A rágórendszer funkciózavarai mozgásszervi fekvőbetegeken
FARKASFALVI Mária1
1993. FEBRUÁR 24.
Lege Artis Medicinae - 1993;3(02)
Rövid közlemény
FARKASFALVI Mária1
1993. FEBRUÁR 24.
Lege Artis Medicinae - 1993;3(02)
Rövid közlemény
A felmérés az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 550 mozgásszervi fekvő betegénél a rágórendszer érintettségének gyakoriságát vizsgálta. A tizenegy paraméterből álló szűrővizsgálat szerint 468 beteg (85 %) volt diszfunkciós. A funkciózavar mértékét a pontszámok növekedése tükrözte. A temporomandibularis diszfunkció a szervezet olyan különleges mozgásszervi betegsége, amely a koponya és az állkapocs helyzeti és mozgás eltéréséből származik. A funkciózavar tünetei a rágórendszer statikai és mozgáseltéréseit kiigazítani szándékozó sikertelen szervezeti korrekciók következményei.
Lege Artis Medicinae
Hazánkban a daganatok – és ezek között a szájüregi daganatok – okozta halálozás évről évre nő. A szájüreg helyzete kivételes, mert az itt található daganatmegelőző állapotok és laesiók egyszerű eszközökkel felismerhetőek. A szerzők a WHO által legújabban elfogadott meghatározásokat és betegségfelosztásokat alkalmazzák. Ezek segítségével rendszerezik a hazánkban leggyakoribb praecancerosisok korai felismeréséhez nélkülözhetetlen ismereteket, így azok klinikai morfológiáját, epidemiológiáját, lokalizációs gyakoriságát, daganatrizikóját és kezelésük főbb elveit. A részletesen tárgyalt leukoplakia, erythroplakia, dohányzók szájpadja, cheilitis chronica actinica, lichen és sideropeniás anaemia mellett említésre kerül a cheilitis glandularis, cornu cutaneum, naevus pigmentosus, discoid lupus erythematodes, submucosus fibrosis, xeroderma pigmentosum és a tercier syphilis. A szerzők célja, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy az ijesztően növekvő szájüregi daganat okozta halálozás miatt a korai diagnosztikus munkában a fogorvosok mellett szerepet kell játszaniuk az általános orvosi vizsgálatoknak és a jelenleginél hatékonyabban működő stomatoonkológiai szűrőhálózatnak.
Lege Artis Medicinae
Az antifoszfolipid szindróma (APS) újabban felismert tünetegyüttes, amelyre leggyakrabban a mélyvénás thrombosis(ok), thrombocytopenia, agyi thrombosis, valamint nőkben ismételt spontan abortusz előfordulása jellemző. Ritkábban más thromboemboliás komplikációk is fellépnek. A tünetegyüttest a foszfolipidekkel (például kardiolipinnel) reagáló autoantitestek okozzák. A szindróma leggyakrabban szisztémás lupus erythematosusban észlelhető.
Lege Artis Medicinae
Szerző az irodalom alapján tekinti át a kór bonctani-kórszövettani vizsgálattal detektál ható alkoholos szervi-szöveti elváltozásokat. Ismerteti az akut alkohol abususra visszavezethető, valamint a krónikus alkoholizmus talaján kialakuló központi és perifériás ideg rendszeri, gyomor-bélrendszeri, máj, pancreas, szív, csont- és izomszöveti elváltozásokat, melyek az irodalmi adatok alapján alkoholos eredetűek lehetnek.
Lege Artis Medicinae
A hagyományos orvosi kapcsolatok működését stabil, változatlan körülmények közé „tervezték”. Nyilvánvaló, hogy az elkövetkező öt év sem stabil nem lesz, sem változatlan az alapellátásban és a közegészségügyben. A háziorvosok először dolgoznak majd egy gazdálkodó egészségügyi hálózat keretében és a hajdani önállóság, mely meghatározta adminisztratív gyakorlatukat, hamarosan szertefoszlik.
Lege Artis Medicinae
A z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi A Szolgálat Fővárosi Intézete előadótermiben 1992. december 14-én 14.30 kezdettel megtartott tanácskozást dr. Kocsis Sándor fővárosi helyettes tisztifőorvos nyitotta meg és üdvözölte a külső szervektől, intézményektől, valamint a kerületi intézetekből és a fővárosi intézetből meg jelenteket. Az értekezletet dr. Somosi György osztályvezető főorvos, az intézet Vöröskereszt Szervezetének titkára vezette. Bevezető előadásában dr. Buda Béla foglalkozott a mentálhigiénés szakterület nemzetközi és hazai kialakulásának, tevékenységi körének, feladatainak kérdéseivel, a szakterület megítélésében bekövetkezett változásokkal. Kiemelte, hogy a mentálhigiéne, a lelki egészségtan szerepe világszerte nő. A különböző betegségek kialakulásában, lefolyásában és meg előzésükben a biológiai tényezők mellett a lelki okok felismerése és tudatosítása is egyre inkább tért hódít. A különböző egészségre káros szenvedélyek (alkohol, drogok) világméretű és sajnos hazai elterjedése a növekvő deviáns magatartás formák szintén a mentálhigiénés feladatokat növelik.
Lege Artis Medicinae
Az új koronavírus-betegségről és kezeléséről több mint egy éve gyűlnek az adatok. A betegség kimenetele négyféle lehet: tünetmentes vagy enyhe lefolyású, hospitalizációt igénylő, súlyos vagy letális kimenetelű, és tartós, vagy utólagos manifesztációjú. Ez utóbbiakat nevezzük poszt-Covid-tünetegyüttesnek. Az akut Covid- és a poszt-Covid-tünetegyüttes részeként gyakori, de igen heterogén lokalizációjú fájdalomszindrómákat írtak le. Ezeket a fájdalom típusa szerint célszerű osztályozni: nociceptiv/gyulladásos, perifériás neuropathiás vagy centrális. Tisztázni kell azt is, hogy a poszt-Coviddal megjelenő beteg milyen szakaszban van, azaz elhúzódó, long-, vagy poszt-Covid-szindrómával állunk-e szemben. Az akut általános gyulladásos reakció mellett igen ritka a mozgásszervrendszerben jelentkező valódi ízületi vagy izomgyulladásos jelenség. Akut és elhúzódó formákban viszont egyaránt jelen van a diffúz mozgásszervi fájdalom, a krónikus fáradtság, a generalizált szorongás és a depressziós hajlam. Ezek magyarázata alapvetően neurológiai: parainfekciós „neuroinflammatio”, azaz neuropathiás és centrális mechanizmusok állnak a háttérben. Eszerint kell az analgetikumok neurofarmakológiai hatásmechanizmusainak ismeretében a terápiás lehetőségek közül választani. Az időskorú, nagy iatrogén kockázatú betegeknél, több társbetegség fennállása mellett, per os kezelés helyett a transdermalis gyógyszerbevitel is alkalmazható.
LAM Extra Háziorvosoknak
A krónikus fájdalom szindrómák témájának feldolgozásakor a szerzők elsőként a myofascialis fájdalom szindrómák etiopatogenezisét, patológiáját, klinikai képét, diagnosztikáját és kezelését tekintik át és foglalják össze. Belső szervi fájdalmak, sőt, mozgásszervi és kötőszöveti betegségek is generálhatnak myofascialis fájdalom szindrómákat. E tünetegyüttesek felismerése fontos, hiszen kevéssé reagálnak egyszerű fájdalomcsillapítókra, szteroidra és nem szteroid gyulladáscsökkentőkre. Kezelésükben gyógytorna, fizioterápia, magatartás-terápia, lokális injekciók, izomrelaxánsok, triciklikus antidepresszánsok, szerotoninvisszavétel-gátlók alkalmazhatók eredményesen.
Lege Artis Medicinae
A krónikus fájdalom szindrómák témájának feldolgozásakor a szerzők elsőként a myofascialis fájdalom szindrómák etiopatogenezisét, patológiáját, klinikai képét, diagnosztikáját és kezelését tekintik át és foglalják össze. Belső szervi fájdalmak, sőt, mozgásszervi és kötőszöveti betegségek is generálhatnak myofascialis fájdalom szindrómákat. E tünetegyüttesek felismerése fontos, hiszen kevéssé reagálnak egyszerű fájdalomcsillapítókra, szteroidra és nem szteroid gyulladáscsökkentőkre. Kezelésükben gyógytorna, fizioterápia, magatartás-terápia, lokális injekciók, izomrelaxánsok, triciklikus antidepresszánsok, szerotoninvisszavétel-gátlók alkalmazhatók eredményesen.
Lege Artis Medicinae
Magyarországnak rendkívül kedvező geotermikus adottságai vannak, amelynek következtében a termálvíz orvosi célú felhasználásában és e témában az orvosi tanulmányok publikálása terén is a világ élvonalába tartozunk. Az elmúlt évtizedekben összesen negyven balneológiai tárgyú közlemény jelent meg angol nyelven, impakt faktorral rendelkező lapokban, amelyből 25 eredeti közlemény, főleg a mozgásszervi betegségek témaköréből. Emellett készültek gyulladásos és metabolikus paraméterek vizsgálatával foglalkozó cikkek, bőrgyógyászati és nőgyógyászati tárgyú vizsgálatok, öt kísérletes munka és tíz összefoglaló közlemény, valamint szerkesztői levelek. Ezenkívül 20 közlemény jelent meg magyar szakmai újságban mozgásszervi betegségek tárgykörében, ebből hat kettős vak, hat pedig egyszeresen vak módszerrel végzett klinikai tanulmány. A megjelent külföldi és hazai publikációk alapján kijelenthetjük - mivel ezt megcáfoló vizsgálat nem történt -, hogy a magyar gyógyvizek az ásványianyag-tartalomtól és -koncentrációtól függetlenül fájdalomcsillapító és számos esetben életminőséget javító hatással rendelkeznek degeneratív mozgásszervi megbetegedésekben és krónikus derékfájásban. A kisszámú adat alapján a kénes és sós fürdő előnyös lehet bőrgyógyászati és nőgyógyászati megbetegedésekben, a szénsavfürdő, szénsavhó és a mofetta cardialis és angiológiai rehabilitációban. A radonos fürdő és a radontartalmú barlangi levegő befolyásolhatja az endokrin rendszer működését, de ezek alátámasztására nagy létszámú beteganyagon végzett klinikai vizsgálat szükséges.
Lege Artis Medicinae
Magyarország gyógyvíznagyhatalomnak számít, az egészségturizmus fontos része a balneoterápia. Az utóbbi években egyre több olyan közlemény jelenik meg, amely a termál- és ásványvizek orvosi hatásait vizsgálja mozgásszervi megbetegedésekben. A balneoterápia számos gyulladásos és degeneratív mozgásszervi betegségben, a fájdalom csökkentésében és az életminőség javításában egyaránt előnyösen hat. Hatásmechanizmusai közül a fizikai effektusok sokkal inkább bizonyítottak, mint a kémiaiak. Növekvő számú bizonyíték található az orvosi adatbázisokban; ezek egyértelműen igazolják a balneoterápia pozitív hatásait mozgásszervi megbetegedésekben. A nemzeti fejlesztési tervben komoly tényező lehet a balneoterápia, de orvosi alapkutatás nélkül nincsen hatásos gyógyidegenforgalom.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás