Ideggyógyászati Szemle - 1959;12(05)

Ideggyógyászati Szemle

1959. MÁJUS 01.

A Lissauer-féle apperceptív vakságról

SIMONYI Gusztáv

Egy 59 éves Alzheimer-féle betegségben szenvedő betegnél öt év alatt lassan tárgyagnosia, prosopagnosia, térbeli tájékozódási zavar, öltözködési apraxia fejlődött ki. Kimutatható a látási analysatorok fogyatékossága, bal oldali hemianopsia, visus csökkenés. A tachystoscopiás vizsgálat távolságában és szögében való vetítésnél a Bálint-féle tekintés bénulás. Ezenkívül előre haladó dementia. Nincs a szokásos tünetek közül színagnosia, ill. színmegnevezési zavar, valamint aphasiás tünetek egyébként... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1959. MÁJUS 01.

Malignus melanomák központi idegrendszeri metastasisai

LEEL-ŐSSY Lóránt, TÖRÖK Pál

A szerzők öt központi idegrendszeri m. m. metastasis klinikopathológiai leírását adják és annak értékelése során a következő megállapításokhoz jutnak : 1. A m. m. központi idegrendszeri metastasisai egyéb malignus tumor metastasisok között 8—12 százalékban fordulnak elő. 2. Felhívják a figyelmet a naevusok, melanomák eltávolításának veszélyére. 3. Leggyakoribb klinikai kép a subarachnoidealis vérzés. A multiplex metastasis tünetei gyakran nehezen ismerhetők fel. 4. Egy gócra utaló... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1959. MÁJUS 01.

A Wahnstimmung strukturális elemzése

IRÁNYI Jenőné

Eseteinkben a Wahnstimmungnak a strukturális szemlélet tükrében való psychopathológiai elemzését adtuk. Az állapotképben a viszonyulási struktúra regressiós tünetei állanak előtérben. A differenciáló gátlás hiánya folytán bekövetkező érzelmi polarisatiós zavar eredményezi a teljes tanácstalanságot, várakozó bizonytalanságot, a psychés történéseket általánosan színező ambivalenciát. A tünetekhez a psychés energia csökkenése kiváltotta jelenségek, valamint a megismerési és alkalmazkodási... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1959. MÁJUS 01.

Vasomotoros reflexek hatása a kóros elektroencephalogrammra

HASZNOS Tivadar

Adatainkat áttekintve és az irodalom adataival összehasonlítva kitűnik, hogy a mi beteganyagunkon a mások által leírt aktivációs eljárások viszonylag igen kis százalékban bizonyultak csak eredményesnek. A vizsgálatra került betegek nagy száma kizárja, hogy statisztikai szórással magyarázzuk a negativ eseteket. Elsősorban az apnce hatástalan voltát nehéz magyarázni, mert míg carotis compressiónál elképzelhető, hogy a nyomást nem adaequat helyen és erővel alkalmaztuk, az apncet végző betegnél... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1959. MÁJUS 01.

Ophthalmo-otoneurologiai munkaközösség megalakulása

Szerző az 1959. március 25-én, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet székházában , a „Pavlov" Ideggyógyász Szakcsoport keretében megalakult ophthalmo-otoneurológiai munkaközösségről számol be.