Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1986. MÁJUS 01.

Agorafóbiás és pánikneurotikus betegek légzési kontroll kezelése

KOPP Mária, MIHÁLY Katalin, TRINGER Katalin, VADÁSZ Péter

Pánikszindróma és pánikrohamokkal járó agorafóbia Salkovskis és Clark (1984) által leírt kognitív-viselkedésterápiás kezelésének hazai adaptációjáról számolunk be, tizennégy beteg kezelése alapján. A hathetes kezelési periódus alatt a betegek pánikrohamainak száma és intenzitása, szubjektív állapotukat tükröző szorongási szintje jelentősen csökkent. A kezelés kezdetén kóros légzési minta jellemezte a betegcsoportot, a kezelés során a vegetatív paraméterek változása jól követhető. A diagnosztikai vizsgálathoz lefordított kérdőívek közül a Szorongás és pánikroham napló a kezelés hatásának követésére jó mérőeszköznek tűnik, a Hiperventillációs tünetlista és a Marks- és Mathews-féle félelmi kérdőív a betegek csoportba sorolásának lehet hasznos segédeszköze.

HUN 1986;39(05)

Ideggyógyászati Szemle

1985. SZEPTEMBER 01.

Myasthenia gravis: Gyógyszerek okozta cholinergiás tünetek kivédése dexetimidummal

DR. SZOBOR Albert

Szerző myastheniás betegek kezelése során észlelt, kellemetlen, sőt légzési crisisveszélyt felidéző, cholinergiás tünetek kivédésére és csökkentésére alkalmazza az erősen anticholinergiás hatású dexetimidumot (Tremblex, KGy). Három év alatt 56 betegen figyelte meg a gyógyszer hatását kizárólag a melléktünetekre. Rutinszerű alkalmazását elsősorban crisisben vagy praecrisisben, továbbá cholinergiás mellékhatásokkal járó esetekben ajánlja.

HUN 1985;38(09)

Ideggyógyászati Szemle

1985. AUGUSZTUS 01.

Myasthenis gravis: Izomminta tejsavdehidrogenáz (LDH) összaktivitása és LDH izoenzim eloszlása

SZATHMÁRY István, SELMECI László, PÓSCH Elek, SZOBOR Albert, MOLNÁR János

A szerzők 62 myasthenia gravisban szenvedő beteg m. sternothyreoideusából thymectomia során vett izommintájában meghatározták a tejsavdehidrogenáz (LDH) és almasavdehidrogenáz (MDH) nedvessúlyra vonatkoztatott összaktivitását, illetve az LDH izoenzimek százalékos eloszlását, valamint kiszámították az MDH/LDH hányadost, illetve a H és M alegység százalékos arányát. Eredményeik és a klinikai adatok összehasonlítása során megállapították, hogy az LDH; izoenzim, valamint M alegység százalékos arányának szignifikáns csökkenése – illetve a tendenciajellegű LDH összaktivitás csökkenés és az esetenkénti MDH/LDH hányados növekedés - korrelál a mintákban szövettanilag kimutatott izompusztulás fokával, illetve a klinikailag manifeszt izompusztulás és az anamnesisben szereplő légzési krízisek gyakoriságával. Véleményük szerint a károsodott izommintákban észlelt biokémiai eltérések az anaerob glikolízis csökkenését jelzik a myasthenia gravis izomatrophiával járó formájában. A szövettani vizsgálat szerint ép izommintákban talált hasonló, de enyhébb eltérések az izompusztulás korai biokémiai jele mellett, felvetik esetleges biokémiai szintű adaptatív kompenzáló mechanizmus lehetőségét is a myastheniás izomban. A vizsgálat myasthenia gravishoz szövődményként társuló izompusztulás korai felismerésében az ismert egyéb módszerek hasznos kiegészítője lehet.

HUN 1985;38(08)

Ideggyógyászati Szemle

1969. OKTÓBER 01.

Psychiatriai tünetegyüttessel jelentkező agyi ér-katasztrófák

CSIKY Kálmán, CSIKY-WAGNER Rózsa, STRÖMPEL Ilona

Leírtuk és ,,modell"-esetekkel szemléltettük: a) Az általunk már 1956-ban közölt, a hypertoniás encephalopathiás meningo-cerebralis oedema akut reversibilis psychotikus tünetegyüttesét, mely mint agyi ér-katasztrófa jelentkezik s elkülöníthető a meningo-cerebralis oedema progressiv formájától; ez utóbbi már régebbről ismeretes. b) Az agyi érelmeszesedés Binswanger-Grünthal-féle formájában, ugyan csak agyi ér-katasztrófaként jelentkező, rövidebb-hosszabb ideig tartó psychotikus epizódusokat, melyeket az általános keringési elégtelenség, agyi keringési elégtelenséggel kezdődő formájának tartunk. c) Továbbá izoláltuk, klinikai és EEG jellegzetességei alapján, a temporalis lebenyi Korsakow-variánst. Esetünkben ugyancsak a diffus kis-ér agyi érelmesedés hevenyen jelentkező és hosszú éveken át ismétlődő psychotikus tünet együttesei közé sorolható.

HUN 1969;22(10)

Ideggyógyászati Szemle

1968. MÁRCIUS 01.

A myasthenia gravis és a generatiós folyamatok

SZOBOR Albert

A myasthenia gravis és a gestatiós folyamatok közötti összefüggés felismerése korai; szerző röviden áttekinti e kérdés történeti-irodalmi fejlődését. —A betegség és a generatiós történések relatiója legnagyobb valószínűséggel endocrin jellegű. —A myastheniás beteg sorsának alakulása, életmódja, kezelése szempontjából a téma négy részre bontható : 1. A myasthenia és menstruatio. — 2. Myasthenia és terhesség. — 3. Myasthenia és szülés. — 4. Myasthenia és puerperium, lactatio. — Az egyes témák tárgyalása az irodalom és 112 saját észlelésű myastheniás beteg követése alapján elsősorban gyakorlati szempontból történik. —A myasthenia a menstruatio előtt és alatt többnyire romlik.— A terhesség hatása a betegségre lehet kedvező, kedvezőtlen, közömbös vagy kettős hatású. Myasthenia miatt a terhességet megszakítani általában nem kell, azonban egyedi mérlegelés szükséges, különösen a bulbaris tünetű betegségben. — A myasthenia a szülés normális lefolyását nem zavarja. Praeventiv sectio caesarea-ra szükség nincs. —A tárgyalt generatiós folyamatok közül a puerperium és lactatio időszaka a leginkább veszélyes. —Az egyes generatiós folyamatok hatása összefonódhat. — A tárgyalt biológiai időszakok affectogen jellegűek, a myasthenia érzelmi hatásokra reagál, így e tényezővel is számolni kell. —A kérdés gyakorlati vonatkozásait a következő pontokban foglalhatjuk össze: 1. Rosszabbodásra hajlamos myastheniás beteget menses előtt célszerű pihentetni; szükség lehet a gyógyszer-dosis emelésére is. Tervezett thymectomia időpontja menstruatio után a 4—10. nap. — 2. Terhesség esetében a bulbaris formakörű betegség jelenti a legnagyobb veszélyt: légzési crisis lehetőségét. Megnövekedhet a gyógyszerigény terhesség alatt, emiatt a beteg fokozottabb ellenőrzésre szorul. Terhesség alatt a beteggel történő psychés foglalkozás is fontos. — 3. Myastheniás beteg szülése célszerűen intézetben történjék, a szülés lefolyása azonban általában sima. -—4. A lactatiós időszak fokozott veszélye miatt igen gondos observatio, több pihenés és lehetséges korai elválasztás ajánlatos. — 5. Thymectomián átesett, jó remissióban levő beteg terhessége, szülése nyugodtan engedélyezhető. — 6. Frissen megbetegedett myastheniásnak teherbe esése nem ajánlható; a terhesség megszakítása egyedi mérlegelés alapján csak kivételesen jön szóba. Terhesség szempontjából legkedvezőbb az ocularis, legrosszabb prognosisú a bulbaris forma.

HUN 1968;21(03)

Ideggyógyászati Szemle

1959. OKTÓBER 01.

Vasalis mechanimusokról a subacut progressiv panencephalitisek pathologiai variatioinak keletkezésében

TARISKA István

15 klinikailag és pathológiailag vizsgált esete alapján a szerző úgy véli, hiányoznak a biztos alapok a Dawson-féle inclussios, a Pette-Döring-féle pan-, és a van Bogaert-féle subacut sclerotisaló leukó-encephalitis elkülönítése s ezért elnevezésükre a subacut progressív panencephalitist javasolja. A betegség (-csoport) széles pathológiai variatiós spektruma, szerinte nem az alapvető gyulladásos folyamat közvetlen következménye, hanem komplikáló anoxiás-vasalis zavarok terméke. 3 eset bemutatásával demonstrálja az anoxiás-vasalis hatást pár napos kéregírtástól és transuddatios károsodástól a több éves-hónapos ulegyriáig. Az anoxiás-vasalis károsodás formalgenesise tekintetében bonyolult, egymást kölcsönösen befolyásoló szívműködési, vérkeringési, légzési, valamint localis koponya üregen belüli értamponade együttes hatását veszi fontolóra, amelyekhez még májműködési zavar okozta cytotoxikus hatások is társulhatnak.

HUN 1959;12(10)

Ideggyógyászati Szemle

1959. MÁJUS 01.

A Wahnstimmung strukturális elemzése

IRÁNYI Jenőné

Eseteinkben a Wahnstimmungnak a strukturális szemlélet tükrében való psychopathológiai elemzését adtuk. Az állapotképben a viszonyulási struktúra regressiós tünetei állanak előtérben. A differenciáló gátlás hiánya folytán bekövetkező érzelmi polarisatiós zavar eredményezi a teljes tanácstalanságot, várakozó bizonytalanságot, a psychés történéseket általánosan színező ambivalenciát. A tünetekhez a psychés energia csökkenése kiváltotta jelenségek, valamint a megismerési és alkalmazkodási struktúrák regressiós jelenségei csatlakoznak. Olyan esetekben, amikor a strukturális regressiós tüneteket energetikai elégtelenség kiséri, az állapot megreked a révületet alkotó kóros egyensúlybomlás stádiumában. Új pathológiás egyensúlyi állapotra való törekvés nyilvánul meg a személyiségnek a kóros tünetekkel szembeni correctiós törekvésében. Ilyen esetekben az új dynamicus stereotypeket másodlagos pathológiás megismerési struktúrák formájában, pozitív vagy negatív irányú téveseszmeképzésben látjuk kialakulni.

HUN 1959;12(05)