Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1986. MÁJUS 01.

[A cikloid pszichózis függetlensége a skizofréniától és az affektív pszichózis]

CARLO Perris

[Rövid áttekintést adunk a cikloid pszichotikus zavarok szkizofrén és mániás-depressziós zavaroktól való függetlenségét alátámasztó bizonyítékokról. A különböző területekről származó, egybecsengő eredmények alátámasztják azt a nézetet, hogy a cikloid pszichózis fogalma egyfajta vakfoltot jelentett a skizofrénia és a bipoláris mániás-depresszív pszichózis jelenlegi felfogásába nem illeszkedő pszichotikus állapotok helyes azonosítására irányuló megoldáskeresés során. A cikloid pszichózisnak a skizoaffektív pszichózissal való azonosításától és annak veszélyétől is óva intünk, hogy az előbbi követi az utóbbi fogalom nosológiai bizonytalanságait. ]

ENG 1986;39(05)

Ideggyógyászati Szemle

1985. OKTÓBER 01.

A kórkimenetel differenciált prediktív validálása endogén pszichózisokban

PETHŐ Bertalan, KELEMEN András, TOLNA Judit, KARCZAG István, BORNEMISZA Eszter, BITTER István

Az endogén pszichózisok (n=228) kontrollált követéses katamnesztikus (follow through) vizsgálatának (,,Budapest 2000”) keretében a prediktív tényezőket öt katamnesztikus faktor (közöttük egy tisztán szociális adaptációzavarokat képviselő faktor) viszonylatában mértük fel az egész beteg-populációban, majd különböző osztályozások szerint differenciáltan. Megállapítottuk, hogy némelyik tényező prediktív szerepe ellentétesen alakul különböző kórkimeneteli dimenziók mentén, sok tényező prediktív jelentősége pedig nozo, ill. csoportspecifikusan alakul, a teljes betegpopulációban mutatkozó prediktív jelentőséggel gyakran ellentétesen, vagy ezt gazdagítva. Elméleti és gyakorlati jelentősége miatt kiemeljük a pszichózissal, ill. kóros személyiséggel való terheltség differenciális prediktív jelentőségét, az ES-kezelések csekély, de kedvező prediktív jelentőségét; a tartós neuroleptikus terápia tébolyképződést csökkentő, viszont gátoltságot és depresszivitást fokozó szerepét és a bipoláris I típusú kórlefolyás nagy és differenciális prediktív jelentőségét. Az index-pszichózis szindrómái gyakran perzisztálnak, nem ritkán azonban poláris váltást előlegeznek különböző csoportok vonatkozásában. A kórkimeneteli dimenziók különböző betegség-kategóriákon belül változó prediktív összefüggéshálózatát út-elemzések alapján rajzoltuk meg.

HUN 1985;38(10)

Ideggyógyászati Szemle

1984. FEBRUÁR 01.

Budapest 2000: Az endogén pszichózisok Leonhard szerinti középcsoportjainak első validálása

DR. PETHŐ Bertalan, DR. KELEMEN András, DR. BITTER István, DR. KARCZAG István, DR. TOLNA Judit

Elsőízben a szerzők tesztelték Leonhard „középszintű" diagnosztikai kategóriáit a teljes endogén pszichózis spektrumban. Gondosan kiválasztott, 238 nőbetegből álló minta indexpszichózisának felmérése után vak kontrollal vizsgálták az index-pszichózis utáni hatodik év relatíve legjobb kórkimeneteli állapotát. Megállapították, hogy a pszichopatológiai tünetek és morbaffin személyiségtípus jellemzői, mint a catamnestikus vizsgálat független változói, mind a nyolc index-pszichózis idejében adott diagnózist validálják. Ezt az elméletileg és gyakorlatilag egyaránt jelentős eredményt jórészt bizonyos egészleges jellemzőknek a diagnosztikai hasznosításával magyarázzák.

HUN 1984;37(02)

Ideggyógyászati Szemle

1983. DECEMBER 01.

A szkizofréniák lefolyása során fellépő depressziós tünetek elemzése

BITTER István, PETHŐ Bertalan

Szerzők 266 nő katamnesztikus vizsgálata alapján a depressziós tünetek gyakoriságát szkizofréneknél 41—48 %-ra becsülik, ami meghaladja a szkizoaffektív (cycloid) pszichotikus, az unipoláris és bipoláris depressziós betegek katamnesztikus vizsgálatakor észlelt depressziós tünetek gyakoriságát. A szkizofrén betegek depressziós tünetei nem mutatnak szignifikáns korrelációt a kórlefolyás idejével és a Parkinson-syndromával, azonban szignifikáns volt a pszichózis súlyossága és a depressziós tünetek közötti összefüggés. A depressziós tünetek létrejötténél inkább morbogén, mint egyéb tényezők szerepét hangsúlyozzák.

HUN 1983;36(12)

Ideggyógyászati Szemle

1983. ÁPRILIS 01.

Endogén pszichotikus betegek szomatometriai vizsgálata

DR KELEMEN András, DR EIBEN Ottó, DR PETHŐ Bertalan, FELSŐVÁLYI Ákos

A szerzők egy nagy volumenű katamnesztikus jellegű pszichózis-kutatás szomatometriai eredményeit közlik. A vizsgálat 173 endogén pszichózisban szenvedő nőbetegre terjedt ki. Az 5 klinikai csoportra bontott mintán továbbiakban 8 alcsoportra is végeztek megközelítő értékeléseket. Felvettek 59 testméretet, kiszámítottak 3 származtatott méretet, valamint 31 indexet. Az egyes csoportokra kiszámított statisztikai paraméterek alapján előbb jellegenkénti és indexenkénti kétmintás t-próbát végeztek. Faktoranalízissel feltárták a minta egészének jellemzőit, a s kialakult faktorstruktúra alapján igyekeztek meghatározni az egyes betegcsoportok egymáshoz viszonyított helyzetét. Ezután diszkriminancia-analízisnak vetették alá mintájukat, majd a Penrose-szerinti nagyság- és formabeli távolságbecslést végezték el az alcsoportokra.

HUN 1983;36(04)

Ideggyógyászati Szemle

1982. OKTÓBER 01.

Schizoform pszichózisok sclerosis multiplexben

DR JÁDI Ferenc, DR ANTALICZ Marianna, DR TRIXLER Mátyás

A szerzők a klinikán kezelt 560 sclerosis multiplexben szenvedő beteg között 5 olyan esetet észleltek, ahol az alapbetegséghez schizoform pszichózis társult. A közlemény a kórtörténeti adatokat, a kórlefolyást és a feltételezett etiológiai hátteret ismerteti. A családfaelemzés alapján a betegek többségénél pszichozis irányában terheltséget tudtunk kimutatni. A pszichotikus tüneteket az alapbetegségből adódó sajátos élethelyzet és a személyiségszerkezeti sajátosságok színezték. A két betegség társulása rossz prognózist jelent.

HUN 1982;35(10)

Ideggyógyászati Szemle

1981. DECEMBER 01.

Post partum psychosisok: katamnesztikus vizsgálatok 1936-1980

TRIXLER Mátyás, JÁDI Ferenc, WÁGNER Mária

A szerzők 223 beteg katamnesztikus vizsgálatáról számolnak be, akiknél az első pszichés tünetképződés a szüléstől számított 6 hónapon belül kezdődött. Ismertetik a tüneti megoszlást és részletesen elemzik a genetikai tényezők szerepét. Az affektív és schizophrén pszichózisok csoportjában magasabb genetikai terheltséget találtak, mint az irodalomban közölt, szüléstől függetlenül kezdődött megfelelő pszichozisokban. A genetikai terheltség egyrészt a pszichozis korábbi manifesztációjával járt, másrészt az affektív csoportban a további kórlefolyásra volt kihatással, amennyiben I. fokú genetikai terheltség esetén a prognózis szignifikánsan rosszabb volt, mint a genetikailag negatív esetekben.

HUN 1981;34(12)

Ideggyógyászati Szemle

1981. JÚLIUS 01.

A Dantrium spasmusgátló hatásának klinikai vizsgálata sclerosis multiplexes betegekben

PŐRSZÁSZ Gertrúd

A szerző 14 (8 nő és 6 férfi) súlyos spastikus paraparesises, ill. paraplegiás sclerosis multiplexes betegnek különböző dózisokban Dantriumot adott. A Dantrium® a spasmust jól oldotta, képes volt még súlyos flexiós kontraktúrát is oldani. Három esetünkben rövid ideig tartó heveny paranoid pszichózis jelentkezett, egy esetben pedig diarrhoea. Egyéb mellékhatást nem észleltünk. Férfiak esetében, bármilyen súlyos volt is betegségük, e mellékhatást nem észleltük.

HUN 1981;34(07)