkövetés során recidiva nem jelentkezett. Infarctus kapcsán fellépő elektromechanikus disszociáció vagy tamponádtünetek esetén sürgős echokardiográfia szükséges, s ha pericardialis folyadékgyülem igazolódik, pericar diocentesist kell végezni. Ez átmeneti hemodina mikai javulást hozhat, elegendő időt hagyva arra, hogy a betegek sürgős műtétre kerülhessenek.

Lege Artis Medicinae

Kromoszóma rendellenességekre gyanús ultrahangjelek a terhesség alatt

ÁDÁM Zsolt, NÉMET János, SZABÓ István, CSABAY László, TÓTH-PÁL Ernő, HAJDÚ Júlia

A szerzők összefoglalják a magzati kromoszómaaberrációra gyanús ultrahangjeleket, amelyek egy részét a terhesség alatti ultrahangszűrés kapcsán fel lehet ismerni. A magas kockázat miatt javasolják, hogy ilyen esetekben praenatalis kromoszómaanalízis történjék. Ezek az ultrahangjelek a következők: a magzatvíz és a nyirokkeringés eltéréseire utaló : elváltozások (hydrops, hygroma colli, nuchalis oedema, polyhydramnion), koponya és agyi eltérésesek (ventriculomegalia, arc- vagy agykoponyadeformitás), mellkasi és hasi anomáliák (diaphragmadefektus, szívhiba, omphalokele, duodenumatresia), valamint az alábbi „minor” eltérések ha valami egyéb kóros elváltozáshoz, vagy intrauterin retardációhoz társulnak: arteria umbilicalis singularis, plexus chorioideus cysta, pyelectasia, csöves csontok méret- vagy alakbeli eltérése.

Lege Artis Medicinae

A merev és a flexibilis oesophagoscop használhatósága és korlátai

TÓTA Julianna, IRÁS Béla

A nyelőcső vizsgálatára és a nyelőcsőbetegségek terápiás célú endoszkópos ellátására két fajta eszköz áll rendelkezésünkre: a hagyományos, merev és a flexibilis endoszkóp. Az utóbbi alkalmazásának számos előnye mellett korlátai is vannak, amelyekről nem szabad elfeledkeznünk. A merev oesophagoscop viszont távolról sem idejét múlt eszköz, hiszen korszerű változatai a terápiás beavatkozásokban egyértelműen előnyösek. A szerzők a ma használatban lévő merev és fiberoszkópos oesophagoscopiák előnyeit és korlátait tárgyalják az irodalom alapján.

Lege Artis Medicinae

Obstuktív alvási apnoe

METES Ágnes, HIRSCHBERG Andor

Az alvási apnoe két fő formája - a centrális és az obstruktív alvási apnoe – közül az utóbbi lényegesen gyakrabban fordul elő, és a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti. Az ismert jellegzetességek mellett a szerzők kiemelik az aktív fokozott nappali aluszékonyság jelentőségét, következményeit és veszélyeit. Megállapítják, hogy alváskor a csökkent felső légúti izomtónus, valamint a beszűkült légutakon keresztül való légzés okozta negatív felső légúti nyomás együttesen okozhatják a légúti kollapszust. Az anamnézis, illetve a fizikális vizsgálat szerepe korlátozott. A pontos és megbízható diagnózis laboratóriumi módszerekkel (poliszomnográfia, Multiple Sleep Latency Test, radiológiai vizsgálatok) állítható fel. Enyhe-mérsékelt esetben a test súlycsökkenéstől jó eredmények várhatók. A súlyos obstruktív alvási apnoe jelenleg legjobb kezelési lehetősége a nasalis, folyamatos pozitív légúti nyomásos lélegeztetés (nCPAP). A sebészeti megoldások értéke továbbra is vitatott, az uvulopalatopharyngo plastica (UPPP) a szerzők többsége szerint mintegy 50%-ban sikeres, míg legújabban a különböző típusú maxillofacialis műtétekkel tapasztalható kiválasztott esetekben jó eredmény.

Lege Artis Medicinae

Elektrofiziológiai vizsgálat kontra elektrokardiográfiás monitorozás

MATOS Lajos

Kamrai szívritmuszavarban szenvedők vizsgálatában mind az invazív elektrofiziológiai technika, mind a Holter-monitorozás használatos a gyógyszeres terápia hatásosságának megítélésére, előrejelzésére. Ezt a két mód szert hasonlították össze ebben az eddigi legnagyobb, ilyen jellegű vizsgálatban.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Ideggyógyászati Szemle

A szocioökonómiai helyzet és a stroke kapcsolata a fővárosban

VASTAGH Ildikó, SZŐCS Ildikó, OBERFRANK Ferenc, AJTAY András, BERECZKI Dániel

A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jelleg­ze­tes­ségeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegé­nyebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebro­vascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkohol­abú­zus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egy­értel­műen igazolja, hogy a stroke fiata­labb korban következik be, magasabb incidenciával, eset­ha­lálozással és mortali­tással jár a kedvezőtlen szocio­öko­nó­miai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcso­portokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedve­zőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakossá­gának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikó­tényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós prog­ramoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.

Lege Artis Medicinae

Fókuszban a LAM (Lege Artis Medicinae)

VASAS Lívia, GEGES József

Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal in­dult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az or­vosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a ha­zai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a ke­vesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag kül­honi kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adat­bázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét eme­lik a művészeti tárgyú írások, amelyek az or­vosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.

Lege Artis Medicinae

Három évtized rövid krónikája

KAPRONCZAY Katalin

A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az in­frastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.