Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Véralvadási zavarok nőkben: A LEGÚJABB IRÁNYELVEK

Az erős menstruációs vérzés és a postpartum vérzés gyakori okai a véralvadási rendellenességek. Most nemzetközi szakértők konszenzuskonferencián állapodtak meg ezek diagnosztizálásáról és kezeléséről.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Kulcsfontosságú változások - a DSM-5 munkaverziójáról

2010 februárjában közzé tette a DSM-5 munkaverzióját az Amerikai Pszichiátriai Társaság.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Akut és krónikus alváshiány

A Wisconsin University munkatársa dr. Chiara Cirelli, a kollégáival együtt patkánykísérleteket végzett, mely során az állatok öt egymást követő éjszaka mindössze négy órát aludhattak, és az agyukban ugyanolyan változásokat voltak megfigyelhetőek, mint egy álmatlanul eltöltött éjszaka után.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Diabetes, depresszió és terhesség

A perinatalis depresszió kétszer gyakrabban fordul elő a cukorbeteg anyák esetében, tehát ebben a csoportban fokozottan indokolt a depresszió szűrése.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A marihuána elősegíti a pszichózist

A marihuána fogyasztása a pszichózis korábbi kialakulását válthatja ki - egy korábbi kutatásokat elemző vizsgálat szerint.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2002. DECEMBER 20.

Az elektrosokk-kezelés alkalmazhatósága epilepsziához társuló pszichózisban

FARKAS Márta, BARAN Brigitta, KÁRPÁTI Róbert, RAJNA Péter

Noha az elektrosokk-kezelés (ECT) indikációját képező pszichiátriai kórállapotok epilepsziás betegeknél is előfordulnak, epilepsziában alkalmazásának szakirodalma szegényes. Ez a feltűnő hiányosság annál is meglepőbb, mivel az utóbbi években a kezelés bizonyos fokú antikonvulzív hatását is igazolták.

HUN 2002;55(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2002. ÁPRILIS 20.

A stroke neuropszichiátriai következményei

VARGA Dániel

Az agyi érkatasztrófák neuropszichiátriai következményeit többnyire kevés figyelem övezi. Stroke-ot követően gyakran észlelhető hangulatzavar, máskor a kognitív hanyatlás jelei, szorongás, ritkán viharos schizoform vagy paranoid állapotok jelentkeznek. A leggyakoribb, s az orvos számára leginkább hozzáférhető poststroke pszichiátriai zavar a depreszszió, amely nehezíti a rehabilitációt, negatív hatást gyakorol a kórlefolyásra, valamint az agyi érkatasztrófák rövid és hosszú távú mortalitására is.

HUN 2002;55(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1996. JANUÁR 20.

Pszichotikus epizód Sclerosis multiplexben

SIMÓ Magdolna, RÓZSA Csilla, BODROGI László, TAKÁTS Annamária

A szerzők egy húszéves, sclerosis multiplexben szenvedő nőbeteg kórtörténetét ismertetik. A betegség 1990-ben kezdődött, amikor három shub zajlott le, cerebellaris-, pyramis-, illetve opticus tünetekkel. Négyéves remissziót követően 1994-ben schizophreniaszerű pszichózis lépett fel, mely neuroleptikumok adására egy hét alatt megszűnt. Az irodalmi adatok alapján összefoglalják a sclerosis multiplex és a pszichiátriai tünetek lehetséges kapcsolatát, a differenciáldiagnosztika és a terápia kérdéseit.

HUN 1996;49(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁRCIUS 20.

Akut-fázis fehérjék viselkedése pszichotikus állapotokban

SZILÁGY Á. Katalin, FRÁTER Rózsa, BOLLA Marianna

Szerzők 27 pszichotikus nőbetegnél végzetek ún. akut-fázis fehérjék meghatározást szérumban. Összehasonlították a pszichózis akut szakában és a stabilizáció időszakában mért értékeket azzal a céllal, hogy, vajon a heveny pszichotikus állapot minősül-e ezzel a módszerrel megközelíthető „stressz-reakciónak". Az eredmények - részben irodalmi adatokkal egyezően - a feltevést nem támasztották alá, de újszerű adatokhoz vezettek. Pszichotikus állapotokban a mért fehérjék koncentrációja csökken. A paranoid csoportnál az alfa-2-makroglobulin, az affektív csoportnál pedig a cöruloplazmin és az alfa-1-ac-glikoprotein mutatja ezt a tendenciát. Úgy tűnik, az akut-fázis fehérjék értékelése - akár más biológiai markerekkel együtt - hasznosítható részadatokat szolgáltathat a pszichiátriában.

HUN 1993;46(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1991. JÚNIUS 01.

A monoszimptómás hypochondriás pszichózis egyik megjelenési formájáról, a sajátszag-tébolyról

DR. MARTON Margit, DR. LŐRINCZ Zsuzsanna

A szerzők 7 ritka kórképként interpretált, saját-testbűzüktől szenvedő beteget ismertetnek. Megfigyelésük szerint a betegség nem annyira ritka, mint a pszichiátriai irodalom állítja, mert a betegek nagy része szomatikus specialistákat keres fel panaszaival, és mivel nem hosztilisek, hanem konvencionális magatartásúak, ritkán kerülnek pszichiáterhez. E betegek jelentős hányada jól kezelhető neuroleptikummal.

HUN 1991;44(06)