Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 922

Lege Artis Medicinae

1991. DECEMBER 25.

Metoprolol kezelés dilatativ cardiomyopathiában

DÉKÁNY Miklós, NYOLCAS Noémi, FIÓK János, VÁNDOR László, SEREG Mátyás, BALOGH Ildikó

A szerzők 20 dilatativ cardiomyopathiás beteget kezeltek metoprolollal. A betegek szívelégtelensége NYHA beosztás szerint II-IV, az átlag 2,5 volt. A metoprolol kezelést előzőleg beállított digitális, diureticum, vasodilatator terápia mellett alkalmazták. Összehasonlították a szer alkalmazása előtti és végleges adagjának elérése után 2-4 héttel (rövidtávú hatás), valamint 3-6 hónappal (középtávú hatás) nyert klinikai és noninvaziv adatokat. Három esetben korai intolerancia lépett fel: fokozódó szívelégtelenség (2 beteg), ill. panaszt okozó hypotonia (1 beteg). Az aktuálisan kezelt 17 beteg vizsgálati paramétereinek átlagos változását értékelve, a szívelégtelenség klinikai jeleinek szignifikáns mérséklődését, az ejectiós funkciós paraméterek kedvező, bár nem minden esetben szignifikáns változását, a becsült bal pitvari töltőnyomás csökkenését észlelték. A kedvező változások rendszerint csak a középtávú kezelési periódusban jöttek létre, ill. értek el szignifikáns mértéket. A szer hatásaként a cardialis beta-1 receptorok „down-regulációja", a toxikus myocardialis katecholamin hatás, valamint a szívizom oxigénigénye csökken, ugyanakkor a szívizom vérellátása javul. A szerzők az irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján – elsősorban kardiológiai cent rumokban – javasolják a metoprolol kezelés megkísérlését dilatativ cardiomyopathiában, ha a korábbi kezelés ellenére súlyos szívelégtelenség észlelhető.

Ideggyógyászati Szemle

1991. JÚLIUS 01.

Biológiai markerek vizsgálata krónikus alkoholizmusban: II

RIMANÓCZY Ágnes, KÁLMÁN János, SZEKERES György, BODA Krisztina, JANKA Zoltán

Krónikus alkoholfogyasztás következtében olyan idegrendszeri elváltozások jönnek létre, melyek részben abból adódnak, hogy az etanol kölcsönhatásba lép a sejtek membránjával és adaptív membrán-abnormalitás alakul ki. A B-adrenerg-receptorok membránhoz kötött sejtfelszíni receptorok, amelyek az etanol némely hatását mediálják az agyban.

Lege Artis Medicinae

1991. MÁJUS 29.

Az asthma bronchiale predictiv tényezői gyermekkori rhinitis allergiában

BITTERA István, GYURKOVITS Kálmán

A rhinitis allergicában szenvedő betegek 20–30%-ában a későbbiek során asthma bronchiale alakul ki. A szerzők keresik azokat a rizikó tényezőket, amelyek segítségével időben kiszűrhetők az asthma bronchiale várományosai. Egy prospektív vizsgálat keretében az ismert hajlamosító kórtörténeti adatokon, klinikai jeleken és laboratóriumi leleteken túlmenően vizsgálták a rhinitis allergicában szenvedő betegek bronchus reaktivitását (hisztaminnal és adenozinnal szemben), valamint a lymphocyták beta-adrenerg receptor számát és affinitását. Vizsgálataik során azt találták, hogy hisztaminra 31/40, adenozinra 20/40 gyermek válaszolt bronchusconstrictióval. 16 betegben mindkét provokációval pozitív reakciót kaptak. A beta-adrenerg receptorok számát és affinitását a kontroll csoporttal megegyezőnek találták. A szerzők véleménye az, hogy az asthma bronchiale kialakulása szempontjából azok a betegek veszélyeztetettek, akiknek kórosan fokozott a bronchusérzékenysége, illetve akiknek a lymphocyta beta-adrenerg receptor száma a gyermekkori normál érték alatt van, vagy évek alatt ez csökkenő tendenciát mutat. A választott módszerek prognosztikai értékét retrospektív vizsgálat dönti el.

Ideggyógyászati Szemle

1991. MÁJUS 01.

A negatív tünetekkel járó schizophreniák gyógyszeres terápiája

DR. MARTÉNYI Ferenc, DR. HARANGOZÓ Judit

A negatív tünetek befolyásolására számos pszichofarmakológiai kísérlet történt. A dopaminerg transzmissziót befolyásoló konvencionális neuroleptikumok a negatív tüneteket nem vagy kedvezőtlenül befolyásolják. A szelektív dopamin D-2 receptorblokkolók, így egyes szubsztituált benzamidok, alacsony dózistartományban hatékonyan csökkentik a negatív tüneteket, hasonlóan a Ca ++-csatorna és D-2 receptorblokkoló hatású szerekhez (difenil-butil-piperidinek).

Ideggyógyászati Szemle

1990. JÚNIUS 01.

A vizuális kiváltott válasz keletkezéséről

DR CZOPF József

Amikor fényinger éri a retinát, létrejön az elektroretinogram (=ERG). Nagy feszültségű, 3 fázisú válasz: az első hullám az 1 ms latenciával megjelenő korai receptor potenciál (early receptor potential=ERP), mely negatív hullám a receptorok külső szegmentumában keletkezik.

Ideggyógyászati Szemle

1990. FEBRUÁR 01.

Myasthenia gravis: Acetylcholin receptor-elleni antitestek vizsgálata és azok kliniko-pathologiai jelentősége

DR SZOBOR Albert, DR SZELÉNYI Judit, DR KLEIN Magda, PLATSCHEK Ida, PÁLDI-HARIS Piroska, DR KELEMEN Gabriella, DR FORNÁDI László, DR MOLNÁR János

A myasthenia gravist (MG) jellemző alapzavar feltételezetten presynaptikus helye és jellege a motoros idegi impulzustól független miniatűr véglemez potenciálok (MEPP) amplitudójának jelentős csökkenésén alapult, amiből logikusan következett a presynaptikusan felszabaduló acetylcholin (ACh) mennyiség csökkent volta [6, 7].

Ideggyógyászati Szemle

1988. MÁJUS 01.

Erozetta technika alkalmazása idegrendszeri gyulladásos kórképekben

DR KÁLMÁN Bernadett, DR GUSEO András

A szerzők ismertetik a liquor limfociták E rozetta technikáját és összefoglalják a módszerrel szerzett tapasztalataikat. Sclerosis multiplexben exacerbáció idején a T avid sejtek számának csökkenését, míg szteroid vagy immunszuppresszív kezelés hatására növekedését észlelték. Vírus okozta limfocitás meningitisekben az avid sejtek extrém magas arányát találták, ami a gyulladás lezajlásával normalizálódik. Ezt az E receptorok aktivációval kapcsolatos felszíni szaporodással hozzák összefüggésbe.

Ideggyógyászati Szemle

1987. ÁPRILIS 01.

A delta-aminolevulinsav ( ALS) neurotoxicitása

DR. DURKÓ Irene, DR. JUHÁSZ Anna

A szerzők a porfiriák alatt kialakuló neurológiai tünetek lehetséges okai közül a fokozott delta-aminolevulinsav-porfirin-hem szintézis problémakörét ismertetik. Csirke embrió agyból készített primer neuralis szövetkultúrákon - mint modelleken - bizonyították, hogy az idegrendszert felépítő elemi sejtek afiziológiás koncentrációjú prekurzor jelenlétében fokozott porfirin-hem szintézisre és akkumulációra képesek. Néhány antidepresszáns, béta-receptor blokkoló, valamint a melatonin inhibitorként viselkedik. A porfiriák precipitálása szempontjából (biztonsággal adható) ,,safe" és (biztonsággal nem adható) ,,unsafe" anyagok további vizsgálata a primer idegszövet kultúrák szintjén a kialakuló polyneuropathiák etiológiájához hasznos adatokat szolgáltathat.

Ideggyógyászati Szemle

1986. AUGUSZTUS 01.

Néhány neuroleptikum in vitro dopamin receptorkötődésének és klinikai hatáserősségének összehasonlítása

DR BAGDY György, DR PERÉNYI András, DR SZENTENDREI Tibor

A szerzők megvizsgálták 9, 5 különböző kémiai csoportba tartozó neuroleptikum és a struktúranalóg promethazin (Pipolphen) dopamin receptor affinitását spiroperidol leszorító képességük alapján. A kapott in vitro értékeket a gyógyszerek chlorpromezin aequvalens dózisával vetették össze. A clozapinc(Leponex) kivételével szoros korrelációt találtak a két mutató között. Az adatokcmegerősítik azt az elméletet, mely szerint a neuroleptikumok antipsychotikuschatásmódja mögött dopamin-recéptor blokkoló hatásuk áll.

Ideggyógyászati Szemle

1985. MÁRCIUS 01.

Rosetta markerek változása schizophren betegek perifériás vérében

DEMETER József, BODOLAY Edit, SURÁNYI Péter, GÁL Róza, SZEGEDI Gyula

A szerzők a lymphocyták megoszlását vizsgálták schizophren betegek perifériás vérében. Megfigyelésük szerint a kezeletlen kórformákban és a kezelt betegek akut shubja idején nagyfokú T lymphocytopenia van. A T sejtszám csökkenése mellett az IgG Fc receptort és a histamin receptort hordozó lymphocyta szubpopulációk aránya megnőtt. A B sejtek számában mérsékelt fokú emelkedést találtak. A perifériás vér lymphocytáinak megoszlásában nem találtak értékelhető különbséget a schizophrenia különböző típusai között.

2.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

3.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

4.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

5.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.