Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Neuromechanikai modell ízületi forgások és végtagmozgások szabályozására (angol nyelven)

LACZKÓ József, KERRY Walton, RODOLFO Llinas

Egy általános modellt fejlesztünk ki a végtagmozgások szabályozására. A modell izomerőket és ízületi elfordulásokat határoz meg a mozgatóidegsejtektől érkező aktivitásminták függvényében. Az idegi impulzusok, az izomerők és a mozgás kinematikája közötti kapcsolat modellezése során figyelembe vesszük, hogy a generált mozgásmintát hogyan befolyásolják a mozgatóidegsejt-halmazok tüzelési frekvenciái, valamint az izom-csont rendszer biomechanikai tulajdonságai.

HUN 2006;59(01-02)

Lege Artis Medicinae

2005. JÚNIUS 20.

A statinok biztonságos alkalmazásának klinikai farmakológiai alapjai

KERPEL-FRONIUS Sándor

A statinok, a 3-hidroxi-3-metilglutaril-koenzim A-reduktáz enzim gátlói, jelentősen csökkentik a kórosan magas koleszterinszintet. Hatásosságuk és mellékhatásaik az enzimgátlás erősségétől, a lipidoldékonyságtól, a májsejtekbe történő aktív felvételük mértékétől és metabolizmusuk eltérő módjától függ.

HUN 2005;15(06)

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚLIUS 10.

A Parkinson-tremor és az esszenciális tremor elkülönítése elektrofiziológiai módszerrel

GERTRÚD Tamás, FELYÉR Dénes, MAGYAR András, PÁLVÖLGYI László, TAKÁTS Annamária, SZIRMAI Imre, KAMONDI Anita

A tremor az egyik leggyakoribb mozgászavar. A különbözõ típusú tremorokat centrális vagy perifériás oszcillátorok hozzák létre. Parkinson-kórban a motoros agykéreg a tremor generátorkörének része, esszenciális tremorban az agykéreg szerepe tisztázatlan. Jelen munkánkban azt vizsgáltuk, hogy az akaratlagos kézmozgás által kiváltott motoros kéreg aktiválása hogyan hat a Parkinson-kórban jelentkezõ, illetve az esszenciális tremorra.

HUN 2004;57(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2003. DECEMBER 20.

Mozgáskárosodás felmérése elektromiográfiával - A kineziológiai EMG

HORVÁTH Mónika, FAZEKAS Gábor

A kineziológiai elektromiográfiával egy adott mozgás végrehajtása során is vizsgálható az izmok elektromos aktivitásának változása. A szerzők spasticus hemipareticus betegek felső végtagi motoros károsodását vizsgálták akaratlagos könyökhajlítás és -nyújtás során. Néhány esetben a nyers EMG-jelek tartalmazzák a legfontosabb információt, azonban többnyire a további feldolgozás vezet értékelhetőbb adatokhoz, többletinformációt nyújtva az izomműködés tanulmányozásához.

HUN 2003;56(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2002. JÚNIUS 20.

Az agykéreg működésének elektrofiziológiai vizsgálata a Parkinson-kór klinikai altípusaiban

SZIRMAI Imre, GERTRÚD Tamás, TAKÁTS Annamária, PÁLVÖLGYI László, KAMONDI Anita

Az EEG mint indikátor alkalmas a Parkinsonbetegség kórélettani folyamatainak vizsgálatára. A mozgást követő β-szinkronizáció a mozgató kéreg felett regisztrálható fiziológiás jelenség, amely Parkinson-kórban megváltozik. A tremordomináns Parkinson-betegség klinikai, anatómiai és biokémiai szempontból elkülöníthető variánsnak látszik.

HUN 2002;55(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Tapasztalataink a sztereotaktikus kisagyi szimulációval kapcsolatban]

GALANDA Miroslav, HORVÁTH Stanislav

[A kisagy szerepe a mozgás szervezésében és a vázizmok tónusának szabályozásában jól ismert. A központi mozgászavarokat különböző idegsebészeti beavatkozásokkal próbálták befolyásolni. Az eredmények nem voltak kiszámíthatóak, ezért ezek a módszerek nem váltak általánosan elfogadottá. Az elektródák pontos sztereotaxiás elhelyezése neurofiziológiai vizsgálatok alkalmazásával azonban ígéretes.]

ENG 1994;47(05-06)

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

A rágórendszer funkciózavarai mozgásszervi fekvőbetegeken

FARKASFALVI Mária

A felmérés az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 550 mozgásszervi fekvő betegénél a rágórendszer érintettségének gyakoriságát vizsgálta. A tizenegy paraméterből álló szűrővizsgálat szerint 468 beteg (85 %) volt diszfunkciós. A funkciózavar mértékét a pontszámok növekedése tükrözte. A temporomandibularis diszfunkció a szervezet olyan különleges mozgásszervi betegsége, amely a koponya és az állkapocs helyzeti és mozgás eltéréséből származik. A funkciózavar tünetei a rágórendszer statikai és mozgáseltéréseit kiigazítani szándékozó sikertelen szervezeti korrekciók következményei.

HUN 1993;3(02)

Ideggyógyászati Szemle

1965. DECEMBER 01.

A synkinesisekről

PÁLVÖLGYI Richard

Szerző a synkinesisek felosztása után ismerteti az agyidegek ellátási területén, a végtag és törzsizomzatban észlelhető physiologiás és kóros synkinesiseket. Leír egy synkinesist, melyet a kinyújtott nyelv oldalra való mozgatása vált ki a platysma egyik felében. Foglalkozik a dadogással kapcsolatos synkinesisekkel és ismertet egy esetet, ahol a dadogást megelőzően is ki volt mutatható synkineticus mozgás a jobb musc. biceps brachiiban. Végül leír egy esetet emiparesis gyógyulása közben jelentkezett az alsó végtagban, az azonosoldali felső végtag mozgásaival kapcsolatos synkinesis, mely tíz nap múlva megszűnt.

HUN 1965;18(12)

Ideggyógyászati Szemle

1963. AUGUSZTUS 01.

Tapasztalataink Parkazinnal, és annak egyéb antiparkinsonos gyógyszerrel való kombinációjával

DOBI Sándor

Klimes ambulans beteganyagon szerzett kedvező tapasztalatai után mi kórházi, többségében tehát súlyosabb, beteganyagon is kedvező tapasztalatokat szereztünk a Parkazinnal. Tapasztaltuk a kifejezett rigorcsökkentő hatást, és tapasztaltuk azt, ami egyéb korábbi gyógyszerekkel szemben feltétlenül előnyként mutatkozott, hogy jelentős tremorcsökkentő hatással is rendelkezik. Ez a tremorcsökkentő hatás, amely annál kifejez rövidebb a betegek anamnesise, a Parkazin legfőbb előnye, és ez alkalmazását a parkinson-syndroma valamennyi esetében indokolttá teszi. A tremorra és rigorra kifejtett kedvező hatása mellett, a rigorcsökkentésen keresztül jelentősen javítja az akinesist is, anélkül, hogy a primer motoros indítékcsökkenést befolyásolná. Ez utóbbit a psychés tünetek közé kell sorolnunk, ezeket pedig a Parkazin érintetlenül hagyja. Ennek ellenére azonban jelentős, másodlagos, psychés hatással is rendelkezik, amit a tehetetlen reszkető betegek mozgás képességének javítására és a remegés csökkenésére lehet visszavezetni, amely által a betegek emotionalis afficiálhatósága is csökken. A parkinson-syndroma részjelenségeként jelentkező és a szocialis beilleszkedést nagymértékben rontó vegetatív jelenségek befolyásolására a gyógyszer előnyösen kombinálható belladonna-származékokkal, tapasztalataink szerint leginkább Bellafit-tal. Mindez azt jelenti - elfogadva a parkinson-syndroma fő összetevőinek különböző lokalizátiós mechanizmusát –, hogy a Parkazin támadáspontja azokon a területeken van, amelyek a parkinsonos tremor és rigoros tónusfokozódás létrejöttében játszanak szerepet.

HUN 1963;16(08)

Ideggyógyászati Szemle

1960. JÚLIUS 01.

A neuroleptikus kezelések extrapyramidalis mellékhatásairól és promethazinnal való megelőzésükről

ORTHMAYR Alajos, SZILÁGYI Katalin

A neurolepticus kezelések során jelentkező extrapyramidalis mozgás szegénység és dyskinesisek azonos agytörzsi eredetét fejtegettük irodalmi adatok és saját megfigyeléseink alapján. Összefüggéseket állapítottunk meg a fenti jelenségek, valamint a vegyületek szerkezete, az adagok nagysága, az adagolás tartama és az extrapyramidium sejtjeinek familiáris vagy szerzett gyengesége között. A chlorpromazin és reserpin együttes adása a pulsusra és peristalticára gyakorolt antagonista hatásuk révén az ilyen mellékhatásokat csökkenti, és synergista hatásuk a psychés effectust fokozza, a turbulens phasis kiiktatása és a reintegratio elősegítése által. Az extrapyramidális mellékhatásokat gyakoribbá teszi, de kis adag promethazinnal sikerült a különböző neuroleptikumok együttes vagy önálló adása által kiváltott extrapyramidális mozgásszegénységet, sőt a szokásos antiparkinsonos szereken túl a dyskinesiseket is megelőzni, ill. megszüntetni, amellett, hogy mint phenothiazin származék a neurolepticumoknak a psychére gyakorolt hatását is fokozza.

HUN 1960;13(07)