Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 162
Lege Artis Medicinae
1994. NOVEMBER 30.
A táplálkozás szerepe a caries etiológiájában, a prevenció lehetőségei
A táplálkozási tényezők mindkét fogászati népbetegség - a caries és a parodontopathiák - kialakulásában jelentős szerepet játszanak. A caries multifaktoriális megbetegedés, patogenezisében a táplálék fizikai és kémiai úton, a dentalis plakk felhalmozódásának és összetételének megváltoztatása útján hat. Ezt az elfogyasztott szénhidráttartalmú táplálékok mennyisége, minősége és az étkezések gyakorisága befolyásolja. Az elfogyasztott cukrok lebontása során keletkező monoszacharidok a fogon megtapadó plakkban savi valenciák képződése révén demineralizálják a fogzománcot. Mivel a caries több tényező következménye, megelőzése is komplex tevékenységet kíván: a fluoridprevenció és a megfelelő száj higiéne mellett a helyes táplálkozásra, vala mint életmódváltoztatásra, és magatartás-kialakítására is súlyt kell fektetni. A szénhidrátok káros hatásának kiküszöbölése az édességfogyasztás – főleg főétkezések közötti – csökkentésével, és a száj mikroorganizmusai által nem bontható, így savat nem képző, cukorpótlókat (elsősorban xilitet) tartalmazó „,fogkímélő" termékek alkalmazásával érhető el. Ez hozzájárulhat a hazánkban jelenleg még mindig magas cariesprevalencia csökkentéséhez.
Lege Artis Medicinae
1994. MÁRCIUS 30.
Az antibiotikum-rezisztencia fokozódó veszélye: hogyan befolyásolja az antibiotikumok rendelésének gyakorlatát az alapellátásban?
Az utóbbi fél évszázadban a baktériumok által okozott fertőző betegségek sikeresen kezelhetők voltak antibiotikum-terápiával, s a gyógyszeripar számos, egymástól jelentősen különböző hatásmechanizmusú antibakteriális szert fejlesztett ki. Az antibiotikumok használata okozta szelekciós nyomás azonban elkerülhetetlenül rezisztens baktériumok el szaporodásához vezetett; az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának sebessége egyre gyorsabbnak tűnik, s ez mérsékli a létező szerek hatékonyságát. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok széleskörű elterjedésé ért, mind a területi, mind a kórházi gyakorlatban – a rezisztenciagéneket terjesztő plazmidok és transzpozonok, az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása és szociális faktorok felelősek. Az antibiotikum-rezisztencia terjedésének megfékezéséhez szükséges, hogy a klinikusok megfelelően alkalmazzák az antibiotikumokat; hogy olyan programokat fejlesszünk ki, amelyek elősegítik a higiénés körülmények javulását, és csökkentik a rezisztens baktériumok átvitelének lehetőségét a közösségeken belül és azok között; hogy folytatódjék az új antibakteriális szerek kifejlesztése.
Lege Artis Medicinae
1994. MÁRCIUS 30.
Az antibiotikum-rezisztencia fokozódó veszélye: hogyan befolyásolja az antibiotikumok rendelésének gyakorlatát az alapellátásban?
Az utóbbi fél évszázadban a baktériumok által okozott fertőző betegségek sikeresen kezelhetők voltak antibiotikum-terápiával, s a gyógyszeripar számos, egymástól jelentősen különböző hatásmechanizmusú antibakteriális szert fejlesztett ki. Az antibiotikumok használata okozta szelekciós nyomás azonban elkerülhetetlenül rezisztens baktériumok el szaporodásához vezetett; az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának sebessége egyre gyorsabbnak tűnik, s ez mérsékli a létező szerek hatékonyságát. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok széleskörű elterjedésé ért - mind a területi, mind a kórházi gyakorlatban - a rezisztenciagéneket terjesztő plazmidok és transzpozonok, az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása és szociális faktorok felelősek. Az antibiotikum-rezisztencia terjedésének megfékezéséhez szükséges, hogy a klinikusok megfelelően alkalmazzák az antibiotikumokat; hogy olyan programokat fejlesszünk ki, amelyek elősegítik a higiénés körülmények javulását, és csökkentik a rezisztens baktériumok átvitelének lehetőségét a közösségeken belül és azok között; hogy folytatódjék az új antibakteriális szerek kifejlesztése.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
"Időszerű mentálhigiénés kérdések, feladatok"
A z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi A Szolgálat Fővárosi Intézete előadótermiben 1992. december 14-én 14.30 kezdettel megtartott tanácskozást dr. Kocsis Sándor fővárosi helyettes tisztifőorvos nyitotta meg és üdvözölte a külső szervektől, intézményektől, valamint a kerületi intézetekből és a fővárosi intézetből meg jelenteket. Az értekezletet dr. Somosi György osztályvezető főorvos, az intézet Vöröskereszt Szervezetének titkára vezette. Bevezető előadásában dr. Buda Béla foglalkozott a mentálhigiénés szakterület nemzetközi és hazai kialakulásának, tevékenységi körének, feladatainak kérdéseivel, a szakterület megítélésében bekövetkezett változásokkal. Kiemelte, hogy a mentálhigiéne, a lelki egészségtan szerepe világszerte nő. A különböző betegségek kialakulásában, lefolyásában és meg előzésükben a biológiai tényezők mellett a lelki okok felismerése és tudatosítása is egyre inkább tért hódít. A különböző egészségre káros szenvedélyek (alkohol, drogok) világméretű és sajnos hazai elterjedése a növekvő deviáns magatartás formák szintén a mentálhigiénés feladatokat növelik.
Lege Artis Medicinae
1992. JÚLIUS 29.
A körzeti orvosok (leendő családorvosok) pszichoterápiás alapképzéséről
A SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Nap utcai Mentálhigiénés Osztálya pszichoterápiás tanfolyamai körének bővítéseként – visszanyúlva a Juhász Pál professzor teremtette klinikai képzési hagyományokhoz - vidéki körzeti orvosok számára alapfokú pszichoterápiás tanfolyamot szervezett. A továbbképzés célja: a családorvosi komplex feladatok színvonalas ellátására felkészíteni a körzeti orvosokat.
Lege Artis Medicinae
1991. JÚLIUS 31.
Fog- és szájelváltozások diabetes mellitusban
Ezerhatszáz diabetes mellitusban szenvedő beteg és 623 egészséges textil gyári munkás fogászati vizsgálati eredményeit hasonlították össze. A klinikai, epidemiológiai vizsgálatokat a WHO (1977) által ajánlott kritériumok szerint végezték. A fogazat állapotát a DMF-T index, a gingivitis és parodontitis előfordulási gyakoriságát és súlyosságát a Russell-féle (Pl) parodontalis index, valamint a szájhigiénét a Greene Vermillion (OHI-S) index segítségével határozták meg. A számítógépes adatfeldolgozás a BMDP statisztikai programcsomag 1983. évi változatának felhasználásával történt. A cukorbetegekben a DMF-T átlag nagyobb (p < 0,01), a fogszuvasodás (D) intenzitása minden életkorban kisebb (p< 0,0001), mégis 30 év felett több fog kerül eltávolításra (M) (p < 0,0001), mint egészséges egyénekben. Ennek oka a gingivitist, parodontitist követő foglazulás. A cukorbetegek rosszabb szájhigiénéje kedvező körülményeket teremt a szájnyálkahártya-betegségek (leukoplakia, lichenoris, candidiasis, nyelvelváltozások) kialakulásához.
Lege Artis Medicinae
1991. JÚLIUS 31.
A közegészségügyi munka néhány időszerű kérdése
A szerző az 1980–1989 közötti időszak legfontosabb adatainak feldolgozásával bemutatja a hazai közegészségügyi helyzet alakulását. Utal rá, hogy a fertőző megbetegedéseknél elsősorban az újabb védőoltásoktól vár ható javulás. Az ételmérgezések, a foglalkozási megbetegedések és a balesetek számának csökkentése komplex higiénés munkát igényel. Az egészségügyi ellátás során bekövetkező fertőzések megelőzése, a tárgyi és személyi feltételek, valamint a dolgozók magatartásának, szemléletének javítását igényli. Foglalkozik a lakosság egészségi állapotát befolyásoló környezeti hatásokkal. Ismerteti a környezeti ártalmak megelőzési lehetőségeit. Kiemeli a népesség egészségi állapotának vizsgálatában a surveillance módszer szerepét. Javaslatokat tesz a közegészségügyi munka fejlesztésére. A megelőzésben fontosnak tartja az egészségügyi és a nem egészségügyi intézmények együttműködését, az epidemiológiai vizsgálatokat, a surveillance módszer kiterjesztését, az egészségügyi ismeretek növelését, a helyszíni ellenőrzési rend szer hatékonyságának fokozását, a laboratóriumi műszerezettség fejlesztését.
Ideggyógyászati Szemle
1990. OKTÓBER 01.
A mentálhigiénés szolgálat alternatív modellje - a Nap utcai modell
A legutóbbi évtizedben a pszichiátria harmadik forradalmi átalakulásának lehetünk tanúi. Az első forradalmi átalakulást az jelentette az elmebetegek ellátásában, hogy a tébolydákból kórházi osztályokat alakítottak ki. A második nagy fordulat a zárt ajtók kinyitása, az ún. open door rendszer megvalósítása volt.
Ideggyógyászati Szemle
1988. JÚNIUS 01.
Kísérlet egy új típusú fogyókúrás módszer kialakítására — beszámoló a viselkedésterápiás testsúlycsökkentő csoportmódszerről
A módszer „újdonsága” abban áll, hogy a viselkedésterápia gazdag eszköztárából (averziós technika, rejtett szenzitizálást stb.) a leghatékonyabbat, az önkontroll módszert (Wollerscheim, 1970) kombinálja mentálhigiénés funkciójú önsegítő csoportok kialakításával, ilymódon a nagyobb tudás és tudatosság révén hozzásegíti a tagokat fogyási sikereik stabilizálásához és annak megértéséhez, mi késztette őket a „túlevésre”.
Ideggyógyászati Szemle
1984. ÁPRILIS 01.
Laikus személyek részvétele a mentálhigiénés gondozásban
Az eltelt két év alatt 12 beteget vettünk gondozásba, ezek közül 3 mániásdepressziós pszichózisban szenved, egy pedig paraphreniában. A többi beteg vagy idült neurotikus depresszió, vagy más neurózis állapotában van. Legjellemzőbb, hogy minden betegnél öngyilkossági veszéllyel kell számolnunk, időnként, vagy állandóan, a szociális izoláció és a betegség együttes fennállása miatt. Betegeink felénél a gondozásbavétel előtt már előfordult öngyilkossági kísérlet. A gondozásbavétel óta egyetlen betegünk sem kísérelt meg öngyilkosságot! Klinikai újrafelvételre is csupán egy személynél került sor, aki paraphreniában szenved. Ez a beteg korábban, betegségének kiújulásakor hetekig elzárkózott a külvilágtól, s csak véletleneken múlott, hogy végülis felvételre került. Mióta pártfogója van, az betegségének kiújulását rögtön észreveszi, s maga kíséri be a klinikára.
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”
2024 JÚN 18.
1.
2.
3.
4.
5.