Ideggyógyászati Szemle

A synkinesisekről

PÁLVÖLGYI Richard1

1965. DECEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1965;18(12)

Szerző a synkinesisek felosztása után ismerteti az agyidegek ellátási területén, a végtag és törzsizomzatban észlelhető physiologiás és kóros synkinesiseket. Leír egy synkinesist, melyet a kinyújtott nyelv oldalra való mozgatása vált ki a platysma egyik felében. Foglalkozik a dadogással kapcsolatos synkinesisekkel és ismertet egy esetet, ahol a dadogást megelőzően is ki volt mutatható synkineticus mozgás a jobb musc. biceps brachiiban. Végül leír egy esetet emiparesis gyógyulása közben jelentkezett az alsó végtagban, az azonosoldali felső végtag mozgásaival kapcsolatos synkinesis, mely tíz nap múlva megszűnt.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapesti Orvostudományi Egyetem Röntgenklinikája

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Elmebetegek családi ápolásának jelenlegi helyzetéről

SAMU István, BERTHOLD Magdolna, SARKADI Ádám, ANTAL Ilona

A Balassagyarmati Kórház csáp telepének helyzetét elemzi, tekintettel a termelőszövekezetek megalakulásával megváltozott viszonyokra. Megállapítja, hogy a csáp továbbra is előnyös a beteg subjectiv hozzáállása, therapiája s a betegtartó szempontjából. Működtetésének objectiv feltételei az utóbbi időben inkább javultak. Csápban foglalkoztathatók olyan betegek is, akik munkatherapiás intézetben nem váltak be. A környezet és a foglalkozás hatására lényegesen javult a betegek állapota, különösen a modern, activ kezelések igénybevétele mellett. A csáp olcsó és megoldhatná psychiatriai ágylétszám problémánk jelentős részét. Ezt a functióját azonban szűkös anyagi támogatása akadályozza – az objectiv adottságok ellenére is.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok a depersonalisatiós syndroma kialakulásához

TAKÁCS László, VARGA Lajos

Szerzők betegeik közül hármat ismertetnek, akiknél a d. kialakulásában különböző faktorok játszottak szerepet. Az első beteg d.-os élményeivel még megmaradt a neurosis vágányán. A második beteg védekezési mechanismusokkal beilleszkedett, és hét éven át kivédte környezetének ártalmait, de egy situativ változás – mármint plus megterhelés — decomponálttá tette, téveseszmék jelentek meg, s a kórkép paranoid psychosissá fejlődött. A harmadik betegnél, aki szokatlanul nehéz környezetben nőtt fel, a váratlanul fellépő létbizonytalanság hatására neurastheniás tünetekkel bevezetett d.-os jelenségek mutatkoztak, majd téveseszmeképzés nélkül autisticus világba menekült, melyben d.-os élményei feloldódtak, és csak a reális világgal való contactus hozta ismét vissza őket. Szerzők e három d.-ós eseten keresztül vázolták, hogy a psychopathologiai folyamatokban fellépő regressiós jelenségek a situatiotól függően különböző stádiumokban néha évekig is stagnálhatnak. Az egyén a legkülönbözőbb — sokszor bizarr – védekezési mechanismusokkal, mint kóros kapcsolásokkal egy-egy időre kivédheti és megerősítheti megingó psychés egyensúlyát. Az újabb megterhelések felléptével azonban a tudati tensio csökkenhet, ezáltal a regressio mélyül, és ezekben az újabb kóros kapcsolásokban, a fokozódó regressiós és dissociatiós jelenségekben a psychosis már el nem kerülhető.

Ideggyógyászati Szemle

Glioma nervi optici

HAITS Géza, IRTÓ István

Szerzők vázlatos irodalmi áttekintés után röntgen vizsgálattal diagnostisált nervus opticus glioma esetét ismertetik. Kiemelik a röntgen-diagnosticai eljárások közül a rétegvizsgálat jelentőségét és rámutatnak a complex therapiás eljárás, műtét és postoperativ röntgen-sugárkezelés eredményességére.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok