Testedzés betegen, iskolai reggeliző klubok Angliában, a „legnépszerűbb”’ műtétek Európában; gyermekorvos előadása a gyermekvédelemről, évekig elhúzódó gyógyszertámogatások. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.

A The New York Times cikke azt vizsgálja, biztonságos-e a testmozgás betegség esetén, különösen a COVID-19 kapcsán. Általában az olyan enyhe tünetek, mint az orrfolyás vagy a torokfájás, nem akadályozzák meg a könnyű testmozgást, ha azonban a tünetek nyak alattiak – mint például köhögés, láz vagy fáradtság –, illetve ha emésztőrendszert érintő betegségről van szó, akkor a gyógyulásig ajánlott pihenni. A COVID-19 esetében a megközelítés óvatosabb a lehetséges szövődmények, például a szívizomgyulladás miatt. Felépülést követően még az enyhe esetekben is csak fokozatosan érdemes visszatérni a fizikai aktivitáshoz, a súlyosabb esetekben vagy elhúzódó tünetekkel küzdőknek pedig a testmozgás folytatása előtt konzultálniuk kell a kezelőorvossal. A COVID utáni szövődmények, mint a légszomj, a fáradtság vagy a mellkasi fájdalom továbbra is érinthetik a vírusból felépülteket, ezért óvatos és lassú visszatérést követelnek, az első hetekben nem érdemes a teljesítményt hajszolni.

_{Forrás: The New York Times [Tomi Um]}

***

Fogyatékossággal foglalkozó jótékonysági szervezetek az Egyesült Királyságban azt szorgalmazzák, hogy az iskolai reggeliző klubok (breakfast clubs) minden gyermek számára hozzáférhetővé váljanak, fogyatékosságtól vagy családi háttértől függetlenül – írja a The Guardian. A szervezetek azzal érvelnek, hogy a reggeliző klubok nemcsak a gyermekéhezés elleni küzdelem, hanem az oktatásban való egyenlőség előmozdítása szempontjából is létfontosságúak, ugyanakkor sok fogyatékkal élő gyermek akadályokba ütközhet (például közlekedési problémák vagy gondozási szükségletek miatt), ami miatt kimaradhatnak ebből a szociális programból. 2023-tól több mint 2100 iskola vesz részt a Nemzeti Iskolai Reggeli Programban, melynek keretében jelenleg 270 000 gyermek részesül ingyenes vagy támogatott reggeliben egy átlagos napon. A kormányzó Labour nemrégiben azt javasolta, hogy 2025-ben további 750 iskolára terjesszék ki a kezdeményezést, 2025 szeptemberére pedig már Anglia összes iskolájában elérhető legyen. 

***

Vajon melyik a leggyakoribb műtét az Európai Unióban? – teszi fel a kérdést az euronews. A listát a szürkehályogműtét vezeti, 2022-ben csaknem 5 millió ilyen beavatkozást végeztek el az uniós tagállamokban, lakosságarányosan a legtöbbet Franciaországban, a legkevesebbet Romániában, Magyarország 20. a sorban. Egy másik gyakori operáció a császármetszés, erre valamivel több mint egymilliószor került sor 2022-ben, lakosságarányosan legtöbbször Cipruson és Romániában, legkevesebbszer Finnországban, miközben Magyarország 6. a rangsorban. A cikk megjegyzi, hogy nőtt a laparoszkópos méheltávolítások, a laparoszkópos lágyéksérv-javítások, a szürkehályogműtétek és a teljes térdprotézisek gyakorisága, míg a vakbélműtéteké csökkent.

_{Forrás: euronews}

***

Dr. Molnár Mihály gyermekorvos tartott előadást a MOK szervezésében szeptember 24-én a gyermekvédelem témájában. Célja felrázni a szakembereket, hogy a jelzőrendszer tagjai között elinduljon egy együtt gondolkodás, bővüljön a szakmai ismeretük, hogy gondolatokat ébresszen, ami kapcsán konstruktív, proaktív, szakmán beüli és szakmák közötti munka kezdődhet el, melynek eredményeképpen tisztázódnak, kiépülnek a betegutak. Mindez hozzájárulhat a gyermekvédelem hatékonyabb kiépüléséhez. Úgy véli, ha mindenki betartaná a törvényeket, akkor jól működne a gyermekvédelem. Az előadás megtekinthető ITT.

***

Sok új gyógyszer vár arra, hogy a betegek támogatással hozzáférjenek, ám átlagosan 2-3 év telik el egy-egy gyógyszerbefogadás között. S amíg ez nem történik meg, addig a rászorulók csak egyedi méltányosság keretében juthatnak ezekhez a készítményekhez – hangzott el az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) sajtóbeszélgetésén, melyről a Népszava számolt be.