Ideggyógyászati Szemle

Tapasztalataink Parkazinnal, és annak egyéb antiparkinsonos gyógyszerrel való kombinációjával

DOBI Sándor1

1963. AUGUSZTUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1963;16(08)

Klimes ambulans beteganyagon szerzett kedvező tapasztalatai után mi kórházi, többségében tehát súlyosabb, beteganyagon is kedvező tapasztalatokat szereztünk a Parkazinnal. Tapasztaltuk a kifejezett rigorcsökkentő hatást, és tapasztaltuk azt, ami egyéb korábbi gyógyszerekkel szemben feltétlenül előnyként mutatkozott, hogy jelentős tremorcsökkentő hatással is rendelkezik. Ez a tremorcsökkentő hatás, amely annál kifejez rövidebb a betegek anamnesise, a Parkazin legfőbb előnye, és ez alkalmazását a parkinson-syndroma valamennyi esetében indokolttá teszi. A tremorra és rigorra kifejtett kedvező hatása mellett, a rigorcsökkentésen keresztül jelentősen javítja az akinesist is, anélkül, hogy a primer motoros indítékcsökkenést befolyásolná. Ez utóbbit a psychés tünetek közé kell sorolnunk, ezeket pedig a Parkazin érintetlenül hagyja. Ennek ellenére azonban jelentős, másodlagos, psychés hatással is rendelkezik, amit a tehetetlen reszkető betegek mozgás képességének javítására és a remegés csökkenésére lehet visszavezetni, amely által a betegek emotionalis afficiálhatósága is csökken. A parkinson-syndroma részjelenségeként jelentkező és a szocialis beilleszkedést nagymértékben rontó vegetatív jelenségek befolyásolására a gyógyszer előnyösen kombinálható belladonna-származékokkal, tapasztalataink szerint leginkább Bellafit-tal. Mindez azt jelenti - elfogadva a parkinson-syndroma fő összetevőinek különböző lokalizátiós mechanizmusát –, hogy a Parkazin támadáspontja azokon a területeken van, amelyek a parkinsonos tremor és rigoros tónusfokozódás létrejöttében játszanak szerepet.

AFFILIÁCIÓK

  1. Gyulai Megyei Kórház Ideg-Elmeosztálya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Subduralis haematomák cholinesterase activitása

ÁFRA Dénes, WOLLEMANN Mária

A szerzők operált subduralis és intracerebralis haematoma-tartalmak cholinesterase enzym aktivitási vizsgálatairól számolnak be. A műtétkor nyert folyadék cholinesterase és acetylcholinesterase aktivitásának meghatározásával kíséreltek meg párhuzamot vonni az enzym-aktivitás és a haematoma fennállásának ideje között. Az eredmények azt mutatták, hogy a tokos haematomák folyadéktartalma nem tekinthető stabilnak, a keletkezés idejétől számítva. A két vizsgált enzym aktivitásának változása arra a lehetőségre enged következtetni, hogy a folyadéktartalom – feltehetően transsudatio útján - folyamatosan kiegészül.

Ideggyógyászati Szemle

Symptomás trigeminus neuralgiával jelentkező epipharynx tumoros eseteink elemzése

LUKÁCS Kornél

Három epipharynx tumoros betegünk esetleírása után az epipharynx tumorok symptomatológiáját foglalom össze, az ún. latens szak kihangsúlyozásával, mikor még csak a fájdalom organicus rangra való emelése és a fülészeti panaszok helyes értékelése segíthet a korai dg. felállításában.

Ideggyógyászati Szemle

A spontan intracerebralis haematomák sebészi kezelése

ÁFRA Dénes, OROSZ Éva

A szerzők 28 spontan intracerebralis haematoma műtéti kezelésének eredményeiről számolnak be. A vérzés okaként 12 esetben hypertonia arteriosclerosis vehető fel a klinikai vizsgálatok alapján; 2 fiatalkorú betegben a vérzés angiographiával nem kimutatható mikroangiomából származott, míg a többi esetben az aetiológia ismeretlen. A kezdet és a kórlefolyás alapján az eseteket 3 csoportba sorolták : 1. pseudotumoralis vagy chronicus forma, 2. apoplectiform kezdetű és 3. subarachnoidealis vérzéssel induló betegség. A haematomák megoszlása localisatio szerint a következő volt: frontalis 5, temporalis 8, capsularis 5, trigonum táji 9, cerebellaris 1. A 28 beteg közül meghalt 5 (18% műtéti mortalitás). A két héten belül operált 10 betegből 4, a későbbi megoperált 18-ból pedig 1 halt meg. A késői műtétek feltűnően jobb eredményei ellenére a korai beavatkozás kategorikus elhárítása nem lehetséges, hanem a műtéti indicatio individualis elbírálása szükséges, különösen az acut fasisban.

Ideggyógyászati Szemle

Futószalagon dolgozó motorkészítők idegrendszeri igénybevételének vizsgálata

BÁLINT István, HÓDOS Tibor

A modern technológia és munkaszervezés révén a futószalagon történő termelés esetében jelentősen csökkenthető a munkafolyamat objektív jellegén kívül eső tényezők által az idegrendszerre gyakorolt stressz hatása. A gyártósoron dolgozók idegrendszeri megterhelésének csökkentésére irányuló intézkedések sikere csak akkor növelhető, ha a munkafolyamat jellegéből adódó stresszhelyzetet megváltoztatják. Mivel a kötött munkafolyamat során az ismétlődő és egyenletes manipulációk elsősorban az egyéni tempó és ritmus szűk határok között történő alkalmazkodását igénylik, a dolgozó ember idegrendszeri terhelése az adott időpillanatban az alkalmazkodás mentális teljesítményében tükröződik. Az időérzékeléssel kapcsolatos vizsgálatok két területen mutatták ki a munkakörülmények javításának szükségességét az idegrendszeri terhelés további csökkentése szempontjából: 1. a monotónia további korlátozása érdekében a gyártósoron a feladatok összekapcsolását új módon kell szabályozni, 2. az időbeli alkalmazkodás megkönnyítése érdekében a korábbinál több mikroszünetet kell beiktatni a gyártósoron az egyes feladatok közé.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]

NÉMETH Klára Zsófia, SZÛCS Anna , VITRAI József , JUHÁSZ Dóra , NÉMETH Pál János , HOLLÓ András

[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20 mg fluoxetint is kapott. A mortalitás és a fluoxetinszedés összefüggésének statisztikai elemzésére többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. Annak ellenőrzésére, hogy eredményeinket nem befolyásolhatta-e szelekciós hiba (fluoxetine selection bias), összehasonlítottuk a fluoxetinnel kezelt és nem kezelt két betegcsoport kórházi felvételi klinikai, radiológiai és laboratóriumi prognosztikai jellemzőit. A 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2%) maradtak életben, és 64-en (23,8%) hunytak el a felvételt követő 2. és 28. nap között. A fluoxetint szedő csoport mortalitása jelentősen, 70%-kal alacsonyabb – vagyis körülbelül harmadannyi – volt, mint a fluoxetint nem szedők mortalitása. Ez a hatás, függetlenül minden más, a mortalitást befolyásoló tényezőtől, statisztikailag szignifikáns volt (OR [95% CI] 0,33 [0,16–0,68], p = 0,002). Sem az életkor és a nem, sem a kórházi felvételi C-reaktív protein, LDH- és D-dimer-szint, sem a shortened National Early Warning Score pontszám és a mellkasröntgen súlyossági pontszám, illetve az első 48 órában végzett mellkas-CT-vizsgálatok aránya nem mutatott statisztikai különbséget a fluoxetint szedő és fluoxetint nem szedő két csoport között, alátámasztva a vizsgálati eredmény validitását. Amennyiben ezt az eredményt, a túlélés háromszorosára növekedését, randomizált, kontrollált vizsgálatok is megerősítik, a fluoxetin a COVID-19-pneumonia hatékony gyógyszere lehet.]

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.