Ideggyógyászati Szemle - 1984;37(04)

Ideggyógyászati Szemle

1984. ÁPRILIS 01.

[A neurózis kondicionáló elmélete újravizsgálva]

H. J. Eysenck

[A neurózisok elméletének és kezelésének freudi elképzelése ma már nem tartható. A kritikai elemzések sorát a szerző 1952-es tanulmánya nyitotta meg. Watson és Rayner korai munkáját hosszú ideig elfeledték, s a pavlovi elmélet kívülrekedt az orvostudományon, amelynek mintegy 50 év. fejlődésbeli lemaradás az ára.]

ENG 1984;37(04)

Ideggyógyászati Szemle

1984. ÁPRILIS 01.

Határok és közös feladatok a pszichiátriában

HANS Szewczyk

A pszichológia fejlődését Németországban Wilhelm WUNDT-nál látjuk, aki 1879-ben Lipcsében megalapította a világ első pszichológiai laboratóriumát. Két legkiválóbb tanítványát a klinikai, illetve az orvosi pszichológia atyjának nevezhetjük. Egyik tanítványa Lightner WITTMER (1867-1956) volt, aki WUNDT-tal való együttműködés után 1907-ben visszatért az USA-ba, folyóiratot adott ki ("Psychological clinic"), és klinikai pszichológiára szakosodott pszichológusok képzésébe kezdett.

HUN 1984;37(04)

Ideggyógyászati Szemle

1984. ÁPRILIS 01.

Laikus személyek részvétele a mentálhigiénés gondozásban

TRINGER László, HORVÁTH Júlia

Az eltelt két év alatt 12 beteget vettünk gondozásba, ezek közül 3 mániásdepressziós pszichózisban szenved, egy pedig paraphreniában. A többi beteg vagy idült neurotikus depresszió, vagy más neurózis állapotában van. Legjellemzőbb, hogy minden betegnél öngyilkossági veszéllyel kell számolnunk, időnként, vagy állandóan, a szociális izoláció és a betegség együttes fennállása miatt. Betegeink felénél a gondozásbavétel előtt már előfordult öngyilkossági kísérlet. A gondozásbavétel óta egyetlen betegünk sem kísérelt meg öngyilkosságot! Klinikai újrafelvételre is csupán egy személynél került sor, aki paraphreniában szenved. Ez a beteg korábban, betegségének kiújulásakor hetekig elzárkózott a külvilágtól, s csak véletleneken múlott, hogy végülis felvételre került. Mióta pártfogója van, az betegségének kiújulását rögtön észreveszi, s maga kíséri be a klinikára.

HUN 1984;37(04)

Ideggyógyászati Szemle

1984. ÁPRILIS 01.

Korszerű módszer a tremor vizsgálatára

MOYORÓSI Ilona, TÁRCZY M., TAKÁTS Annamária, BIHARI Katalin

A szerzó'k a tremor vizsgálatának korszerű módszerét, a frekvencia spektrum analízist mutatják be. Az EMG vizsgálattal együttesen a módszert alkalmasnak találták különböző tremortipusok elkülönítésére. Nehezen besorolható klinikai esetekben a módszer jelentős segítséget nyújt a diagnózis felállításához.

HUN 1984;37(04)

Ideggyógyászati Szemle

1984. ÁPRILIS 01.

Psychés aberratio gyermekkorban: pica

HADNAGY Cs. Sz., GRAUZER Judit, BINDER P.

A szerzők öt gyermek esetét ismertetik akiknél picát észleltek: 1. Ötéves kislány egy éve földet eszik. 2. Kilencéves lány papírt és rongyot fogyaszt; előfordult, hogy egy éjszaka egy egész zsebkendőt nyelt el. 3. Egyéves és 3 hónapos kislány papírdarabokat, cérnát, szöszt, szőrt eszik. 4. Négyéves leányka meszet, homokot, földet szeret enni. Utóbbiból kis galacsinokat készít s azokat eszi. 5. Hároméves lányka már egyéves kora előtt pokrócából gyapjúszálakat szedegetett ki s azokat ette. Egyéves korától kezdve saját haját tépdeste s nyelte. Az első négy esetben 1-2 im. vasinjekció (két gyermeknél ezenkívül még cseppek formájában adagolt vas) igen gyorsan megszüntette a picát s nem lépett fel recidiva. Az ötödik esetben viszont a vaskezelés hatása bizonytalan volt, minden valószínűség szerint psychés tényezők is szerepet játszhattak a pica kialakulásában.

HUN 1984;37(04)

Ideggyógyászati Szemle

1984. ÁPRILIS 01.

A CNV komponensek összehasonlító elemzése normál személyeknél és neurotikus betegeknél

CZENNER Zsuzsa, KARMOS György, ILLYÉS Ágnes

A szerzők egészséges személyek és fő tünetként nagyfokó szorongást mutató betegek csoportjánál a CNV egyes paramétereinek alakulását vizsgálták, valamint a CNV és a teljesítmény kapcsolatát. Megállapították, hogy a neurotikus megbetegedésben és az ezzel együttjáró szorongásos állapotban a CNV amplitudó-csökkenést mutat, amely különösen frontális területen kifejezett. Feltételezik, hogy ez a normáltól eltérő agyi elektromos tevékenység elsősorban a kognitív tevékenységben létrejövő működésváltozást jelzi, amellyel párhuzamosan teljesítménycsökkenés, tendenciájában ugyan, de kimutatható.

HUN 1984;37(04)