Lege Artis Medicinae

Előzetes tájékoztatás az egészségbiztosítási pénztár adatgyüjtéséről

GOSCHINÉ Mannó Mária

1993. NOVEMBER 30.

Lege Artis Medicinae - 1993;3(11)

1993 februárjában az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság az egészségügyi szolgáltatóknál a teljesítmény szerinti finanszírozás bevezetéséhez teljeskörű felmérést indított el az 1992. évi LXXXIIV törvény 24. §-ának (1) bekezdésében elrendelt adatszolgáltatás alapján. Az elsődleges cél az akkori szakfeladat szintű kiadás adatoknak kasszákba való forgatása volt. (Kassza-meghatározást lásd alább.) így az egészségügyi intézmény saját maga mondhatta meg, hogy a rendelkezésére álló összeget milyen arányban, milyen finanszírozási típusból szeretné visszakapni. Mindezt természetesen a megfelelő szabályok betartásával kellett megtennie. (Például akinek nem volt megállapodása háziorvosi szolgálatra, nem vehette fel.) Az osztályokon, részlegeken folytatott tevékenységek. Megengedhető, hogy különböző szervezeti egységeken azonos tevékenységeket jelenítsenek meg, és azonos elnevezésű, kódolás szerint azonos szervezeti egységeken pedig különböző tevékenységek jelenjenek meg. Például II. sz. belgyógyászaton: általános belgyógyászat, kardiológia, stb.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A spontán pneumothorax kezelésének irányelvei

A C Miller, J E Harvey

Magyarázó jegyzetekkel ellátott egyszerű folyamatábrákat állítottunk össze, hogy a sürgősségi osztályokon spontán pneumothoraxszal jelentkező betegek azonnali és későbbi ellátásához segítséget adjunk. Ezek az alábbi kérdésekben segítik a döntéshozást: mely betegeknél indokolt a kórházi felvétel; van-e szükség drenálásra, ha igen, mi a megfelelő módszer (beleértve a technikai részleteket is); a kórházi ápolás; tüdőgyógyászati konzílium kórházi betegek esetében; a követés megszervezése. Az irányelvek, melyeket úgy terveztünk meg, hogy a sürgősségi és egyéb osztályok kézikönyveibe illeszthetők legyenek, már több területi általános kórház gyakorlatában értékesnek bizonyultak és a továbbképzés alapjául szolgálhatnak.

Lege Artis Medicinae

Végtagsérülések szakorvosi ellátása katasztrófahelyzetekben

CZIFFER Endre

A szerző ismerteti a végtagsérülések rendkívüli körülmények között való ellátásának sajátosságait, a békeidős kezeléstől eltérő jellegzetességeket taglalja. A háborús és civil katasztrófák során a sérülések között a végtag sérülések aránya gyakran a 60%-ot is elérheti. A katasztrófák egészségügyi felszámolásához szükséges eszközrendszer, gondolkodásmód és szervezési intézkedések ugyancsak eltérnek a hagyományos sebészi rutintól, ezért erre békeidőben rendszeres gyakorlással kell felkészülni. A kompromisszumos medicina követelményeibe illő eszközök mellett nélkülözhetetlen szerep jut az intuíciónak, az improvizációnak, hiszen nincs két egyforma katasztrófahelyzet. A köznapi tevékenység felbomlik és a kompromisszumok halmaza veszi át az uralkodó szerepet. A törések rögzítésére a külső rögzítés a választandó módszer olyan eszközökkel, amelyek a szakmai elvek mellett respektálják a katasztrófaellátás logisztikai (hadtáp) és financiális lehetőségeit is.

Lege Artis Medicinae

A citokinterápia alkalmazása hematológiai betegségekben

PÁLÓCZI Katalin, PETRÁNYI Győző

A szerzők a haemopoeticus rendszer szabályozásában szerepet játszó citokinek klinikai alkalmazását összegzik. A lehetséges klinikai felhasználás négyféle stratégiát követhet: 1. Az immunválasz stimulálása, a daganat elleni védekezés serkentése. 2. A daganatterápiával kapcsolatos, vagy a daganat által indukált immun- és myelo szuppresszió csökkentése, a szervezet nem specifikus védelmének fokozása. 3. A daganat elpusztításához szükséges, maximálisan tolerálható dózisú kemoterápia bővítése. 4. A tumorsejt növekedésének és differenciálódásának direkt befolyásolása citosztatikus, citotoxikus, vagy egyéb reguláló mechanizmusok révén. Az interferonok, a klinikai gyakorlatban alkalmazásra vagy kipróbálásra került interleukinek, az erythropoetin és a három fő kolónia stimuláló-faktor kerül ismertetésre. E szerek potenciális klinikai hasznosságát és a hatás megítélésének nehézségeit is összefoglalják.

Lege Artis Medicinae

Természetes humán alfa interferon alkalmazása oralis vírusfertőzésekben és következményes betegségekben

KÖVESI György, ONÓDY Klára, PÁLÓCZY Katalin, FEKETE Béla

A szerzők 35 betegen egy magyar előállítású, természetes alfa interferonkészítmény hatását vizsgálták. A betegek a szájban előforduló vírusfertőzésekben (gingivostomatitis herpetica, krónikus recidiváló herpes), illetve vírussal kapcsolatos betegségekben (herpetiform ulceratio, krónikus recidiváló aphtha, Sutton aphtha és postherpeti cuserythema exsudativum multiforme) szenvedtek. Napi 1 illetve 2 millió NE alfa interferont kaptak (im.), 10 napon át. A kezelés előtt és után 10 nappal laboratóriumi vizsgálatokat, majd 1 és 3 hónap múlva klinikai ellenőrzést végeztünk. A rutin laboratóriumi vizsgálatok mellett meghatároztuk az LGL sejt és abszolút lymphocytaszámot, az azonnali és a teljes rozettaszámot, valamint 10 esetben a felszíni markerek expressziójának változásait. Az alfa interferon kezelés hatására nem változtak a szokványos laboratóriumi paraméterek. Az LGL, az azonnali és teljes rozettaképző sejtek száma szignifikánsan emelkedett. Szignifikánsan emelkedett a CD 8, CD 11b, CD 14, CD 25 és a CD 45R felszíni markerek expressziója is. A betegek 72,7%-a gyógyult, 15%-a javult, és eddig csak három esetben alakult ki recidiva. A kezelés során nem fordult elő olyan mellékhatás, amely miatt a kezelést meg kellett volna szakítani. Az eredmények alapján úgy látszik, hogy az alfa interferon sikeresen alkalmaz ható az oralis vírusos és vírussal kapcsolatos betegségek kezelésében.

Lege Artis Medicinae

Az ultrahangvizsgálat szerepe a csípőizületi pseudoarthrosis infekciójának kimutatásában

FÖLDES Károly, BÁLINT Péter, LAKATOS Tamás, BÁLINT Géza

Csípőízületi pseudoarthrosisban fellépő nyugalmi fájdalom hátterében az álízület synovitise állhat, amely lehet fertőzött. A szerzők célja az volt, hogy megvizsgálják, milyen segítséget nyújthat az ultrahangvizsgálat pseudoarthrosisban jelentkező nyugalmi fájdalom okának tisztázásában a hagyományos képalkotó eljárások mellett. 14 Girdlestone-féle arthroplasticán átesett, nyugalmi fájdalomról panaszkodó és 12 nyugalmi fájdalomról nem panaszkodó betegnél készült hagyományos medence röntgenfelvétel és ultrahangvizsgálat, 2 esetben primeren, 24 esetben szekunderen kialakított pseudoarthrosisban. A nyugalmi fájdalomról panaszkodó betegcsoportban 12 esetben észleltek synovitist ultrahangvizsgálattal, a kontrollcsoportban pedig 2 alkalommal. 12 esetben végeztek álízületi aspirációt, amelynek során 8 esetben nyertek synovialis folyadékgyülemet. Közülük 2 esetben igazolódott infekció. Synovitis fennállását 4 alkalommal artrográfiával igazolták. Combfej-rezekciós arthroplastikán átesett beteg nyugalmi fájdalma esetén végzett ultrahangvizsgálat segíthet az álízületi infekció ki mutatásában, jelentős segítséget nyújtva a helyes terápiás stratégia felállításához.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Nővér

A kiterjesztett hatáskörű ápolói rendszer fogadtatása a magyar társadalom megítélése tükrében

SAIN Henrietta, BÁNFAI Bálint

A kiterjesztett hatáskörű ápolók egészségügyi ellátásba való integrálása javíthatja az ellátás minőségét. Kutatásunk célja volt felmérni, hogy milyen fogadtatásra számíthatnak a kiterjesztett hatáskörű ápolók (APN) a magyar társadalom megítélése tükrében, fókuszálva a sürgősségi ellátásra. Célunk volt egy jó nomenklatúra meghatározása, valamint az új ellátók és a mentőtisztek közötti párhuzam megvilágítása, az új rendszer elfogadásának segítése céljából. A vizsgálatot 2019 szeptembere és novembere között végeztük. Adatgyűjtési eszközként saját szerkesztésű online kérdőívet készítettünk, melyet a 18. életévüket betöltött magyarországi lakosok tölthettek ki. A kérdőív tartalmazott szociodemográfiai kérdéseket, a kiterjesztett hatáskörű ápolók elfogadására vonatkozó kérdéseket, valamint a megfelelő nomenklatúrát vizsgáló kérdéseket és egy tájékoztatót is. A kérdőívet összesen 372 fő töltötte ki (N=372). Az APN-ekkel kapcsolatban megfelelő ismeretekkel rendelkezők jobban elfogadják az APN-ek szerepét (p=0,002), mint akiknek az ismereteik hiányosak. Az egészségügyi dolgozók fogékonyabbak az új rendszer megismerésére (p=0,018), mint a laikusok. Akik a mentőtisztek kompetenciáit ismerik, jobban elfogadják az APN-ektől a vizsgálatokat (p<0,001). Legtöbben az APN, a vizsgáló ápoló/mentőtiszt és mesterápoló kifejezéseket javasolják a nomenklatúrához. A társadalom és az egészségügy hozzáállása nem elutasító, megfelelő tájékoztatás, a kompetenciák pontos meghatározása és a megfelelő jogi háttér kialakítása mellett integrálható rendszerré válhat.

Hivatásunk

Szívgyógyászok, szakdolgozók a pitvarfibrillációról

KUN J. Viktória

Rendkívüli, de remélhetőleg hagyományt teremtő országos találkozót szerveztek a leggyakoribb szívritmuszavarról. A Lurdy Házban laikusok, érintettek és szakdolgozók tudhattak meg elsőkézből mindent a pitvarfibrillációról. Úgy, ahogy eddig még sohasem. Nemzetközileg elismert kardiológus szaktekintélyek, vezető szakaszszisztens, diplomás szakápoló hozta testközelbe a betegséget és a gyógyítómunkát. A SZÍVSN Országos Beteg - egyesület szervezésében, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a Magyar Kardiológusok Társaságának támogatásával elindult kezdeményezés célja a tájékoztatás, a hiteles információk átadása, hogy szakemberek és laikusok minél inkább tisztában legyenek az egyre gyakrabban diagnosztizált betegséggel.

Lege Artis Medicinae

A magyarországi várólista-csökkentési program orvosszakmai összetételének, igénybevételi mutatóinak és területi megoszlásának elemzése 2015–2018 időszakában

PÓNUSZ Róbert, BONCZ Imre, KOVÁCS Dalma, CSONKA Diána, GAZSÓ Tibor, MOLICS Bálint, LUDMAN István, ENDREI Dóra

Magyarországon 2015-től kezdődően szisztematikus várólista-csökkentési program vette kezdetét („X” térítési kategória) a várakozási idő számottevő mérséklése céljából. Vizsgálatunkban a 2015–2018 közötti időszakban az „X” térítési kategóriában elszámolt esetek igénybevételi mutatóit és területi megoszlását elemeztük. Retrospektív, kvantitatív kutatásunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által biztosított adatbázison alapult, amely a várólista-csökkentési program finanszírozására 2015-ben létrehozott „X” térítési kategóriában elszámolt esetszámokat foglalta magában 2015–2018 között. Az adatbázis tartalmazta a betegek nemét és életkorát, megye szerinti lakhelyét, az ellátó intézmény megyéjének és tí­pusának megnevezését, valamint az elvégzett beavatkozásokat. A vizsgálati időszakban 27 716 esetszámot (átlagéletkor 68,05 év) számoltak el női többséggel (63,1%). Tízezer lakosra vetítve, az esetszám az alábbi megyékben volt a legmagasabb: Baranya (84,63), Somogy (60,17) és Zala (58,89). Az elszámolt eseteket 71,6%-ban a beteg lakóhelye szerinti megye határán belül látták el. A legnagyobb számban szürkehályogműtéteket finanszíroztak. A várólista-csökkentési programban elszámolt esetek között jelentős területi egyenlőtlenségeket találtunk. Az intézményi szerepvállalás is változatos képet mutatott.

Nővér

A teammunka és a tájékoztatás jelentősége a stroke utáni rehabilitációban

HORVÁTH Orsolya, STERLIK Krisztina

A vizsgálat célja: A stroke betegség népegészségügyi probléma, Magyarországon is évente több tízezer beteg él túl szélütést és folytatja életét annak egészségi állapotot befolyásoló negatív következményeivel. Jól szervezett korai, a betegek klinikai állapotához igazodó rehabilitációs program nem csak az érintettek életkilátását és életminőségét javíthatja, hanem az önellátó életvitel visszaszerzésében is segítséget nyújthat. A betegek döntő többsége számos hajlamosító tényezővel terhelt életmódot folytat, mely miatt az egyénre szabott betegedukáció kiemelt jelentőséggel bír az ismételt agyi érkatasztrófa megelőzése érdekében. Anyag és módszer: Vizsgálatunkban a neuro-rehabilitációs teammunka és betegedukáció hatékonyságát mértük fel a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet fekvőbeteg stroke rehabilitáción résztvevő betegeink körében (2016-2017). A betegek önálló életvitelre való képességének alakulását FIM skálával és Barthel index-el vizsgáltuk, míg az egyén vagy hozzátartozó által kitöltött kérdőív segítségével a befolyásolható rizikófaktorok jelenlétét, valamint a betegek betegségükkel kapcsolatos ismeretanyagát elemeztük (2016-2017). Eredmények: Eredményeink szerint halmozottan fordultak elő befolyásolható rizikótényezők betegeink körében, és annak ellenére, hogy a kórházi szakban kaptak tájékoztatást, ismeretanyaguk a betegséggel kapcsolatban igen hiányos volt. Következtetések: Eredményeink alapján az akut szakot követő, minél korábban elkezdődő komplex rehabilitáció a legeredményesebb. Az akut szakban betegedukációs ápoló, írott tájékoztató anyagok megkönnyíthetik a gyógyulási folyamatot, a rehabilitációig otthon töltött időt.